Melyik magyar városba települhetne újabb autógyár?

Néhány hete felmerült, hogy egy autógyártó Magyarországon építhet gyárat. A hír napvilágra kerülésekor jeleztük, hogy egyrészt a rendelkezésünkre álló információk szerint messze nem dőlt még el annak a beruházásnak a pontos helyszíne, nem is hazánk tűnik esélyesnek, másrészt egyetértünk azokkal, akik szerint egy ilyen fejlesztés részleteinek napvilágra kerülése nem segíti a számunkra pozitív döntés megszületését. A hír azonban – nem általunk – napvilágra került, és a bajor prémium autógyártóval kapcsolatos hasonló tervekkel szemben ezúttal tényleges érdeklődésről van szó.

Ha pedig így van, mindenképpen érdemes számba vennünk, hogy egy esetleges szándék esetén mit tudunk felmutatni, milyen vonzerővel rendelkezik Magyarország bármely járműipari gyártó vállalat befogadását illetően. Félig költői kérdésekre keressük a szakmai válaszokat.

Járműipari beszállítók regiónkénti bontásban

1. Hol van „szabad” hely a térképen?

Ahol már jelen van egy autógyártó, abba a régióba aligha fog újabb OEM érkezni. Eleve munkaerőhiány jellemzi a magyar járműipari szektort, egyre nagyobb távolságból igyekszik magához vonzani a munkavállalókat a 3+1 itt megtelepedett vállalat. Győrt, Kecskemétet és Esztergomot ezért rögtön ki is zárnánk. Szükség van azonban megfelelően képzett, vagy a helyi képzési rendszer fejlesztése révén kinevelhető potenciális munkatársi körre, éspedig 5-10 ezres nagyságrendben. A régióközpontok közül emiatt kiesik Nyíregyháza, Eger, Kaposvár, Veszprém, Tatabánya. Az infrastruktúra ugyancsak döntő szempont. Emiatt nálunk nem jut tovább olyan nagyváros, ahová nem vezet autópálya. Ez pedig bizony Szombathelyet is kevéssé vonzóvá tenné, ha nem épülne meg pár éven belül az M86-os. Billegőként benne hagyjuk a kalapban. Nagy vonalakban áttekintve tehát ezek a potenciális célpontok szerintünk: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Székesfehérvár, Budapest agglomerációja, esetleg Szombathely.

2. Melyik helyszín a legjobb választás nemzetgazdasági szempontból?

Magyarország oldaláról nézve gyakorlatilag mindegy, hová települ a határainkon belül egy újabb autógyártó. Ha itt fizet adót, magyar embereknek ad munkát, magyar beszállítókat fejleszt, hoz nekik megrendelést, kvázi nem lényeges, hogy hol szeretne egy OEM gyárat építeni. Ellene szól azonban a közép-magyarországi régiónak, így Budapest közvetlen közelségének, hogy az uniós támogatások dominánsan a konvergencia régiókat célozzák meg, ami az ország egész területét magában foglalja, a közepét kivéve. A főváros vitathatatlan előnyei miatt szerintünk továbbra sem esélyes, hogy ott vesse meg a lábait egy autógyártó üzem.

3. Van-e alkalmas munkaerő?

Az ország nyugati szélén kevesebben, keleten többen várnak munkalehetőségre

Sok ezer szakképzett munkatársat, köztük több száz mérnököt nem lehet könnyen találni az ország egyik területén sem. Akik rendelkezésre álltak, azokat felszívták a már itt lévő gyártók, beszállítók. A jövőbeni munkaerő két fő faktora a térségi álláskeresők száma, illetve a képzési adottságok. Ebből a szempontból toronymagasan Debrecen tűnik a legesélyesebbnek: azon túl, hogy messze van a többi autógyártól, van közvetlen autópálya-kapcsolata, olyan megyék középpontjában fekszik, ahol kimagasló a szabad munkaerő aránya az ország többi részéhez képest. Ott van ráadásul az egyik legnagyobb hazai „elit” egyetem, amelynek Műszaki Karán jelenleg is zajlik járműiparhoz kapcsolódó mérnöki képzés, a jól felszerelt laborokat magunk is megtekintettük a fakultás akkori vezetője kíséretében. Nem kicsit lejt a pálya a cívis város felé, amely nem mellesleg a legnagyobb népességű vidéki városunk. További szempontok is nekik kedveznek, de említsük meg, hogy képzési és munkaerő-piaci szempontból vonzó lehet még Pécs és Szeged. Megítélésünk szerint ebben a sorrendben, ugyanis Pécsen erősebb hagyománya van a műszaki, ipari tevékenységnek, így a képzésnek is. Székesfehérvár és Miskolc ugyanazon ok miatt esik ki a kalapunkból: bár mindkét helyre vezet autópálya, van is műszaki beágyazódottság, képzési háttér, ennek ellenére úgy látjuk, a két nagyváros a beszállítói jelenlét miatt telített foglalkoztatási szempontból. Nem fedezhető fel egyik megyeszékhely környékén sem további komoly fejlődési lehetőség. Szombathely ismét gyengén teljesít, hiszen jó ideje kongatják a vészharangot a környék beszállítói, akik alig győznek a fejlődési terveikhez megfelelően képzett munkaerőt találni. Bár elvileg beindul helyben a gépészmérnöki képzés, figyelmeztető jelzés lehet a Nyugat-magyarországi Egyetem erodációja, illetve a Savaria Egyetemi központ néhány nappal ezelőtti megszűnése.

Az előbbi adatsor térképre vetítve: a sötétkék területeken magas a foglalkoztatottság, a sárgás részeken alacson (geoindex.hu)

4. Kiépült-e a szükséges infrastruktúra?

Itt már végképp elvérzik Szombathely, ugyanis a másik három állva maradt versenyzőhöz autópálya vezet, Vas megyébe pedig majd egyszer elér egy gyorsforgalmi út. Hatalmas, behozhatatlannak tűnő hátrány. Debrecen itt is lekörözi a másik két dobogóesélyest, hiszen trimodális logisztikai központtá fejlődve akár légi, akár vasúti szállítmányozás terén egyaránt megállja a helyét. Hatalmas raktárakat építettek arab befektetők a városban, amelyek egyelőre részben kihasználatlanul keresik funkciójukat.

(Forrás: kti.hu)

Mindent egybevetve úgy tűnik számunkra, mai ismereteink szerint Debrecen lenne a legalkalmasabb helyszín egy újabb autógyár befogadására. Az ország második legnagyobb városának adottságai – Románia közelségéről még nem is szóltunk – mintha eleve egy nagyobb mértékű beruházásért kiáltanának. Akár hazai oldalról, akár befektetői szempontok mentén ideális választás lehet Hajdú-Bihar megye székhelye. Mintha ezt akarta volna konkrétan üzenni a város polgármestere is a napokban, amikor az FAG 12 milliárdos gyárbővítése kapcsán úgy fogalmazott: „a debreceni ipar és szakképzett munkaerő világszínvonalú”.

Nem szabad persze kifelejteni a P-faktort: minden racionális tervezést felülírhat ugyanis a politikai szándék, ami garantálja, hogy senki ne lehessen biztos egy ilyen döntés kimenetelében annak hivatalos bejelentéséig. Talán jól is van ez így.

Ábrahám László, a National Instruments Hungary ügyvezetője szerint Debrecen ideális helyszín lehetne egy autógyár letelepedéséhez

Szerettünk volna saját gondolatmenetünk felvázolása mellett az érintett településekhez kötődő vállalatvezetőket, személyügyi specialistákat is megszólaltatni, ám volt, aki nem ért rá, akadt, aki hetek múlva adott volna csak hivatalos választ, mások elzárkóztak a reakciótól. Egyedül a debreceni NI Hungary Kft. vezetője, Ábrahám László megnyilatkozását tudjuk közzétenni a témában. Az 1100 főt foglalkoztató, a többi között a járműipar számára is elektronikai berendezéseket fejlesztő és gyártó amerikai tulajdonú cég ügyvezetője első szavaival megerősítette, hogy nem tartaná helyesnek, ha konkrét autógyártó konkrét terveiről spekulálnánk. Amint cikkünk elején jeleztük, mi is így gondolkodunk. Ábrahám László velünk együtt úgy látja, szinte mindegy, hová települne Magyarországon egy újabb autógyár, annak magyar emberként mindenki örülhetne, a nyilvánvaló nemzetgazdasági előnyök okán. – Hogy Debrecen be tudna-e fogadni egy autógyárat? Miért is ne? A helyi képzést fel lehetne fejleszteni, s bár mi magunk biztosan elveszítenénk néhány munkatársat, akiket átcsábítana egy ide települő autógyár, ám hosszabb távon magunk is profitálnánk egy ilyen döntésből. Ha ugyanis erős járműipari központtá válna Debrecen, akkor tovább fejlődhetne egyebek mellett a légi szállítmányozás, e téren már most is megfelelő adottságok állnak rendelkezésre. Nagyon boldogok lennénk, ha a város közvetlenül tudna kapcsolódni olyan logisztikai csomópontokhoz, mint például Frankfurt. Összességében azt látom, hogy a magyar képzési rendszer magas színvonalú, de még több, legalább az európai uniós átlagot megközelítő ráfordításra lesz szükség ahhoz, hogy valóban vonzó legyen az országunk a komoly mérnöki potenciállal tervező befektetők számára – nyilatkozta szakportálunknak az NI Hungary Kft. első embere.