Így lehetünk az autonóm járművek fejlesztési központja

Szerző: Gégény István | 2016.02.19. 10:01

Két szakmabeli kutatót kértünk rá, hogy bizonyítsa, avagy cáfolja az állítást, miszerint az önvezető autók technológiai centrumává válhat hazánk. Bebizonyították.

Annyi mindennek válhatnánk a fellegvárává, ha a célkitűzéseken múlna, hogy jogos kétkedéssel fogadja a közvélemény, talán maga a szakma is, hogy épp Magyarország lehetne hamarosan a járműipar egyik legdominánsabb trendje, a sofőr nélküli technológia kutatási központjává. Csakhogy jelen témát illetően szinte minden összetevő adott, hogy a jól hangzó terv valóra is váljon.

Varga István, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja

– Az autonóm közlekedés forradalma jó ideje elkezdődött – mutatott rá szakportálunk érdeklődésére Varga István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja. – A vezetéstámogató rendszerek régóta megtalálhatóak a járművekben, gondoljunk akár az ABS-re, a tempomatra, vagy az újabb fejlesztések közül a parkolási asszisztensekre, a sávtartó automatikára. – Az ezekkel kapcsolatos kutatások folyamatosan jelen voltak és jelen vannak a hazai tudományos életben, ám eddig különállóan, egymással párhuzamosan zajlottak az ilyen tevékenységek. Nálunk, a Műegyetemen régóta zajlik a gondolkodás egy olyan átfogó konzorcium megalkotásán, amelynek tagjai összeadnák kompetenciáikat, a szinergiák kihasználásával ugyanis jóval hatékonyabb kutatási eredmények elérése várható. 2015 szeptemberében kezdtünk bele konkrétan a RECAR elnevezésű kezdeményezés életre hívásába, amelyben partnerként részt vesz az ELTE, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete, a SZTAKI is. A vállalati oldalt két meghatározó szereplő, a Bosch és a Knorr-Bremse képviseli jelenleg, de a rendszer nyitott, további tagok is erősíthetik a formálódó kutatói közösséget – közölte a dékán.

– Eddig is képeztünk mérnököket a járműipar számára, azonban a piac részéről egyre határozottabb igény mutatkozik az autonóm fejlesztésekkel kapcsolatos villamosmérnöki, informatikai és egyéb diszciplínák komplexebb megközelítésére – vette át a szót Szalay Zsolt, a BME Gépjárművek és Járműgyártás Tanszékének vezetője. – Az autonóm jármű problémaköre ma már nem klasszikus járműfejlesztésről szól, hiszen felmerülnek pszichológiai, jogi kérdések éppúgy, mint környezetérzékelés, biztonságkritikus tényezők. Egyszerűen nem létezik olyan integrált képzés, nem csupán idehaza, hanem szerte Európában, ami megfelelne a piac jövendőbeli igényeinek. A RECAR program arra a felismerésre épít, hogy kevés az, amit ma nyújtani tudnak az egyetemek a járműipar számára – tette hozzá a docens.

Szalay Zsolt, a BME Gépjárművek és Járműgyártás Tanszékének vezetője

Az egyetem-kutatóintézet-ipar szövetségen alapuló RECAR (Research Center for Autonomous Road Vehicles) program első lépéseként két új, angol nyelven oktatott mesterszak indítását tervezik, ezekre különböző – elsősorban mérnöki és informatikus – alapszakok hallgatói jelentkezhetnek. A 2017 szeptemberében, illetve 2018 februárjában induló képzésekben résztvevők a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán „Autonomous Vehicle Control Engineer” néven, illetve az ELTE Informatikai Karán „Computer Science for Autonomous Driving” elnevezéssel szerezhetnek mérnöki, illetve informatikus diplomát.

– Azért angol nyelvűek a képzések, maga a program elnevezése is, mert komolyan hiszünk benne, hogy más országok is hozzánk fogják küldeni a hallgatóikat, szakembereiket képzésre, továbbképzésre. Van alapja ennek az önbizalomnak, hiszen akár a Bosch, akár a Knorr-Bremse esetében látható, hogy egyértelműen hazánkban kívánják kutatás-fejlesztési tevékenységüket megerősíteni, Budapest egyre meghatározóbb járműipari K+F centrummá fejlődik globálisan. A szakemberhiány létező probléma, ezt is részben orvosolhatja az új képzési program, hiszen a munkaerőpiacnak jól képzett, dedikált kompetenciájú szakemberekre van szüksége – mondta Varga István.

– Ez az új típusú együttműködés akár egy jövőbe mutató személyügyi stratégiát is megalapozhat, ahol a cégek jobban alapozhatnak az egyetemek ipari kihívásokra felkészítő képességére. E téren van még mit fejlődnie minden magyar felsőoktatási intézménynek – fogalmazott Szalay Zsolt.

Az, hogy a kimunkált koncepcióból tényleg válhat-e amolyan mágnes-program, amely messze földről hozzánk vonzza a speciális képzésben részt venni kívánó jelentkezőket, leginkább a speciális infrastruktúrán múlik. Például azon a tesztpályán, amelyen valós körülmények között lesznek vizsgálhatóak az autonóm járművek képességei. A sokmilliárdos beruházás terve már ott van a megfelelő asztalokon, s az uniós források elosztásának elve miatt szinte biztosan vidéken, úgynevezett konvergencia régióban fogják kialakítani a kutatói és oktatói munkát támogató pályát. Az ehhez képest kisebb ráfordítással felszerelhető laborok ugyancsak csúcstechnológiát képviselnek majd, amelyekben egyre növekvő komplexitású szintek mentén komponenseket (például radarokat), technológiai megoldásokat, illetve architektúrákat tesztelnének. A tesztpálya mindezen laborkapacitás megkoronázása, s abban mindkét beszélgetőtárs egyetértett, hogy ehhez bizony semmi más nem hiányzik, csupán sokmilliárdos forrás, annak allokálásához pedig politikai akarat.

A szóban forgó tesztpálya ráadásul nem csupán az autonóm járműrendszerek vizsgálatát támogathatná, hanem az elektromobilitás, illetve a connected car területek kapcsán is jól használható, speciális terep lehetne.

Magyarország lenne az elsődleges felvevőpiaca a 2017 végén, avagy 2018 kezdetén induló képzések kimenetét képező hallgatói körnek, de a kutatók szerint nem kell aggódni attól sem, ha az itt tanultakat más országban hasznosítják a fiatalok. – Gyakran beszélünk a magyar munkaerő elvándorlásáról, ám ellenkező tendencia is létezik. Őszintén hiszünk benne, hogy amennyiben valóra válnak a terveink, még több külföldi állampolgár dönt úgy, hogy Magyarországra jön tanulni, s utána akár itt is helyezkedik majd el. Nagyon sok mérnökre van szükség idehaza – zárta a dialógust Varga István.

A feldobott labda tehát a kormányzati döntéshozók oldalán várja további sorsát, s bár nagy befektetést igényel egy ilyen program elindítása, óriásit nyerhetne vele az országunk: a felsőoktatásunk, az iparunk mindenképp, de további területek is profitálhatnak abból, ha tényleg az autonóm közlekedési kutatások központjává válnánk. Hogy mennyire reálisak a felvázolt célkitűzések, azt két friss hír is alátámasztja: a Bosch február 10-én jelentette be, hogy 18,9 milliárdos fejlesztést valósít meg Hatvanban, épp a témába illeszkedő technológiák vonatkozásában. Néhány nappal később látott napvilágot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázati felhívása, amely 7 milliárdos keretet biztosít kutatói kezdeményezések támogatására.