Patrick Waldbuesser: vezetői képességek a jövő sikeres vezetőinek

Patrick Waldbuesser

– Honnan érkezett Győrbe, mivel foglalkozott eddigi pályája során?
– Tanulmányaimat a Heidelbergi Egyetem pszichológia szakán végeztem, és itt szereztem meg a doktori titulusomat is. Az ottani oktatási tevékenységem során előadásokat és szemináriumokat tartottam, illetve kutatási projekteket vezettem olyan témakörökben, mint szociálpszichológia, differenciális pszichológia és személyiségkutatás, munka- és szervezetpszichológia, valamint empirikus kutatási módszerek. 2005 óta dolgozom az Audi munkatársaként, ahol a személyügyi kutatások mellett több évig foglalkoztam operatív személyügyi munkával is, és az Audi AG személyügyekért felelős igazgatótanácsi tagjának az asszisztense voltam. Ez azt jelenti, hogy lehetőségem volt arra, hogy különböző szinteken megismerhessem egy termelő vállalat működését és az ehhez szükséges személyügyi munkát. Mindamellett foglalkozhattam azzal a kérdéssel is, hogy miként lehet hatékonyabbá tenni egy szervezetet és annak vezetését. Ezt követően 2013-ban kerültem Győrbe – a családom is velem költözött, két gyermek édesapja vagyok. Azóta az Audi Hungaria személyzet- és szervezetfejlesztési területéért vagyok felelős, most pedig felkértek az új tanszék vezetésére és az ezzel kapcsolatos előkészítő tevékenységben való részvételre. Ez egy olyan feladat, ami a hallgatók és az Audi Hungaria utánpótlása iránti felelősség mellett nagy örömmel és tisztelettel tölt el.

– Részben megválaszolta a következő kérdésemet, hiszen ha valaki vezetőképzést szeretne folytatni egy számára idegen országban, először alaposan meg kell ismernie a helyi adottságokat, szociális, társadalmi viszonyokat, a leendő hallgatók gondolkodásmódját. Felkészült a kihívásra?
– Nagyon lényeges részletet érintünk. Már évek óta, Németországban élve is szoros kapcsolatot tartottam az Audi Hungaria személyügyi vezetésének jövőbeli magyar kollégáival és a személyügyi ügyvezetésével azért, hogy lehetőleg minél jobban megismerjem a rám váró feladatokat. Interkulturális tréningeken is részt vettem, ezzel együtt magam is úgy látom, hogy a helyben szerzett valódi tapasztalat ebben az esetben mindennél fontosabb. Meggyőződésem, hogy egy ilyen tanszékvezetői munkához, a sikeres vezetőképzéshez helyben kell lennem és ott kell élnem, ahol tevékenykedem. Mióta Győrben élek, jobban megismerhettem a magyar kollégáimat, a munkastílusukat és az emberek kulturálisan meghatározott viselkedését. Ehhez nem csak az Audi Hungariánál lévő feletteseimtől és munkatársaimtól kaptam nagyon sok segítséget, hanem a Széchenyi István Egyetem rektorától, szenátusától, dékánjaitól, oktatóitól és docenseitől. Összességében tehát nagyon felkészültnek érzem magam.

– Mi most mindkettőnk számára idegen nyelven beszélgetünk, s valami hasonló helyzet lesz jellemző az egész képzésre, hiszen főként angolul zajlik majd a tanítás, bár részben magyarul és németül is elérhetőek lesznek tananyagok, előadások. Hogyan látja saját maga mellett a fiatalok felkészültségét, kell-e egyáltalán kampányolni, hallgatókat verbuválni?
– Ami a magyar lakosság nyelvismeretét illeti, őszintén szólva mindig meglepett, hogy milyen sokan beszélnek kiválóan németül ebben az országban, és más különböző nyelveket is. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy tovább lehet, és tovább kell fejleszteni a hallgatók idegen nyelvi kompetenciáit a Széchenyi István Egyetem nemzetközi irányultsága, a nemzetközi vállalatokkal való együttműködés és a végzősök munkaerőpiaci lehetőségeinek jegyében. Ebből kifolyólag egyetemi berkeken belül szeretnék együttműködni az Idegennyelvi Oktatási Központtal, és arra bátorítani a hallgatókat, hogy használják ki az idegen nyelvi kurzusokat, elsősorban az angolt, ami például szerepel az Audi Akademie Hungaria kínálatában is. Német-kanadaiként ez a téma szerencsére valamivel könnyebb számomra. Amint én magam várakozással tekintek a feladat elé, ugyanezt tapasztalom a fiatalok részéről. Ugyanakkor érzem azt is, hogy hiányolják a specializált képzést a vezetés- és a szervezettudomány területén, illetve az ehhez szükséges célravezető kommunikációs folyamatokról való tudást. Itt az ő nyitottságuk, érdeklődésük megkönnyíti a munkámat.

Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora és Thomas Faustmann, az Audi Hungaria ügyvezető igazgatója hallgatja a tanszékvezető bemutatkozó beszédét a tanszékalapító eseményen

– A tanszék megalapítását bejelentő sajtókonferencián több megszólaló is használta a mérföldkő kifejezést. Mégis, miben áll az újdonsága ennek a szervezeti egységnek? Hiszen van már négy másik Audi Hungaria tanszék itt a győri egyetemen, menedzser szakos képzést is találunk bőven országszerte...
– Egyrészt a már korábban is működő négy említett tanszék technológiai jellegű képzést folytat, amelyek például a jármű- és motortechnológiákra vagy a logisztikai folyamatokra fókuszálnak, mi azonban a vezetéselmélet alapjait állítjuk a középpontba. Ehhez hozzátartozik, hogy tudományos alapokon nyugvó, bebizonyított és újszerű vezetői módszerekkel és filozófiákkal foglalkozunk. A hallgatóknak, de a potenciális utódoknak és az érdeklődő vezetőknek is olyan megközelítést szeretnék oktatni, ami gyakorlati tapasztalatokon, tehát egy rendkívül összetett, interkulturális környezetben dolgozó vezető aktuális, mindennapi döntési helyzetein alapul. Ezt a szakértői tudást fogjuk implementálni az előadásokba és belefoglalni a tananyagba. A tartalmi kérdéseket illetően szoros együttműködésben állunk majd a Volkswagen konszern és az Audi csoport felelőseivel és intézményeivel. Ezzel azt hangsúlyozom, hogy kínálatunk bármelyik helyi kar, valamennyi tanszék hallgatói számára nyitva áll, de az ország bármely pontján élők, sőt, külföldiek és az Audi Hungaria vezetői „utánpótlásának” vagy más, ágazatspecifikus vállalatok számára is lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy nálunk tanuljanak illetve kiegészítsék vezetői képességeiket. Mindezzel pedig hozzá kívánunk járulni a Széchenyi István Egyetem és a régió nemzetköziesítéséhez, vagyis ahhoz, hogy ez a térség aktívabban bekapcsolódjon az európai tudományos, kutatói és járműipari vérkeringésbe. Megállja tehát a helyét a mérföldkő kifejezés, hiszen új tudást fogunk oktatni, új módon, új keretek között, természetesen építve a résztvevők meglévő adottságaira.

– Hány hallgatóval számolnak, és miként fog zajlani ez az új típusú képzés? Feltételezem, igazán gyakorlatias módszertannal készülnek.
– A hallgatói számról nem tudok pontosan nyilatkozni egyelőre, hiszen jelenleg az előkészítő munka zajlik. Folyamatosan egyeztetünk a tanszékekkel, ennek nyomán alakul majd ki a képzésben résztvevők köre. Hosszabb távon az a cél, hogy bevonjuk a Kautz Gyula Közgazdaságtudományi Kar más tanszékeit is. Amint Ön is utalt rá, tényleg a gyakorlati tapasztalatokra építkezik a tanszék képzési rendszere. A szükséges elmélet nem elhanyagolható, de aki hozzánk jön majd tanulni, arra számíthat, hogy sok céget fogunk meglátogatni, vagy annak munkatársát előadóként meghívni, megannyi vállalati struktúrát, szervezeti működést fogunk megismerni. A képzés majd az esettanulmány és gyakorlatorientáltság elve alapján zajlik, ahogy azt már a németországi duális képzésből ismerjük. Hallgatóink első kézből, tapasztalt vezetőktől juthatnak majd a saját felelősségteljes munkájukat támogató információkhoz: ez a know-how később is segíteni fogja őket.

– Meg tudná fogalmazni, milyen egy jó vezető?
– Egy jó vezető egyik fontos feladata, hogy felismeri a „szervezet” nevű rendszer komplex struktúráit és az abban autonóm módon cselekvő embereket. Egy jó vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy ebben a komplex rendszerben, amit számos nem világos és nem átlátható információ jellemez, ki tudja választani a szükséges, lényeges tartalmakat. Mindennek érdekében valamennyi vezetőnek rugalmasnak, nyitottnak kell lennie saját folyamatos önképzését illetően. Fontosnak tartom a helyes önszervezettséget, az önreflexiós képességet. Elengedhetetlen, hogy egy jó vezető különböző kulturális környezetekben, különféle szituációkban egyaránt helyesen és a munkatársak számára érthetően tudjon cselekedni. Összességében pedig meg kell minden nap küzdeni a szervezeti kihívásokkal, leginkább pedig képesnek kell lenni arra, hogy a munkatársak számára transzparenssé tegye a döntéseket és motiválja őket. Ez nem azt jelenti, hogy a munkatársaknak mindig egyet kell érteniük a vezetőjük döntésével, hanem képesnek kell lenniük arra, hogy megértsék a döntések miértjét. Csak ezáltal lesz megértés és kölcsönös bizalom. Ezeket az alapgondolatokat a nemzetközi szaknyelvben „transformational leadership”-nek nevezik, ami azt a képességet jelenti, hogy le kell tudni fordítani a munkatársak nyelvére a vezetői döntést. Ehhez az egyéni interperszonális, kommunikációs készségeket is fejleszteni kell. Egy jó vezető el tudja fogadtatni magát, és a munkatársakat, mint kollégákat tudja meggyőzni. Ez különösen nagy feladat az úgynevezett Y-generáció tagjai esetében, akik különösen sok visszacsatolásra, és jóval proaktívabb vezetőkre vágynak. A jövő munkatársai sokkal önérzetesebbek, öntudatosabbak, ami felértékeli az egyeztetések és a dialógusok szerepét.

Az újonnan induló vezetőképzést előkészítő döntéshozók

– Amennyiben olvasóink kedvet kapnak, hogy az Önök közreműködésével fejlesszék vezetői képességeiket, ők is iskolapadba ülhetnek?
– Amint említettem, kifejezetten nyitottak vagyunk arra, hogy a 2015 tavaszán induló képzéseink nyilvánosan látogathatóak legyenek. Azt feltételezem, hogy a tevékenységünk és a kínálatunk fokozatosan ismert lesz. Ebből kifolyólag már a jövő év folyamán szeretnénk kibővíteni kínálatunkat posztgraduális képzési lehetőségekkel. Mindenkit várunk, aki részt kíván venni a képzéseinken, hogy ezáltal jobb döntéshozó váljon belőle.