Amit ma gyárt az autóipar, hamarosan senkinek sem kell

A 2008-as gazdasági válság jelentősen visszavette az újautó-eladásokat nemzetközi szinten, Magyarországon pedig végképp, ebből pedig most kezd kilábalni az ipar. A nagy autógyárak vezetői egyetértenek abban, hogy csak úgy lehet túlélni, ha azt gyártják, amire igény van és akkor, amikor az ügyfélnek szüksége van rá, nem pedig három hónappal később. Vagyis a gyorsaság és a rugalmasság az eddigieknél jóval fontosabb lesz ebben az iparágban.

Húsz év múlva egészen mást kell gyártani

Philipp Ekkehard, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. pénzügyi vezetője úgy gondolja, hogy a túlélés kulcsa az elkövetkező 5-10 évben a digitalizáció és a konnektivitás lesz. Vannak autógyártók, amelyeknek nagyon fényes a márkája, de lehet, hogy idővel csupán beszállítók lesznek a láncban olyan nagyvállalatoknál, mint a Google vagy a Facebook - mondta.

Michael Reinig, LuK Savaria Kft. ügyvezetője azt a tendenciát emelte ki, hogy egyre többen vásárolnak automata váltós autót, mert a nagyvárosi közlekedésben kényelmesebb, illetve a fiatalok közül lehet, hogy egyre többen a tömegközlekedést fogják előnyben részesíteni. A megfelelő terméket kell felkínálni ahhoz, hogy a piacon tudjunk maradni, és biztos, hogy 20 év múlva nem azokat a termékeket fogjuk gyártani, mint amiket most - tette hozzá az ügyvezető.

Gerencsér Gábor, az Opel Szentgotthárd termékbevezetési igazgatója szerint a belső égésű motorokra még sokáig számítani kell, ugyanis azt sem szabad elfelejteni, hogy a tisztán elektromos hajtású járművek okológiai lábnyoma a teljes előállítási és felhasználási láncot figyelembe véve egyáltalán nem kisebb. Továbbá azért is folyhat még hosszú ideig hagyományos, belső égésű motorok gyártására, mert az alternatív meghajtású járművek elterjedése nagyon alacsony.

Rendet kell rakni a fejekben

A humán terület kihívásaival foglalkozó szekción kerültek közvetlenebbül terítékre a legtöbb céget érintő témák. Kiderült, hogy az elméletben szinte csodaszernek tartott duális képzés a gyakorlatban igen nagy erőfeszítést igényel a cégek részéről. A vállalatok nagy leterheltségről, komoly időigényről számoltak be. A diákokkal foglalkozó mérnököknek pedagógiai képzésen is érdemes részt venniük. A cégek képviselői gondnak látják, hogy a diákoknak és a szülőknek (akik gyakran a gyerek nevében döntenek a pályaválasztásról) nincs helyes fogalmuk a mai munkahelyi környezetről. Ma már nem olajos, koszos munkaállomások várják az autóipari dolgozókat, hanem korszerű technológiával, megfelelő munkavédelmi eszközökkel zajlik a munkavégzés, jellemzően tisztaság mellett. A megszólalók hasznosnak tartanának több pályaorientációs rendezvényt és nagyobb kormányzati szerepvállalást a szemléletformálás szolgálatában. Ailer Piorska, a Kecskeméti Főiskola rektora kifejezetten kevésnek tartja a műszaki pályára jelentkezők számák, különösen a lányokat hiányolja erről a területről.

Az elmúlt hetek, hónapok hazai történései kapcsán kiderült, hogy a vállalatok egyrészt időnként felkészültebb szakszervezeti tárgyalópartnerekkel találkoznak, mint a korábbi években, másrészt a nemzetközi partnerséget kiépítő szakszervezeti oldalnak is érdemes világosabban látnia, hogy milyenek a magyaroszági viszonyok, melyek azok a helyi lehetőségek, amelyekhez szükséges alkalmazkodni. Összességében mindkét félnek van tere a fejlődésre, erre jutottak a beszégletőtársak.

Három trendet fontos követni

Számos kihívás előtt áll ma az autóipar: változik a mobilitásról való gondolkodás, miközben nyomást gyakorol a technológia fejlődés. Lang János, a Flex Magyarország alelnöke szerint három olyan cél vagy trend van, amit most minden szereplőnek fókuszba kell helyeznie, ha piacon akar maradni: balesetmentes vezetés (biztonságtechnika); zéró emissziós közlekedés (környezetvédelem); konnektivitás (technológiák összemosódása).

A fiatal generációk máshogy gondolkodnak a mobilitásról, számukra nem a vezetői élményt jelenti, hanem egyszerűen el szeretnének jutni A-ból B-be minél praktikusabban. Nézzük csak meg az Uber terjedését, ami most épp aktuális a taxisok tüntetése miatt - tette hozzá.

Simon István, a SIMON Műanyag feldolgozó tulajdonos-ügyvezető igazgatója a kutatás-fejlesztés fontosságát hangsúlyozta, illetve a munkaerőhiány problémájáról beszélt, ami rákényszerítette cégét a fokozott hatékonyságra. Vagyis arra, hogy kevesebb munkaerővel, ugyan olyan színvonalú terméket állítsanak elő gyorsabban, nagyobb darabszámban.

Mi zajlik a világgazdaságban?

A Magyar Suzukit is képviselő Urbán László, a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) Felügyelő Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, ahogy a világgazdasági és régiós háttérnek fontos szerepe lesz abban, hogy az előrevetített változások pontosan hogyan és milyen gyorsan zajlanak.

A technológia váltással kapcsolatban fontos kérdés lesz, hogy hogyan rövidíthető le az átállás egy beszállítói láncban, milyen gyorsa lehet egy ilyen technológiai váltás. A rugalmasság és a gyorsaság ezen a szinten is egyre nélkülözhetetlenebbé válik a következő években - véli Pomázi Gyula CMC, a Nemzetgazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Főosztályának vezetője.