Fliegl: a mezőgazdasági üzletág stabil maradt a válságban

Ackermann Tamás: Fellendülésre 2013-ban számítunk, mert idén még egyértelműen a válság előtt vásárolt pótkocsik kifutása várható.

– Már a tavalyi esztendő a haszongépjármű-piac feléledéséről szólt. Az Önök tapasztalata alapján követi ezt a trendet a pótkocsik szegmense is? – kérdeztük Ackermann Tamástól.

– Csak áttételesen és lassan. A válság után a vontatópiacon valóban megindult a fellendülés, de a mi piacunkon ez még kevésbé érzékelhető, mivel egy pótkocsi általában két vontatót szolgál ki élettartama során, és ez a második ciklus sok esetben tavaly, vagy idén kezdődött el. Fellendülésre 2013-ban számítunk, mert idén még egyértelműen a válság előtt vásárolt pótkocsik kifutása várható. Akkor, 2007-től óriási „hegycsúcs” jelentkezett a gyártásban, amiből a Fliegl is kivette a részét, közel 8000 darab közúti pótkocsival. Amikor 2008 szeptemberében kitört a válság, már voltak előjelei a keresletcsökkenésnek. Természetesen mi sem láttunk a jövőbe, de a nyáron már megkezdődött a kereslet apadása, és fuvarozó partnereink jelezték az üzleti forgalom mérséklődését.

A félkésztermék-raktár. A közelmúltban Románia, Bulgária, Szlovákia produkált kiemelkedő eladási darabszámokat.

– Hogyan sikerült a következő két esztendő az Önök számára?

– Nagyon nagy csökkenés következett be, 2010-ben csaknem a két évvel korábbi volumen felére esett vissza a gyártás. Tavaly már tudtunk növekedni, elérve a 4500-as darabszámot, idén egyértelműen a minimum ötezres darabszám a cél. A magyar piac statisztikáit nézve egyértelmű a növekedés az előző évhez képest, de főleg nagyobb flottákat vásárolnak a szektor erős szereplői. A finanszírozási oldalon nagy gondokat látunk, ami számunkra azért probléma, mert hazai piacon elsősorban a kisebb flottás cégek a partnereink. Most kezdtünk nyitni a nagyobb fuvarozó vállalkozások felé, az első tárgyalások már megtörténtek. Ehhez tulajdonosi döntés kellett, hogy az árversenybe is be tudjunk szállni. Abban bízunk, hogy először egy kisebb piaci részesedéssel, majd nagyobb mennyiséggel és megfelelő profittal számolhatunk.

Modern gyártási infrastruktúra a Fliegl Abda üzemében: lézervágó gépek, új hegesztőrobotok.

– Sok magyar fuvarozó vállalat most szerez komoly piacokat Nyugat-Európában. Érzékelik ezt?

– Igen, egyértelműen. De nem volt véletlen, hogy 2009-ben „manuálisan berántottuk” a féket: az akkori piaci körülmények között és árakon nem voltunk hajlandók gyártani. Európán belül a pótkocsigyártási kapacitás többszöröse az igényeknek, és ez a válság alatt még fokozódott. Nekünk szerencsére van egy másik erős „lábunk”, a mezőgazdasági termékkör, és abban a szegmensben a pótkocsi- és gépgyártás töretlenül fejlődött az elmúlt években. Abszolút nem érzékeltük a válságot, évente húsz-harminc százalék körüli növekedést értünk el. Egyértelműen annak pozitív hatásaként, hogy komoly állami szubvenciókat kapott az ágazat, nem csak Magyarországon, hanem a környező régióban is. A piacaink közül Románia, Bulgária, Szlovákia produkált kiemelkedő eladási darabszámokat. Az abdai üzem fejlődésének az elmúlt három-négy évben ez volt a motorja. 2006-hoz képest időközben volt átmeneti leépítés, de mostanra elértük a válság előtti létszámot. Nyolcvannal több munkatársunk van, mint 2008 végén, közel 250 fő dolgozik Abdán. Őket, mivel az ország különböző régióiból érkeznek, részben saját tulajdonú ingatlanokban szállásoljuk el, és a közeljövőben valószínűleg egy szállót építünk számukra. Ha a közúti üzletág erősödést mutat, szükség lesz további munkatársakra. Addig is folyamatosan bővítjük a gyártási kapacitásokat és lehetőségeket.

– Beruházásokra is futja az eredményből?

– A válság alatt azt tanultuk meg, különösen a német tulajdonos útmutatása alapján, hogy a nyersanyagra kell minél több forrást fordítani. Ezért tavaly bővítettük a nyersanyagraktárunkat, hogy a piaci áringadozások hatását kivédhessük. A lemezár-piac nagyon hullámzó ármozgásokat produkál, ezek közül a hegycsúcsokat próbáljuk kihagyni a beszerzésben. Jelenleg modernizáljuk a festőcsarnokunkat, ez a beruházás a nyáron elkészül.

A modernizált festőcsarnok beruházása a nyáron elkészül.

– Hol készítik a közúti pótkocsikat?

– Az alvázkonstrukciót itt, Magyarországon, majd ezeket Németországba szállítjuk, és csak azokat hozzuk vissza járóképes állapotban, amelyeket a saját piacainkon értékesítünk. Összesen 14 ország tartozik hozzánk Közép-Európától a Balkánig, sőt, Törökországig és tovább, egészen a belső-ázsiai államokig eljutunk. Kiváló kereskedő és üzletkötő kollégáink vannak, és részben ügynökségek, akikkel dolgozunk. A fontosabb piacokon saját céggel vagyunk jelen, a többi országban viszonteladókon keresztül.

A közúti alvázkonstrukciókat Magyarországon készítik, majd Németországba szállítják.

– Mennyire érzékelhetők az unióba törekvő Horvátország és Szerbia modernizációs törekvései az Önök területén?

– A mezőgazdasági szektorban Szerbiában még nincsenek állami támogatások, ellentétben Horvátországgal, ahol a tavalyi év már az uniós pénzek mezőgazdaságba invesztálásáról szólt. Magyarországon ezek az alapok már felhasználásra kerültek, Szlovákiában szintén, Románia és Bulgária nagyrészt a tavalyi évben futott ki a keretből. Ezek az államok nagyon magas intenzitású, 50-70 százalékos támogatást kaptak gépbeszerzésre. A volt Szovjetunió tagállamai közül kiemelhető Ukrajna és Oroszország, amelyek nagyon magas szintű technológiát vásárolnak, ezért ez a két piac óriási potenciált jelent. Oroszországba havonta három-négy kamionnal szállítunk árut, főleg alkatrészeket a Fliegl novoszibirszki összeszerelő üzemébe.

– A gyártmányfejlesztés hol zajlik?

– Magyarországon, Abdán. A magyar menedzsmentnek ebbe is beleszólása, és természetesen felelőssége is van. Nemrég egy gyártószövetségi gyűlésen örömmel hallottam, hogy egyre több német tulajdonú cég hozzánk hasonlóan Magyarországon fejleszt, ami komoly elismerés a magyar mérnökök számára. Például mi dönthettük el, hogy a német kollégák milyen tervezőprogramot szerezzenek be, mivel mi vásároltuk meg az első 3D-tervezőprogramot, és a kompatibilitás érdekében ők ugyanazt a szoftvert választották. Nálunk öt fejlesztőmérnök dolgozik, közülük hárman régi munkatársak. Kisebb gondot okoz, hogy a győri egyetemről kikerülő mérnökök nincsenek ezekre a méretekre, a haszonjárművekre, és főként a mezőgazdaságra speciálisan felkészítve. Ezért a fejlesztőmérnökeink többsége a gyártásból kerül ki, miután megszerzik a szükséges tapasztalatot. Nagyon sok terméket helyben fejlesztünk, mindig az adott piacnak megfelelően. Például Afrikában szükség lehet 12 tonnás tengelyre, iker gumiabroncsokkal, ami az európai piacon nem létező megoldás. Tehát ennek megfelelően más alvázszerkezetet konstruálunk, beszerezzük a szükséges anyagokat, elkészítjük és tesztfolyamat alá vetjük a járművet.

A cég abdai szervize az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek megfelelő tanúsítványt szerzett.

– Melyek lehetnek a következő évek fejlesztési irányai?

Ackermann Tamás: A hangsúlyok áttolódtak a mezőgazdasági szektorra.

– A termékpalettát jelenleg nem tervezzük kibővíteni, de egyértelmű cél a súlycsökkentés, mind a közúti, mind a mezőgazdasági vonalon. Ez a raksúly növelését eredményezi, vagyis több terhet kell elviselnie egy könnyebb szerkezetnek. A közúti termékeknél ez régebbi igény, a mezőgazdasági gépeknél mostanában kerül előtérbe. A lényeg, hogy a 40 tonnás össz-gördülőtömeget be kell tartani, de nagyobb raksúly elérése mellett. Üres futásnál ez üzemanyag-megtakarításban is jelentkezik.

– A Fliegl gyártási tevékenysége az elmúlt években áttolódott a mezőgazdasági szektorra?

– A hangsúlyok egyértelműen. Ez piaci kényszer is volt, a csökkent közúti igényekre kellett reagálnunk. Készen állunk a trendfordulóra, de nem túlozzuk el a várakozásokat: alapvetően egy kiegyensúlyozott „mérlegállást” tartok ideálisnak, ami egyenletes üzletmenetet és 300-350 munkatársat jelenthet az abdai üzemben.