Autó és újrahasznosítás – Mert ez műanyag!

Hozzáadott érték a műanyagok piacán címmel tartott szakmai fórumot szerdán Kecskeméten a megyei iparkamara és a Pólus Programiroda és a 3P műanyagipari klaszter. A fenntarthatóságról és az innovációról Kovács Gábor, a polimer mátrixú hibrid kompozitok fejlesztéséről Mészáros László (BGMTE) beszélt. Az autóiparhoz közelítve Nagy István, a Knorr-Bremse termékfejlesztési osztályvezetője tartott kiselőadást a műszaki műanyagok alkalmazásáról a fékrendszer elemeiben.

Fékrendszer elemek műanyagból.

– Knorr-Bremse volt az egyik első és legnagyobb cég, amely idehozta fejlesztését Magyarországra – ezt még a levezető elnök mondta, mintegy dicséretként. Nagy István megvalósult ipari alkalmazáson keresztül mutatta be a műanyagok hasznosítását. A kecskeméti gyár a haszongépjárművekhez tartozik, Pesten a vasútágazat van, mellette pedig egy komoly fejlesztő intézet dolgozik.

Levegőelőkészítés és pneumatikus szelepek gyártása és fejlesztése folyik Kecskeméten. A helyben készült termékeknél a „műanyagra történő fejlesztés” sokszor a költségcsökkentést célozza. Jellemzően alumínium-alkatrészeket váltanak ki műanyagokkal. Fémmegmunkálás helyett fröccsöntés a technológia, és persze a súlycsökkentés is nagyon fontos. A felületkezelések is elhagyhatók, komplexebb formák önthetők, és csökkenhet az alkatrészek száma is. Fontos, hogy közben javíthatók a műszaki paraméterek, mint például a korrózióállóság vagy a siklási tulajdonságok.

A Knorr-Bremse nem egyedül fejleszti a műanyag alkatrészeket, az alapkutatásban segít a Kecskeméti Főiskola GAMF Kara és Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Polimert Technikai Tanszéke is. A Jedlik Ányos nevű programban vállalatok is részt vesznek, a Trimetrik a mintagyártásban, az Elsner szerszámtervezésben, készítésben.

Nagy István, a Knorr-Bremse termékfejlesztési osztályvezetője.

Komolyak a műszaki követelmények is, -40, ritkán -60 foktól jellemzően +80 fokig kell bírnia a fékalkatrészeknek, motortérben ez felmehet 120-130 fokig is. A költséges fémforgácsolás a meneteknél kiváltható fröccsöntött menettel, jellemzően M5 és M22 méret között, az utóbbinál már 40-50 Nm a meghúzási nyomaték. Probléma, hogy a műanyagnál ez nem nagyon mehet 25 Nm fölé. Valamint 25-ször meghúzni és kioldani, ezt ki kell bírnia egy átlagos szerelésű – nem mozgó – fékalkatrésznek. További kutatást igényel még a többszöri becsavarás oldás kérdése.

A Knorr-Bremse már régóta dolgozik azon, hogy a kapcsolófejet – kutyafejet – ki lehessen fröccsönteni műanyagból is. A cél: a költségcsökkentés, a fém csatlakozók kiváltása a szeleptest és a cső összefröccsöntésével. Kihívás volt a megfelelő kopásállóság biztosítása, hiszen tízezer feletti össze és szétkapcsolást minimum ki kell bírnia ennek a pót- és a gépes kocsit összekötő légfékalkatrésznek. Nagy István elismerte, hogy a műanyag jobban kopik, de nem annyival, hogy ez veszélyeztetné a funkcionalitást.

Az előadó egy kombinált oldó-szelepet is bemutatott, ahol több alumínium alkatrészből szinte minden műanyag lett, s csak a rögzítéshez szükséges rész maradt fém. Nem elhanyagolható plusz hozadék még, hogy 40 százalékkal a tömeg is csökkent.

Balázs Ildikó, a Remoplast közhasznú nonporfit Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy az autóipari műanyagok újrahasznosítása ma nem megoldott, még kevés van belőle, túl sokféle és drága a technológia. 1970-ben még csupán 48 kilogramm műanyag volt egy autóban, 2003-ra megháromszorozódott ezen alkatrészek súlya. A bontós csak az alkatrész miatt szedi ki a műanyagot, és azért, hogy eladja, környezetvédelmi célból nem dolgozik pluszban.

Lukács Pál

Lukács Pál, a Kecskeméti Főiskola tudományos munkatársa beszélt a Mercedes és a Kecskeméti Főiskola együttműködésről: a gépjárműves tanszék alapjait most rakják le. Szó esett a közös tananyagfejlesztésről a BME-vel, plusz egy függő pályázatról, az új tanszék infrastruktúrájának létrehozására.

Az előadó hangsúlyozta, hogy az összes műanyag-felhasználásnak 8 százalék köthető az autóiparhoz. Egy kg műanyag felhasználása az autó életciklusában 7,5 liter üzemanyagot takarít meg. Pozitív, hogy a 30 fajtából 7-8 autóipari műanyag maradt, s természetesen ezzel az autóipari beszállítók száma is csökkent.

A műanyagok tömege már több mint 10 százalék egy átlag autóban – mára 143 kiló műanyag van egy átlag autóban. Ahogy nő a jármű átlagsúlya a sok kényelmi és biztonsági felszereléstől, úgy emelkedik a műanyag részaránya is. Ami nagyon fontos: 15-20-ad részét emittálja egy jármű ma, mint 30-40 éve. A szakma szerint 2020-ra 20 százalékra is emelkedhet a műanyag aránya az autóban, ezt a véleményt azonban nem osztja mindenki.

Lökhárító, ülések, műszerfalburkolat – itt van a legtöbb műanyag. Tovább nem nagyon érdemes menni, legalábbis az újrahasznosítás megközelítéséből. Fontos lenne az is, hogy ingyen átvegyék a roncsutót. A 3 fő alkatrészen kívül sok-sok kicsi műanyag van egy járműben, a gazdaságos előbontás nem nagyon megy, az autóbontó ezért nem is kínlódik vele.

Telt ház volt a kecskeméti szakmai fórumon.

Félévente frissítik ugyan az autógyárak a bontási katalógust, de ezt kevesen lapozgatják, a bontó csak azzal dolgozik, amit el tud adni. Ma már belefröccsentik az alkatrészekbe a bontási információkat, de ettől még mindig nagyon vegyes a műanyag. Pedig a kötelező újrahasznosítási arányszám 80 százalékos, de ez még növekszik. Amíg sok volt a fém, addig ez simán lehetett teljesíteni, 2015-re azonban 90 százalék fölé emelkedik a kötelező újrahasznosítás.

Az előadó kitért a magyar alaphelyzetre is: 80-90 ezer roncsautó keletkezik évente, 260 regisztrált bontó és fele ennyi feketén működő dolgozik. 240 ezer volt a csúcs a hazai újautó-eladásban, idén 70 ezer sem lesz, vergődik is a négyszeresen túlméretezett dealerhálózat.

És a magyarok nagyon trükkösek, hogy ne kerüljön pénzbe megszabadulni a roncsautótól Van átmeneti kivonás: leadom egy bontóba, majd jelzem hogy ellopták, ideiglenesen kivonják 10 évre, majd mindenki elfelejti. Vagy hamis adásvételi készül, pl. Szerbiába került az autó, és nincs semmilyen ellenőrzés. A bezúzók sem kapják meg azt a színes fémet az autóbontás után, amit remélnek, mert a kocsit előbontja a rafináltabb vállalkozás. Plusz még benne van a csomagtartóba néhány festékes doboz és gumiabroncs. A bontós inkább vállalja, hogy levonnak a fémsúlyból 8-10 százalékot a roncsban marad „nem fémért”, de így sem jár rosszul.