Ha így marad az ekáer, megrendülhet a gazdaság

Szóltunk. Nem is egyszer. Sőt. Minden érintett igyekezett a lehető legtöbb fórumon jelezni: az áruszállítással összeköthető áfacsalás kiszorításának céljával nagy hirtelen, piaci időmértékkel számolva szinte a semmiből bevezetett „elektronikus fuvarlevél” rendszere nem fog így működni. Nem is működik helyesen, olyannyira, hogy az élesítést követően, utólag már „próbaüzemmé” változott a bevezetés kommunikációja. Mivel saját kútfőből nem jöttünk rá, mi lehetett az oka a nagy döntéshozói sietségnek, a járműipari vállalatokat tömörítő szervezetek vezető tisztségviselőihez fordultunk.

Németh István, a MAJOSZ főtitkára

– Alapvetően jó ötletnek tűnt – reagált megkeresésünkre Németh István. A több száz vállalkozást tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Egyesületének (MAJOSZ) főtitkára szerint a szándékkal nem nehéz egyetérteni, fontos a csalások elleni küzdelem, ehhez akár jó eszköz is lehetne az ekáer. – Okosan körbe lehetett volna határolni azon termékek körét, ahol ez potenciális problémaként felmerül. Amíg a mezőgazdaság egyes területein, illetve a tömegtermékeknél előfordulhatnak ilyen visszaélések, a már most is jelentős adminisztráció mellett működő járműipart egy újabb regisztrációs kötelezettséggel, teherrel sújtani nem tűnik átgondolt lépésnek. A hozzánk érkező céges visszajelzések összességében arra utalnak, hogy valós, komoly problémát okoz az ekáer olyan módon való bevezetése, ahogy az történt.

– Túl rövid az átmeneti időszak, nem volt és nincs is kellő idő, lehetőség a felkészülésre, átálllásra. Az egyes vállalatoknak saját ERP-rendszerüket össze kell hangolniuk az ekáerrel, ami plusz szoftverfejlesztési feladatot, költséget is jelent, de ez a kisebbik baj. Az igazi gond az, hogy amíg nem valósítható meg az automatizált adminisztráció – márpedig az ehhez szükséges fejlesztéshez idő kell –, addig be lehet ugyan manuálisan vinni az adatokat, ám képzeljük el, mit is jelent ez valójában egy just-in-time, just-in-sequence módon működő beszállítói kapcsolat esetén! Az ekáer jelen állapotban működő rendszere akár a gyártás kényszerű leállításához is vezethet egyes üzemekben – fogalmazott Németh István. Úgy véli, különösen szerencsétlen volt az ünnepi időszakban jelezni a bevezetés szándékát, mert így nem csupán nagyon kevés idő állt rendelkezésre a felkészüléshez, hanem a cégek már a pihenésre, szabadságolásra készültek. Emiatt nem is igazán tudott érdemi kommunikáció megvalósulni a szervezetek között a témában, még most is zajlik az információk, reakciók összegyűjtése, az egységes szakmai álláspont kialakítása.

Kilián Csaba, a MAGE ügyvezető főtitkára

Pedig a vélemény igencsak egységes szakmai oldalról, legalábbis ezt erősíti a Magyar Gépjárműpari Egyesület (MAGE) ügyvezető főtitkárának reflexiója is. – Előkészítetlenül zajlik a bevezetés – fogalmazott kérdésünkre Kilián Csaba, akitől megtudtuk: az OEM-ek és a nagy multinacionális beszállítók folyamatosan lobbiznak a döntéshozóknál a helyzet racionalizálása érdekében. Ugyanazt kérik, amire Németh István is utalt: a „jó adózókat” és/vagy az autóipart vegyék ki a kötelezettségi körből, hiszen – amint fentebb elhangzott – itt nem tűnik indokoltnak a plusz adminisztráció. Kilián Csaba úgy érzékeli, rendre visszapattantak eddig a próbálkozások. Épp e sorok írásának idején, január 12-én délelőtt is zajlik egy egyeztetés a kormány és az érintett szakmák képviselői között. – Az ekáer plusz létszámot, plusz adminisztrációt feltételez a vállalatoknál. Úgy tűnik, a döntést meghozók nem gondolták végig a rendszer bevezetését előzetesen, nem volt érdemi egyeztetés sem. Ami az ekáer körül és nyomán zajlik, az aligha tesz jót hazánk nemzetközi megítélésének, a befektetői bizalomra szintén negatív hatással lehet. Nem is tudom, most épp működik-e az egész – zárta szavait a MAGE főtitkára.

Amennyiben helyesek az értesüléseink, a Magyarországon működő vállalatok és szakmai szervezetek mellett az amerikai és német kereskedelmi kamarák (AmCham, DUIHK), valamint a Joint Venture Szövetség is jelezte aggályait, egyben kért különböző módosításokat a kormánytól. Nagyon rossz kimenetele lenne, ha őket sem hallgatnák meg országunk vezetői.

Ahogy most fest az összkép, nehéz elhinni, hogy tényleg az ÁFA-csalás visszaszorítása és a gazdaság kifehérítése lenne az ekáer célja. A valós szándéktól függetlenül beláthatatlan következményei lehetnek egy olyan rendszerhibának, amely miatt már az indulás utáni első napokban legalább egy felhasználó minden más regisztrált vállalat bizalmas adatához hozzáférhetett – a kormány és a NAV mindössze egyetlen cégről tud, sajtóhírek szerint több vállalatnál is megdöbbenve észlelték a szokatlan „átláthatóságot.”

Még van hátra pár nap a „türelmi időből”, s bízunk benne, hogy a „próbaüzem” végére egyetértésre jutnak a felek.