Megameter: benzinüzemű autó, harminc milliliteres tankkal

Ha a kecskeméti diákok a jövő mérnökei, akkor rendben lesz a világ, ennyire csillogó szemű fiatalokkal már régen találkoztam. Ha híresek lesznek, valószínűleg Kutasi Zoltánt választják majd szóvivőnek, ezúttal is dől belőle az információ. A legutóbbi rekordot hozó finnországi versenyen 11, egyenként 1780 méteres kört ment az autó a lejtőkkel és persze emelkedőkkel tarkított pályán és visszaszámolva 1941 kilométert tudott volna megtenni egy liter benzinnel.

A délutáni műszak: Bagány Mihály, Kutasi Zoltán, Szabó Ádám, Sipos Tamás és Nyúl Ferenc.

Nem csak ezért ez a számítási mód mert az üzemanyagtank csupán 30 milliliteres, hanem ezért is, mert a „mennyit eszik 100 kilométeren” kérdésre túl kicsi számot kapnánk (0,0515 l/100 km) – szinte csak az utolsó számjegy versenyezne a tizedesvessző után. Az ítészek szigorúak, ezredgramm pontossággal mérik az elfogyasztott üzemanyagot. Amikor megkérdezem, hogy az emelkedő után lejtő is jön mi a probléma, megtudom, hogy az emelkedőnek és az azt követő lejtőnek vesztesége van az egyenes pályához képest)

A hengerfej és környéke: mindössze ekkora a motor.

Több szempontból sem jó a nagy tempó. egyrészt a sebességgel négyzetesen nő a légellenállás, másrészt hiába kötelező a kétkörös fékrendszer, aki ezen a versenyen fékez, nagyon sokat pazarol, bukja a rekordot. Ez annak tükrében érdekes, hogy csupán 10-15 másodpercig jár a motor, majd két percig nélküle gurul, vagyis viszonylag sokáig hűl. A praktikus csúcssebesség 40 km/h, igaz, utána képes gurulni 2,2 kilométert is. A Megaméter 312 centi hosszú, 59 magas és 58 centi széles, szénszálerősítésű önhordó karosszériájú háromkerekű autó, menetkész tömege azonban mindössze 20 kilogramm, de ebben benne van már a kötelező és nem is olyan könnyű poroltó.

A karosszériát mások kiadják alvállalkozásba, a kecskemétiek maguk készítették, temérdek kézi munkával. A „negatív” ma is ott van a műhelyben, szükség esetén újra el lehetne készíteni. Az ultrakönnyű kerekek is házilagosan készültek, ezer euró lett volna darabja, ha úgy vásárolják – jóval kevesebből hozták ki. Nagyon fontos a kis gördülési ellenállású, 8 bar nyomású gumi, a Michelin ezt külön erre a célra gyártja, itt nem tudtak spórolni. Így viszont darabja 30 ezer forint, szerencsére nem szükséges a téli változat.

Kutasi Zoltán a kerékkel és a karosszéria negatívval.

Drága a szénszövet, az sem megy kisipari módszerrel, elég költséges négyzetmétere, spóroltak viszont a biztonsági övön, ami a gyerekülésből származik – könnyű és tökéletesen elegendő. Ezt persze nem ők döntik el, az övnél fogva megemelik az autót a gépátvételnél, vezetőstől, vagyis a 170 centi magas Bertalan Évástól „tele tankkal”, s annak bírnia kell. Van speciális, bukócsövet helyettesítő eleme is a karosszériának, ha borul az autó, ne sérüljön a vezető – ennek 70 kilogrammos teherbírását is ellenőrzik. Szóval, biztonság mindenek felett, s a már említett kétkörös féken túl van két visszapillantó tükör is, ami jó szolgálatot tesz, amikor kicsit összesűrűsödnek a versenyzők a pályán. Ilyenkor persze kormányozni is kell.

A kecskemétiek kormányzási megoldása egészen különleges, kerék helyett karral történik, s mozdítja az egész hátsókerék-felfüggesztést, együtt a motorral. A megoldást le akarják védetni, hasonlóképpen, mint a Megaméter formáját.

Nagy lendítőkerék és kis üzemanyagtank - a képen fordított a sorrend.

A mindössze 1,2 Nm maximális nyomatékú motor úgy „járóképes”, hogy tekintélyes méretű és súlyú a lendkereke. A 34 köbcentis motor saját fejlesztésű és építésű, s eddig igazolta, hogy jó döntés volt elengedni a másik vonalat, amely a Honda GX 25-ös gyári motoron alapult volna. Egyébként több csapat is versenyez ilyennel, de ennek vannak a határai.

PET-palack felel a befecskendezési nyomásért.

Persze talán a lendítőkerék a legkevésbé érdekes alkatrésze a motornak, külön figyelmet inkább a hengerfej érdemel. Olyan anyagot kerestek, amelyik hőtehetetlen, vagyis lassan hűl ki, s ezt a nehezen megmunkálható korrózióálló acélban találták meg. Kezembe is vettem a tartalék két vezérműtengelyes hengerfejet, ott van benne a két, modellmotorból származó szelep, a rugókkal, az ékkel. Cserélhető szelepfészek ugyan nincs, de ezt is be kell csiszolni, hogy jól zárjon. A motor további különlegessége, hogy főtengelye csak az egyik oldalon csapágyazott.

Miután mindent a fogyasztásnak rendelnek alá, laikus számára legnagyobb meglepetéseket az üzemanyag-ellátás tartogatja. A benzinbefecskendező rendszer nyomását egy 5 barra felfújt normál PET-palack biztosítja – a verseny alatt alig csökken a nyomása, hiszen maximum 30 milliliternyi benzinnek kell megfelelő „lendületet” adnia.

A pilóta: Bertalan Éva. És még azt mondják, a Forma-1-es autó kényelmetlen.

Bár a Megaméter a finnországi rekorddal 5. lett volna a legutóbbi Shell-Eco-marathonon, ami nagyon dicséretes teljesítmény, új autón törik a fejüket a kecskeméti főiskolások. Azt mondják, ahhoz, hogy dobogóra léphessenek, új motor és új karosszéria a is kell – kis túlzással kezdhetnek mindent elölről. De ahogy csillog a szemük, biztosak benne, hogy be is fejezik amit elkezdtek

Minden gramm számít. képgaléria

A finnországi csapat tagjai:
Bagány Mihály oktató
Bertalan Éva gépészmérnök hallgató, pilóta
Kósik Bence gépészmérnök hallgató
Kutasi Zoltán gépészmérnök hallgató
Nyúl Ferenc műszaki menedzser hallgató
Sipos Tamás gépészmérnök hallgató
Szabó Ádám gépészmérnök hallgató
Szobek János műszaki menedzser hallgató