Rudnay János: a kis cégek is részt vehetnek a duális képzésben

– Milyen céllal hozták létre az Ön által vezetett testületet?
– Jelentős átalakulás zajlik a globális munkaerőpiacon. Érzékelhetően egyre nagyobb értéket képvisel a szakképzett munkaerő – oda koncentrálódnak a fejlesztések, ahol kellő számban rendelkezésre állnak a tapasztalt munkatársak. Már most látható, hogy eljön az idő, amikor a költségeknél is fontosabb szerepet játszik majd egy befektetés esetén a szakképzett munkaerő megléte. Magyarország a rendszerváltozás idején vonzó lehetőségeket kínált infrastrukturális szempontból, a költségek tekintetében és a minőségi alapképzést illetően egyaránt. Napjainkra azonban a szomszédos országok versenytársainkká váltak, s mivel nem vagyunk túl nagy ország, kicsi a belső piacunk, képzési rendszerünk erősítése révén növelhetjük versenyképességünket. A Duális Képzési Tanács létrehozását a piac és a kormányzat közösen kezdeményezte, azzal a céllal, hogy az imént bemutatott helyzetkép ismeretében, arra reagálva független testületként kidolgozzuk a duális képzés feltételrendszerét.

– Milyen feladatokat foglal magában konkrétan a rendszer kidolgozása?
– Fel kell építeni Magyarországon a duális képzés számos elemét. Fontos feltétel, hogy viszonylag egyforma, egységes alapokból lehessen kiindulni mindenhol. Már léteznek önálló kezdeményezések hazánkban, de ezek lokálisan lettek előkészítve, egymástól függetlenül, így ma mást jelent, másként zajlik a duális képzés például Győrben és Kecskeméten. Arra is törekszünk, hogy garantálni tudjuk a minőséget, vagyis a duális képzésben tanuló hallgató a gyakorlati ideje alatt „kávéfőzés” helyett valódi tapasztalatszerzésben vegyen részt. Ezzel a céllal olyan látogatóbizottságokat tervezünk felállítani, amelyek rendszeresen ellenőrzik a cégeknél a szükséges feltételek meglétét.

– A duális képzés kifejezést szinte misztikus várakozás lengi körül ipari körökben, ami megoldja majd a szakemberhiányt, amibe érdemes komoly pénzeket invesztálni. Pedig hazánkban nem ismeretlen a gyakorlatorientált felsőoktatás koncepciója. Mennyiben lesz más az egységes duális képzés az előző évszázad ipari tapasztalatszerzést is bennfoglaló módszertanához viszonyítva?
– Ez a duális képzés részben visszakanyarodás az említett időszakhoz, ám több annál, hiszen új kihívások jelentek meg a munkaerőpiacon. A duális képzés több, mint egyszerű praktikum. A fiatal alapképzési szak esetén 3,5 éven át hozzá van kötve egy adott céghez, szinte munkatársként dolgozik ott, fizetést kap, ráadásul a gyakorlati oldal össze van hangolva a felsőoktatással. Praktikum helyett inkább praktikus tanulásról beszélhetünk. A hallgató óriási előnnyel bír majd pályakezdőként, hiszen azonnal több éves gyakorlati tapasztalatot tud felmutatni. A befogadó cégek is jól járnak, hiszen akár maguknak is kinevelhetnek így új munkatársakat. A rendszer működése a magyar gazdaságnak is előnyös, tehát mindenki nyerhet vele, igazi win-win szituációról beszélhetünk.

(Fotó: Bartos Gyula/Emmi)

– Kik vesznek részt ebben az előkészítő munkában?
– 13 tagja van a Duális Képzési Tanácsnak, 3 évre szól a megbízatásunk. A tagok között képviseltetik magukat a Magyar Rektori Konferencia mellett minisztériumok és kamarák képviselői is. Azt javasoltam, hogy két csoportban dolgozzunk: legyen egy felsőoktatási és egy vállalati fókuszú csapat. Utóbbi kör feladata az általános, tehát minden cégre vonatkozó feltételrendszerek kidolgozása, valamint a szakspecifikus – műszaki, agrár, informatikai, gazdaságtudományi – feltételek meghatározása. A tanács tagjai mellett 75 szakembert is meghívtam a hazai egyetemi, céges és kamarai világból, akik saját területüknek kiemelkedő szakértői.

– A duális képzés kapcsán főleg a cégek feladatairól szoktunk beszélni. Mi a helyzet a felsőoktatási intézményekkel?
– Testületünknek nem célja a hazai felsőoktatás tartalmának megváltoztatása. A mi feladatunk, hogy összehangoljuk a munkaadói és a felsőoktatási oldal igényeit és feladatait, éppen ezért tartom fontosnak, hogy felsőoktatási szakemberek is részt vegyenek a tanács munkájában.

– Idén szeptemberben elstartol az egységes hazai duális képzési rendszer első éve. Hány vállalat jelezte részvételi szándékát?
– Egészen pontos számadatokat tudok mondani: több mint 330 partnerszervezet jelezte, hogy a 2015-2016-os tanévben is kíván duális hallgatót fogadni. Ezek a szervezetek 79 duális formában is induló alapszakhoz és egy Msc képzéshez kapcsolódóan hirdettek meg képzési helyeket, amelyeken közel 800 fiatalnak biztosítanak lehetőséget a duális rendszerben való tanulásra

– Ismert dilemma, hogy a duális képzést inkább a nagyobb vállalatok engedhetik meg maguknak, hiszen anyagilag is bátrabban tervezhetnek, infrastruktúrát is könnyebben biztosítanak a gyakorlatias oktatáshoz. A kisebb cégek vajon labdába rúghatnak-e?
– Nagyon fontos témát érintünk. A Duális Képzési Tanács hangsúlyos kihívásként kezeli, hogy kisebb vállalkozások esetén is ugyanúgy működjön a rendszer, mint a nagyobbaknál. Elképzelhetőnek tartom, hogy akár több kisebb cég együttműködése lesz a leginkább járható út, amikor mindenki azt adja bele a kooperációba, ami rendelkezésére áll. Ehhez kapcsolódóan az a véleményem, hogy a kkv szektor jelenti egy egészséges gazdaság fő erejét, Németországban például ilyen cégek teszik ki a vállalati kör legnagyobb részét.

Rudnay János, Balog Zoltán miniszter és Palkovics László államtitkár a Duális Képzési Tanács megalakításakor (Fotó: Bartos Gyula/Emmi)

– Nem titok, hogy jelentős befektetést igényel vállalati oldalról a duális képzésben való részvétel.
– Valóban ráfordítást igényel a vállalat részéről, de remélem, minden érintett úgy látja majd, hogy sokkal többet hoz számára a duális képzés, mint amennyit belefektet az adott cég.

– Ha egy újabb vállalat szeretne részt venni a duális képzésben, netán javaslatával hozzá kíván járulni a rendszer fejlesztéséhez, hogyan léphet kapcsolatba Önökkel?
– A kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy egy változásokra reagáló, rugalmas rendszert kívánunk kiépíteni, ezért örömmel várjuk az észrevételeket. Tevékenységünkről, a duális képzés híreiről a dualisdiploma.hu holnap nyújt tájékoztatást, ezen a felületen keresztül lehet velünk is kapcsolatba lépni. Ha egy vállalat szeretne csatlakozni a duális képzési rendszerhez, érdemes az együttműködő partnernek választott felsőoktatási intézmény munkatársaival felvenni a kapcsolatot és az első lépéseket velük egyeztetni, hiszen a duális képzés indítását és a képzésekhez csatlakozó vállalatokat az intézmény kötelessége jelezni a Tanácsnak.

– Ön a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának is az elnöke. Ilyen minőségében hogyan látja hazánkat, mennyire vagyunk vonzóak a külföldi befektetők szemében?
– Említettem, hogy néhány évtizeddel ezelőtt költségek szempontjából vonzó országnak számítottunk, nyitott ország voltunk, sokan települtek hozzánk. Időközben viszont felmentek az árak, az Európai Unió tagjai is lettünk, ennek nyomán pedig nemzetközi előírások korlátozzák a befektetés-ösztönzési lehetőségeinket. Nem az lenne az elsődleges cél szerintem, hogy új vállalatok települjenek ide, hanem hogy akik itt vannak, azok még több befektetést hozzanak. Mostanra Magyarország is hozzászokott a multik gondolkodásmódjához, a multik is hozzászoktak Magyarországhoz, minőségi szempontból reálisan látjuk, tudjuk, mire vagyunk képesek. Azt, hogy milyen mértékben érkeznek hozzánk további fejlesztések, jelentős mértékben befolyásolja a befektetési hangulat, a hosszú távú kiszámíthatóság. Azt gondolom, ezen a téren még lehetőség kínálkozik a további fejlődésre.