Ipar 4.0-tól a magyar munkások elvándorlásáig – interjú Lepsényi Istvánnal

– Milyen céllal indították el az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot?
– Az Irinyi Terv kidolgozása kapcsán merültünk el abban, hogy az Ipar 4.0-nak milyen fontos szerepe van a folyamatban. Az Irinyi-tervvel a kormány azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az ipart, az innovációt, egyúttal segítse az új munkahelyek létrejöttét, és támogassa a hazai vállalatok verseny- és exportképességét. Az a tervünk, hogy feltárjuk a nemzetközi ipari kapcsolatokat, és megismertessük a magyar cégekkel az új termelési filozófia előnyeit. Ebben partnerünk a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudósgárdája, továbbá 38 vállalat és oktatási intézmény írta alá az alapító dokumentumot, tagként csatlakozva a platformhoz. Ugyanakkor a szakmai tevékenységben mintegy 50 szervezet vesz részt.

– Milyen autóipari vállalkozások álltak a projekt mögé és milyen gyakorlati lépéseket jelent a csatlakozásuk?
– Egyebek mellett az Audi Hungaria, a Bosch, a Siemens és a Knorr-Bremse lépett be a programba. A későbbiekben megosztják a fejlődni vágyó cégekkel a gyártásdigitalizálásban szerzett jó gyakorlataikat. Az MTA SZTAKI-nak nemzetközi kapcsolatrendszere van, amelynek révén naprakészek az aktuális kutatások tekintetében, a gyártásdigitalizálásban. Szerencsések vagyunk, hogy ilyen elméleti kutatókkal dolgozhatunk együtt.

– Milyen kézzel fogható előnyöket jelentene a vállalkozások számára az Ipar 4.0-val járó trendek széleskörű elterjedése?
– Időt, pénzt, energiát tudnának spórolni, csökkenteni tudják a felesleges raktárkészletet. Hatékonyabban képesek gazdálkodni a munkaerővel. Tervezzük, hogy mintagyárakat építünk fel a termelési filozófia elvei mentén, ahol mindezeket az előnyöket be is tudjuk mutatni.

– Az Ipar 4.0 egyik eleme az egymással kommunikáló berendezések, melyeket csak úgy lehet megvalósítani, ha egyforma fejlettségi szintet képviselnek a gyárban a berendezések. Várhatóak ilyen irányú pályázatok, pénzügyi segítségek? A kkv-k fejlődését hogyan segíti a kormány?
– Fejlődést elősegítő pályázatok ezután is lesznek, ahogy eddig is voltak. Gondoljunk csak a GINOP pályázatokra. Annyiban módosul a jövőben a pályázati rendszer, hogy megkövetelünk egyfajta fejlettségi szintet is eszközbeszerzés esetén.

– Az új trendek új típusú tudásigényt hoznak magukkal, új szakmák alakulhatnak ki. Az oktatást hogyan fogja átalakítani az Ipar 4.0?
– Az oktatás minden területét átalakítja – és itt már szándékosan jelen időben beszélek. Elég csak arra gondolni, hogy ma már egy gépkezelő sem tudna digitális tudás nélkül dolgozni. A kormány azért dolgozik, hogy Magyarország biztosítani tudja azokat a szakembereket, amelyeket a hazai ipar igényel és igényelni fog. Hogy példákat is említsek, az már most biztosnak látszik, hogy sok robotprogamozóra, adatbányászra van szükség.

– Milyen lépéseket tesz az oktatás előmozdítására a kormány?
– A versenyképes gazdaság megteremtésében nélkülözhetetlen szerepe van a megfelelően képzett szakembereket, alkalmazható tudással bíró szakmunkásokat kibocsátó oktatásnak. Ezért a szakképzési rendszert is úgy alakítjuk, hogy a duális képzésen keresztül minél több fiatal úgy kerüljön ki a munka világába, hogy azonnal alkalmazni tudják őket a cégek. A szakképzést és a gazdaságot közös érdekek vezérlik, ezért fontos a képzés, de természetesen a folyamatosan fejlődő világban alkalmazkodnunk kell az új kihívásokhoz is.

– Palkovics László oktatásért felelős államtitkár nemrégiben bejelentette, hogy egy úgynevezett science nevű tárgy is bekerül a diákok órarendjébe, ami a biológiát, fizikát és kémiát ötvözi, hogy a gyerekek átfogó tudást kaphassanak. Ez a gondolat összecseng az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform elképzeléseivel?
– A kormányzati intézkedéseket összefogva, átgondoltan hozzuk meg. Úgy gondolom, az irány jó, nagyobb sebességre kell kapcsolni.

– AZ IVSZ elnöke, Laufer Tamás korábban úgy fogalmazott, meg kell megtanítani a gyermekeinket, hogy komplex informatikai feladatokat oldjanak meg robotokkal együttműködve. Hozzátette, ez egyben azt is jelenti, hogy egy évtizeden belül 200 ezer informatikusra lesz szükség a munkaerőpiacon. Vagyis: nem lesz olyan munkahely, ahol nem lesz szükség digitális képességekre. Keres erre megoldásokat a kormány?
– A felvetés megállja a helyét, de a 200 ezerben nem vagyok biztos. Az azonban igaz, hogy minél előbb meg kell ismertetni a fiatalokkal a robotizációt, hiszen ez a jövő. Jó példaként a National Instrumentset tudom felhozni, ott már egészen kicsi gyerekek barátkozhatnak a robotok működésével.

– Magyarországon tízezer autóipari dolgozóra jut 244 robot, ezzel szemben Németországban 1149-cel számolnak. Hogyan tervezik alakítani ezeket a számokat?
– A magyar számok a cégek fejlesztéseinek révén folyamatosan emelkednek. Hozzátenném azt is, Németországban azért is használnak olyan sok robotot, mert a drága munkaerőt ezzel igyekeznek kiváltani. Másrészről a minőséget illető magas elvárások is azt eredményezik idővel, hogy egyre több robotot fognak munkába itthon is.

– Minden fejlesztés a munkaerőn múlik. A határmenti településeken tevékenykedő vállalatok rendszeresen számolnak be arról, hogy valós probléma a munkások külföldre elvándorlása. Mik a kormány tervei arra vonatkozóan, hogy vonzóvá tegye a magyar munkahelyeket?
– Ez egy átfogó lépéssorozat. A magyar munkahelyeket úgy tudja a kormány előnyhöz juttatni, hogy megteremti a háttérfeltételeket. A fizetések növekedése évek óta folyamatos, most a lakásépítéseket segítjük, és a családokat támogatjuk. A szakképzés átalakításával hosszú távon szeretnénk biztosítani a cégek számára a megfelelő munkaerő-utánpótlást.