Melyik országnak kellenek a magyar kkv-k termékei?

Galambos Judit, a HITA Belföldi Regionális Hálózati Főosztály vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a HITA 47 ország 61 városában 47 külgazdasági szakdiplomatával képviseli hazánkat külföldön. Hozzátette, hogy a keleti nyitás célja nem más, mint olyan unión kívüli piacokra eljuttatni a termékeinket, ahol korábban sikeresen voltunk jelen, s ezáltal erősítsük a kkv-k külpiaci jelenlétét. A jelenlegi unión kívüli exporttevékenységünk az összes kivitel 20 százalélát éri el, a cél pedig a 30 százalékos arány megszerzese. Galambos Judit főosztályvezető köszöntőjében azt hangsúlyozta ki, hogy a szervezet több szálon is tud segítséget adni a magyar vállalatoknak: cégre szabott tanácsadás, naprakész információszolgáltatás a célországról, részvételi lehetőség üzletember-találkozókon is szerepel feladataik között.

Galambos Judit, a belföldi regionális hálózati főosztály vezetője

Pákozdy Zsolt vezető külgazdasági szakdiplomata Indiában, Új-Delhiben teljesít szolgáltatot. Prezentációját szabadkozással kezdte: elnézést kért, hogy lazábban, nyakkendő nélkül jelent meg. Mindez azonban szándékos volt, öltözködésével demonstrálta is magyar-indiai különbségeket.

– Indiában más szabályok uralkodnak az üzleti tárgyaláson való öltözködéssel kapcsolatban. Azt figyeltük meg, hogy aki különös gondot fordít az öltözékére, és nyakkendőben, öltönyben jelenik meg, az jó eséllyel csak a pénzre pályázik.

Bemutatójában India hatalmas méreteire és az ebből adódó következményekre is felhívta a megjelentek figyelmét. Jelenleg 1,2 milliárdra tehető a lakosság létszáma, ám a növekedés nem áll meg: az előrejelzések szerint lehagyják Kínát és legkésőbb 2030-ra a világ legnépesebb országává növik ki magukat.

– India nem egy ország. Bizonyos tekintetben olyan, akár az Európai Unió. Az egyes régiók között eltérő a kultúra, a nyelv, más jogszabályok érvényesek. Ugyanakkor pedig nehezítő tényező, hogy egyelőre még van vám az egyes államok között. Érdekesség, hogy a szocialista országokhoz hasonlóan itt még mindig van ötéves terv, igaz, itt nem díjazzák a túlteljesítést, sőt, keményen büntetik azt. Indiában a társadalom 5 százaléka tartozik a középréteghez, s a becslések szerint ez 2025-re 25 százalékra duzzad. Vagyis ennyien lesznek képesek megvásárolni a termékeinket.

Pákozdy Zsolt

Beszédében azt hangsúlyozta, hogy aki Indiában kívánja megvetni a lábát termékével, az számoljon azzal, hogy ne országszinten, hanem regionálisan gondolkodjon, ez is éppen elég nagy feladat. Kiemelte, hogy az orvosi műszerek, gyógyszerek és az autóipari járműalkatrészek, színesfémek és gumigyártmányok mellett India vevő a külföldről érkező know-how-ra is.

– Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az ország így is elképesztően nagy méreteket öltő lakossága évente 20 millióval nő. Ilyen nagy számok mellett az egészen kis célpiacokra is akár 20-25 milliós fogyasztói réteggel is szembesülhetünk. Ennek fényében érdemes számolni azzal, hogy sokkal nagyobb menyniségi igényeik vannak, mint Magyarországon.

Kósa Bálint

Az indiai beszámolót japán prezentáció követte. Kósa Bálint külgazdasági szakdiplomata Tokióban dolgozik a japán-magyar üzleti kapcsolatok elmélyítésén. Az első közös üzletre 1869-ben került sor, akkor száz ló érkezett a felkelő nap országába, s azóta is fennáll hol lazább, hol szorosabb formában a kapcsolat.

– Főként az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával bonyolítanak üzleteket, Magyarországról leginkább autóipari és vasúti járművekhez szükséges alkatrészek exportja jellemző. Talán sehol máshol a világban nincsenek olyan magas minőségi elvárások, mint ott. Mindig, minden esetben a 100 százalékra kell törekedni. Aki a japán piacra akar betörni, az vegye ezt figyelembe.

Pliskó József külgazdasági asszisztens Törökországban, Isztambulban dolgozik, főként a járművekre és a gépekre fogékonyak Magyaroszágról.

Pliskó József

– A török járműipar számos lehetőséget nyújthat a magyar autóipari beszállítóknak. A kiírt tenderekre azonban az jellemző, hogy a helyi gyártást, helyi dolgozókkal kell biztosítani a beszállítás során. 2023-ban ünnepli a Török Köztársaság fennállásának századik évfordulóját: erre az évre több célt is kitűztek, ezek egyike az importfüggőség visszaszorítása. Minden bizonnyal ezzel magyarázhatóak a helyi gyártást előnyben részesítő pályázatok is. Valószínű ezért is fogékonyak a nyugatról érkező K+F tudásra.

A prezentációk végén lehetőség volt arra, hogy az érdeklődők négyszemközt is feltehessék kérdéseiket, megvitathassák üzleti céljaikat az egyes országok képviselőivel.