HIPA: a múlt innovációja a jelen technológiája, a jelen újítása a jövő technológiája

– Miért éppen a járműiparhoz kapcsolódó tevékenységekre fókuszál a kormány a programjában?
– Valójában a járműipar nem is csupán egyetlen szektornak tekinthető, hiszen számtalan ágazat megtalálható benne: az elektronika, a számítástechnika, a szoftver-, gép-, műanyag-, üveg-, és vegyipar, a szerszámgyártás, valamint az acél- és alumínium precíziós öntészet is része a járműiparhoz kapcsolódó tevékenységi körnek. A járműipar a magyar gazdaság stratégiai ágazatának számít; bizonyítja ezt az is, hogy 2014 első hét hónapjában a járműgyártás termelési értéke 3 965,4 milliárd forintot tett ki, valamint a hozzá kapcsolódó termékek kivitele az év első félévében a teljes magyar áruexport 21 százalékát adta.

Zöldmezős beruházásban megépülő, 15 ezer négyzetméter alapterületű kipufogó-alkatrész gyár alapkövét tette le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az amerikai BorgWarner képviselőivel Oroszlányban. A Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA) Hruby Bettina elnökhelyettes képviselte.

– Hogyan értékeli a HIPA a mögöttünk lévő időszakot?
– A járműgyártás, mint a gazdaság húzóágazata nagyon jól teljesített: a termelési érték tavaly 5 401,4 milliárd forintot ért el, ami önmagában is szép eredmény, de ha azt nézzük, hogy a teljes feldolgozóipari termelés 24,4 százalékát tette ki, akkor látszik igazán az ágazat lendülete. Ahogy említettem, az idei év első hét hónapjában a járműgyártás termelési értéke közel 4 milliárd forintot tett ki, ami 29,4 százalékos emelkedést jelent 2013 azonos időszakához képest és elérte a teljes feldolgozóipari termelés 28 százalékát. A belföldi árbevétel ugyanebben az időszakban 48,5 százalékkal, míg az exportból származó árbevétel 28,1 százalékkal nőtt. Az export súlya az árbevételben elérte a 93,1 százalékot. Az ágazat stratégiai volta abban is megmutatkozik, hogy a szektorban foglalkoztatottak száma igen magas, és folyamatosan növekszik: 2014 április és június között 137 164-en dolgoztak a járműiparban, ami 23,3 százalékos emelkedésnek felel meg a tavalyi év azonos időszakához képest.

– Az iparágat támogató kormányzati lépések egyik eleme a K+F tevékenység ösztönzése. Mit húz magával ez, milyen előnyökkel jár az erősödés?
– A beszállói láncban tevékenykedő vállalkozások számára létkérdés, hogy a lehető legújabb technológiákkal dolgozzanak: a kutatásfejlesztés ösztönzésétől ezeknek a technológiáknak az átvétele, továbbfejlesztése várható. Az új technológiákkal, termékekkel elérhető a termelés hatékonyságnövelése is, de ehhez mindenképpen szükséges a folyamatos K+F tevékenység. Ez alatt az egyszerű termékfejlesztéstől, – amelyek leginkább jellemzik a hazai kkv-kat – a klasszikus nagyvállalati kutatásfejlesztésen át, az egyetemi kutatásokig sokféle tevékenység értendő. A versenyképességi és kiválósági szerződés keretében a vállalatok és egyetemek integrált kutatás-fejlesztésére nyolc vállalat és hat egyetem nyert el támogatást. 2014 és 2020 között a magyar kormány minden eddiginél többet, azaz 706 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására, ami mintegy kétszerese a 2007-től 2013-ig tartó időszak keretének.

– Az említett versenyképességi és kiválósági szerződés keretében mely intézmények és vállalatok szövetkeztek egymással?
– A megállapodást a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kecskeméti Főiskola, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, az Audi Hungaria Motor Kft., a Continental Hungaria Kft., a General Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., a Magna Steyr Engineering Center Hungária Kft., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Rába Járműipari Holding Zrt. és a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. írta alá. A projekt célja olyan járműipari felsőoktatási intézményhálózat létrehozása volt, amely az összehangolt szolgáltatási kínálat létrehozásával, a regionális és ágazati kapacitásfejlesztésekhez igazodva, a regionális-térségi munkaerőpiaci igényeket elégíti majd ki. Ezzel egyenrangú cél az Új Széchenyi Terv által a járműiparhoz magas hozzáadott értékű képzési-szolgáltatási kínálat kialakítása. Az operatív célok öt főirány fejlesztését irányozták elő a projektben: az ipari kapcsolatok fejlesztését, a képzésfejlesztést, a kutatási együttműködés fejlesztését, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését, valamint a szervezet- és szolgáltatásfejlesztést. A HIPA szorgalmazza és támogatja a cégek és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködést, ennek érdekében kezdtük el az úgynevezett Tier Up! programunk kidolgozását is.

– Mit érdemes tudni erről a programról?
– A mottója: a múlt innovációja a jelen technológiája, a jelen újítása a jövő technológiája. A vállalkozások számára elengedhetetlen a folyamatos innováció annak érdekében, hogy bent maradjanak vagy feljebb kerüljenek a beszállítói piramisban. Ennek a célnak egyik alapvető követelménye a termékfejlesztés, a gyártási folyamatok optimalizálása, a méréstechnika, minőségellenőrzés eszközeinek és humán oldalának megléte, fejlesztése, képzése. A gyakorlat azt mutatja, hogy a beszállítói piramis csúcsán lévő cégek egyre intenzívebben delegálják az alsó szintek felé az innovációs folyamatokat. Úgy gondoljuk, hogy elengedhetetlenül szükséges az együttműködés a vállalkozások között a közös fenntartás érdekében: legyen szó akár közös eszközökről, közös laborról. Ehhez azonban eu-s társfinanszírozott forrásokat is biztosítani kell és ezen a ponton kapcsolódhatnak be az egyetemek, felsőoktatási intézmények. Tudjuk, hogy sokkal nehezebb több kkv-val megegyezni és együtt dolgozni, mint egy nagy OEM-mel, de a jövőnk érdekében ezt a feladatot is fel kell vállalni. A felsőoktatási intézményeknek, az oktatóknak és a hallgatóknak is elengedhetetlenül szükséges a megfelelő gyakorlat megszerzése. Úgy gondoljuk, hogy sok kiaknázatlan tudás és szabad kapacitás áll rendelkezésre az oktatók, a technikusok és a hallgatók személyében. Az általunk régóta ismételt kulcsszó a kooperáció. Nem mindig érdemes egyedül belevágni a K+F tevékenységbe, de a kkv-k és az egyetemek, illetve a kkv-k közötti kooperáció, a közösen kidolgozott és szakmai tartalommal megtöltött gyakornoki programok, a közös kutatási projektek fokozatosan meghozhatják a várt eredményeket.