Amit ma járműiparnak hívunk, ideje elfelejteni

– Software eats everything, vagyis a szoftverek mindent bekebeleznek – idézi beszélgetésünk kezdetén a topmenedzser az informatika világában elterjedt mondást. Noha alapvetően arra kívántunk rákérdezni, miként vesz részt cégük az egyre több elektronikus berendezést és alkalmazást magába integráló járműipar fejlesztésében, dialógusunk során hamar kiderült: érdemes nézőpontot váltani. Nem a járműipar fogadja ugyanis be a digitális újdonságokat, hanem az IT terület lépésről-lépésre „megeszi” azt, amit mai fogalmainkkal járműipar alatt értünk. Aligha véletlen, hogy az Audi AG igazgatótanácsába bekerülő Stefan Knirsch a közelmúltban bomlasztó piaci tényezőként definiálta az Apple, Tesla vállalatokat, míg bő egy éve a Ford CEO-ja, Mark Fields közölte: a jövő fő üzemanyaga az adat lesz.

Pongrácz Ferenc

Legyen szó akár magáról a termékről, vagyis a közlekedési eszközökről, akár a gyártásról, tehát a létrehozási folyamatról, az informatika egyre nagyobbat harap a tortába, a folyamat pedig feltartóztathatatlannak tűnik. Pongrácz Ferenc, aki egy időben az IBM teljes hazai részlegét is vezette, elmondta: amit idehaza, illetve Európában Ipar 4.0 néven emlegetünk, úgy is felfogható, mint a németek válasza az Amerikából kiindult „Industrial Internet” kezdeményezésre, amelynek maga az IBM is egyik zászlóvivője. Érdekesség, hogy a Siemens ugyancsak becsatlakozott a tengerentúli, ha úgy tetszik, rivális konzorcium tevékenységébe, ám az IBM például Münchenben hozta létre IoT (Internet of Things) divíziójának globális központját. Szembenállás helyett tehát inkább azonos célokért tett párhuzamos erőfeszítésekről beszélhetünk.

Az IBM jelenleg úgynevezett cognitive cloud szolgáltatóként pozicionálja magát, amely arra utal, hogy a hagyományos értelemben vett mesterséges intelligencián is túlmutató, a természetes nyelvet megértő, tanulni képes rendszerek hálózatát, az ehhez szükséges infrastruktúrát építik, fejlesztik partnereik számára, mégpedig bárhonnan bármikor elérhető, felhő alapú megoldásokat kínálva, az autógyártóknak is. Pongrácz Ferenc nem osztja Elon Musk és más megszólalók azon aggodalmát, miszerint a mesterséges intelligencia önmagában mint technológia veszélyes, tudniillik átvehetné az uralmat az emberiség felett. – Mindent lehet jóra és rosszra is használni. A maghasadás nagyon hasznos energiatermelésre, erőművek esetében, de tömegpusztításra alkalmas eszközt szintén lehet általa készíteni. Jó példa a kognitív rendszerek előnyeire, hogy elsőként orvosi célokra kezdték alkalmazni, az emberek gyógyulása érdekében – közölte a regionális üzletfejlesztési igazgató.

De mi vár az autóiparra mindezek fényében? Válaszában Pongrácz Ferenc az „okos” kifejezésből indul ki, amelyet elmondása szerint cége, a trendszetter vonalon igencsak erős IBM honosított meg világszerte. Ahogy a '80-as években ők domináltak a PC-korszakban, egy évtizeddel később az e-business alapjait fektették le, 2008 környékén pedig meghirdették a Smarter Planet stratégiát – akkor, amikor még igen kevesen beszéltek okos eszközökről, még kevésbé merült fel az okos autó, okos város kifejezése. Az IBM közlekedési víziója a mobilitás igényéből indul ki, s azt tekintik okos megoldásnak, okos válasznak, amely teljesíti a „3i” feltételt: interconnected, intelligent, instrumented, vagyis hálózatba kapcsolt, valamilyen feldolgozási folyamaton alapul, s valamilyen eszköz alkalmazása szükséges hozzá.

A jövő mobilitási szolgáltatási platformjának koncepciója, az IBM víziója alapján

A települések szintjén multimodális közlekedési csomópontok kialakulása várható: ahogy ma átszállunk mondjuk metróról villamosra, úgy válthatunk majd regionális vasút és elektromos bérautó, illetve további hasonló lehetőségek között. Minden közlekedés alapja pedig valamilyen mobilitási szolgáltatási platform lesz. A közlekedés világának digitalizálódásával felértékelődik az IoT mellett a big data témakör jelentősége is, hiszen óriási adathalmaz alapján kell majd kielemezni, előre jelezni például egy baleset, forgalmi dugó kialakulásának esélyét, márpedig a gigászi mennyiségű információ igen sok bizonytalansági faktort hordoz magában.

– Új világ épül körülöttünk és általunk: az Uber markáns megjelenése, vagy az említett Apple, Google fokozatos térhódítása is ezt igazolja. A járműtulajdonosokat felváltják a felhasználók, a gyártás mellett, avagy helyett felértékelődik a szolgáltatások jelentősége. Amit ma járműiparnak hívunk, gyökeresen át fog alakulni a következő évtizedekben. Az IBM ebben a változásban már most is partnerként támogatja a járműipari vállalatokat. B2B cégként nem vagyunk közvetlenül kapcsolatban a felhasználókkal, megoldásainkat, tudásunkat gyártóknak, beszállítóknak kínáljuk fel – az Audi győri gyárában például a mi adattároló szervereinket alkalmazzák jelenleg is. Világszerte 400 ezer alkalmazottunk dolgozik a többi között az említett fejlesztéseken, s azon vagyunk, hogy az informatika kreatív felhasználásával előmozdítsuk a fenntartható működést, ha úgy tetszik, a jólétet, annak környezeti, társadalmi és gazdasági vetületét is beleértve – zárta gondolatait Pongrácz Ferenc.