Mennyibe is kerülnek az EU-s szabályzások a gyártóknak?

Egy elemzés szerint a vállalatok úgy vélik, hogy az EU 2021-re kitűzött szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos szabályozásokhoz szükséges költségek szélsebesen nőnek. A környezetvédők azonban mindezzel nem értenek egyet. Az Evercore ISI elemzőcég kutatása alapján az autógyártók a korábban becsült 12 milliárd euró helyett összesen 13 milliárd eurót költenek majd az alacsonyabb károsanyag-kibocsátási értékek elérésével kapcsolatos fejlesztésekre. Ennek jelentős része, körülbelül 8,5 milliárd euró az európai gyártókat terheli majd.

Sokba kerülhet a gyártóknak az EU-s szabályzás

A jelentés szerint a károsanyag-kibocsátási értékek csökkentésével járó költségek főként azért nőnek, mert az „egyszerű“ módszereket, mint például a start-stop rendszereket, illetve a motor méretének csökkentését már teljes mértékben kiaknázták. Az EU 2021-re kitűzött 95 g/km-es értékhez sokkal fejlettebb és drágább technológiákra lesz szükség. Összehasonlításként a korábbi, 2013-as célérték 127 g/km volt.

Az ISI jelentése szerint az új technológiák költsége meghaladja majd az 1000 euró/autó értéket. Mindez több, mint az EU saját becslésében szereplő 1000 euró/autós mennyiség, mivel a 95 g/km-es érték eléréséhez olyan, egyelőre csak drágán előállítható anyagokra lesz szükség, mint a szénszál, illetve komplex technológiák szükségesek, mint például a hajtásrendszerek további villamosítása.

– Míg az elmúlt 12 hónap során az autógyártók jelentős fejlesztéseket értek el, a gyártók ma már úgy vélik, hogy grammonkénti károsanyagkibocsátás-csökkentéssel járó költségek 30-ról 40 euróra nőttek, mivel a befektetések egyre kisebb mértékben hoznak csak javulást – fejtette ki Arndt Ellinghorst és George Galligers, az Evercore ISI elemzői.

2021-ig az EU 28 nemzetében jelen lévő gyártóknak a jelenlegiről 28 százalékkal, 95 g/km-re kell csökkenteni a teljes kínálatuk átlagos szén-dioxid-kibocsátását, különben súlyos pénzbüntetésnek néznek elébe. Minden vállalat más céllal rendelkezik. A gyártóknak sikerült két évvel a 2015-ös határidő előtt még 2013-ban elérniük a 130 g/km-es célértéket.

Az Európai Unió károsanyag-kibocsátással kapcsolatos szabályozásainak köszönhetően Európa autóipara már most is vezető helyet tölt be az üzemanyag-fogyasztás terén, ám az elvárások az új célértékek bevezetésével egyre súlyosabb teherré válhatnak. A károsanyag-kibocsátást érintő szabályozások arra ösztönözhetik a gyártókat, hogy nagyobb összegeket fektessenek elektromos hajtásláncok fejlesztésébe, amelyeket aztán később más piacokon is értékesíthetnek.

– Fontos megemlíteni, hogy a plug-in hibrid technológia kulcsfontosságú szerepet játszhat majd a 100 g/km alatti szén-dioxid-kibocsátás elérésében, miközben a vezetési élmény ugyanúgy megmarad – nyilatkozta Ian Robertson, a BMW értékesítési igazgatója az Automotive News Europe-nak.A Volkswagen-konszern például 2018-ig több mint 20 elektromos jármű, illetve plug-in hibrid bevezetését tervezi Kínában. Hibridek nélkül a BMW-nek nehéz dolga lesz az új célértékek elérésében. Az i3-as elektromos kisautó remekül szerepelt a különböző tesztekben, ám a BMW-vásárlók továbbra is előnyben részesítik a márka hagyományos üzemanyaggal hajtott modelljeit. Mindez magyarázatot ad arra, hogy a vállalat miért sürgeti az X5-ös szabadidő-terepjáró, illetve a 3-as plug-in hibrid változatának piaci bevezetését.

Ellentétes nézetek

Számos környezetvédelmi szervezet azonban nem ért egyet azzal, hogy az EU-s célok eléréséhez szükséges költségek egyre növekednének. A Transport & Environment, a Greenpeace és az ICCT csoportok szerint a 95 g/km-es célérték nem feltétlenül kényszeríti a gyártókat arra, hogy elektromos vagy hibrid hajtású járműveket adjanak el. Az Európai Bizottság hatástanulmánya egy független kutatásra alapul, amelyből „tisztán látszik, hogy a 95 g/km-es célérték nem követeli meg a gyártóktól, hogy elektromos járműveket értékesítsenek, még akkor sem, ha néhányan így látják a helyzetet“ – áll a Greenpeace 2013-as jelentésében.

Greg Archer, a brüsszeli Transport & Environment környezetvédelmi csoport tiszta autókért felelős vezetője elmondta: – Nem látok bizonyítékot arra, hogy a költségek növekednek. Az érv, hogy a gyártóknak többet kell költeniük hibridekre a célértékek eléréséhez csak ködösítés. Archer ugyan egyetértett abban, hogy az „utolsó gramm“ lefaragása többe kerülhet, mint az elsőé, hozzátette, hogy a gyártóknak mindeddig könnyű dolguk volt, mivel ki tudták játszani a vizsgálatokban lévő kiskapukat.

Az Európai Autógyártók Szövetségénél (ACEA) nem tudták megerősíteni az Evercore ISI jelentésében szereplő adatokat, ám Erik Jonnaert, az ACEA főtitkára elmondta: – Nem valótlan az a kijelentés, hogy az extra költségek ronthatnak a vállalatok profitképességén. A magas költségekkel járó szabályozás hatással lehet a profitképességre, illetve végső soron a munkahelyekre is – emelte ki Erik Jonnaert.

A gyártók már PR-es offenzívára készülnek, miközben az Európai Bizottság azt tervezi, hogy 2016 elején egy újabb, 75 g/km-es célértéket jelent be a 2021 utáni időszakra – olvasható az Automotive News elemzésében.

Via ANE