Magyar Szilícium-völgy, duális képzés, együttműködő egyetemek

– Folyamatosan nő a magyar járműgyártás teljesítménye. Itt ülnek közöttünk, akik a számok mögött állnak – így kezdte köszöntőjét Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A politikus nem csupán a járműipari vállalatok széles rétegét képviselő cégvezetőkre gondolt – a gyártók részéről jelen volt és előadást is tartott az Audi Hungaria ügyvezetője, a beszállítók közül a Knorr-Bremse Fékrendszerek első embere szólt a plenáris ülésen a több száz jelenlévőhöz –, hanem az oktatás világában tevékenykedő szakemberekre. Ők voltak talán a legtöbben a tudományos konferencián: gyakorlatilag az összes olyan felsőoktatási intézmény képviseltette magát, ahol a járműiparhoz kapcsolódó képzés, kutatás-fejlesztés (K+F) zajlik.

Czomba Sándor államtitkár szerint a kormány a duális képzés elterjesztéséért fáradozik

Az Autopro szakportálnak az elmúlt időszakban nyilatkozó ipari és felsőoktatási szereplők szerint egyaránt az iparág egyik legaktuálisabb kérdése, hogy miként lehetne a mérnökképzést még inkább a munkaerőpiac elvárásaihoz igazítani, ennek céljából az egyetemek, főiskolák és a cégek közötti párbeszédet fokozni. Erre is jó alkalmat szolgáltatott a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja által szervezett rendezvény.

– Jelentős hozzáadott értéket képvisel az a tudás, ami a magyar szakemberek révén a járműipar rendelkezésére áll. Minden esély adott rá, hogy e téren a térség húzóországa legyünk – ismételte az utóbbi hónapokban többször, különböző formában elhangzott bizakodó szavakat Czomba Sándor. Elmondása szerint arra a dilemmára, hogy inkább a nagyobb vállalatokat, vagy a kkv szektor tagjait támogassa-e a kormány, a helyes válasz: is. Emellett a duális képzés elterjedésének fontosságát hangsúlyozta az államtitkár, amelyhez a magyar kormány „minden segítséget meg fog adni”. Ehhez persze a cégeknek áldozatot kell hozniuk, anyagiak terén is, ami nagy kihívást jelent, de „a magyar ember szereti a kihívásokat”.

A gondolatkört a fáklyavivőként bemutatott Thomas Faustmann ügyvezető folytatta, aki beszámolt négy magyar egyetemmel fennálló kapcsolatuk részleteiről, az Audi Hungaria eddigi felsőoktatási aktivitásáról, majd a nap egyik kiemelkedő bejelentéseként felvázolta egy Regionális Innovációs és Technológiai Centrum megalapításának szándékát. Az ügyvezető megfogalmazása szerint az a cél, hogy az Audi Hungaria már eddig is jól kiépült beszállítói és K+F agglomerációja – Győr és környéke – a magyar járműgyártás Szilícium-völgyévé váljon.

Képgalériánk a tudományos konferenciáról

Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek ügyvezetője rámutatott a már nem ekkora újdonságot jelentő, mégis jelentős tényre: Magyarországon hat olyan járműipari régió azonosítható, ahol vagy egy autógyártó, vagy egy első szintű beszállító telepedett le, szorosan együttműködve valamely helyi felsőoktatási intézménnyel. A cégvezető szerint mára szinte az ország teljes területét meghódította a járműipar, s fontos tendencia, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység az OEM-vállalatok felől a beszállítói lánc alacsonyabban elhelyezkedő szereplőihez kerül át. Lepsényi István konkrét adatokkal is igazolta állítását. A bemutatott listából kiderült, a végtermékek kibocsátásának termelési értéke alapján az Audi Hungaria mögött a Bosch következik, a Suzuki és Mercedes-Benz után a Continental, a Lear, az LuK, a Delphi, a Denso folytatja a sort. A magyar tulajdonú vállalatok éllovasa e tekintetben nem meglepő módon a Rába, ami a 19. helyre került ebben a rangsorban. – A járműgyártás az egyetlen szektor, amely esetében Európa többet költ K+F tevékenységre, mint más kontinensek – tett újabb figyelemre méltó kijelentést a világ élvonalába tartozó nemzetközi beszállító magyar képviselője. Ugyancsak nyomatékosítást nyert a gyakorlatiasabb mérnökképzést szolgáló duális képzés jelentősége, amelyből a Knorr-Bremse is kiveszi a részét: 2012-ben mintegy 100 fiatal jelentkezett hozzájuk.

Stépán Gábor, az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke úgy látja, fokozatosan javul a magyar oktatás minősége, egyre kevesebben buknak ki az egyetemekről. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója szerint ez a tendencia bizakodásra adhat okot a járműipari mérnöki utánpótlás kapcsán.

A plenáris rész során Bokor József akadémikus is szólt a jelenlévőkhöz. A járműipari képzést illető aktuális feladatokról beszélt Földesi Péter, a járműipari képzést nyújtó hazai egyetemek és főiskolák, valamint egy kutatóintézet részéről kötött együttműködési megállapodást kezdeményező Széchenyi István Egyetem tavaly megválasztott rektora, érintve a globalizáció és a felgyorsult technológiai fejlődés kihívásait is.

Délután három szekcióban zajlott tovább a tudományos eszmecsere, ahol hibrid és elektromos járművek fejlesztését megalapozó kutatások, kooperatív közlekedési rendszerek infokommunikációs támogatása, valamint az említett regionális ágazati felsőoktatási együttműködés állt a középpontban.

Utóbbi összefogással és a vállalati partnerséggel kapcsolatban adott közös interjút szerkesztőségünknek a konferencia szünetében a győri egyetem rektora mellett a Kecskeméti Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem vezetője, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese, valamint a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja. A hazai járműipari tudományos élet öt kiemelkedő képviselőjének beszélgetését több részletben adjuk közre: az első rész itt látható, a második rész itt tekinthető meg.

Szintén a helyszínen nyilatkozott a konferencia témáját illetően szerkesztőségünknek a rendezvény fővédnöke, Pálinkás József, az MTA elnöke, valamint Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, illetve Németh István, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesületének főtitkára. Ezek az interjúk is rövid időn belül elérhetőek lesznek szakportálunkon.

A konferencia sajtótájékoztatóján oklevelet adtak át azon vállalatok képviselőinek, amelyek csatlakoztak a felsőoktatási intézmények 2012 nyarán Pannonhalmán megkötött együttműködéséhez.