Elérkezett az iparbarát felsőoktatás kora

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint minden érintett elfogadta az új felsőoktatási stratégia irányait, és konszenzus van arra vonatkozóan, hogy átalakításokra van szükség. A járműipari szakemberből lett politikus a rendszerszintű változások terén két fontos lennedő intézménytípust nevesített, ezek a közösségi felsőoktatási központok, valamint az alkalmazott tudományok egyetemei.

Palkovics László komolyan hozzányúl a rendszerhez

Előbbi centrumok olyan településeken jönnének létre, ahol nem reális önálló egyetemet fenntartani, nincs is a közelben ilyen intézmény, viszont reális igény van helyi felsőoktatási tevékenységre. Palkovics László szerint ilyen város lehet Salgótarján, Ózd vagy éppen Kisvárda. Ezekhez a központokhoz a közeli egyetemek delegálnának oktatókat, képzéseket, akár több egyetem is, egymástól függetlenül, vagyis rugalmas képzőhelyként vázolta fel az államtitkár ezt a modellt. Az alkamazott tudományok egyetemei a mostani főiskoláknál többet nyújtanának, de más szerepük lenne, mint a tudás generálását célzó, klasszikus egyetemeknek. A főiskola típusát a jelenlegi tervek szerint 2017-ig kivezetnék a rendszerből.

Palkovics László a kancellári rendszert kifejezetten sikeresnek ítélte, és azt mondta: már látszik, hogy a kancellároknak köszönhetően a büdzsék sokkal következetesebben tervezettek, s mára a rektorok és a kancellárok szinte mindenhol problémamentesen és hatékonyan működnek együtt. Szerinte mintegy 30 milliárd forintot lehet megtakarítani a PPP-konstrukciók kivezetésével a következő években.

A Széchenyi István Egyetemen az Audi Hungari és az MTA kooperációja révén új járműipari kutatóközpont létesül

Ami a konkrét intézményeket illeti, komoly változások várhatóak több esetben is. A járműipari téren meghatározó Széchenyi István Egyetemen nemrég három részre vált a korábbi Műszaki Tudományi Kar, létrejött például az Audi saját járműtechnológiai fakultása is. Ehhez az intézményhez csatlakozik várhatóan a Nyugat-magyarországi Egyetemről leváló mosonmagyaróvári élelmiszer-tudományi kar.

A Szombathely környékén működő vállalatok mindent latba vetnek a helyi duális mérnökképzés felfuttatásáért

Jelenleg még szintén a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozik a szombathelyi képzőhely – az egykori Berzsenyi Dániel Főiskola vezetői nem titkolják, hogy szívesen különválnának. Palkovics László erre vonatkozóan, a szándék létét megerősítve jelezte: megvizsgálják, hogy a szombathelyi kar leválásával önálló felsőoktatási intézmény működethető-e. Mint ismert, idén ősszel beindul a helyi gépészmérnöki képzés, a duális modell alapján.

Érdekes fejlemény, talán egy kicsit elébe is szaladtak a helyiek a változásnak a bejelentéssel, hogy Kecskeméten nyíltan kiállnak a főiskola egyetemmé válása mellett. Egyetemi kampusz épül, gazdaságtudományi kart alapítanak, így az újabb vidéki járműipari régió felsőfokú képzőhelye is hangsúlyosabb tényezővé válhat.

A Kecskeméti Főiskola a duális modell hazai úttörője - a nevük második felét Egyetemre cserélnék

Nagy a mozgás a Corvinus Egyetem környékén is, amelyre akár összevonás, akár feldarabolás is várhat, de még nem tisztázott ez a folyamat. A gyöngyösi főiskola integrálódása az egri főiskolába viszont szinte bizonyos, előbbi az államtitkár szerint önmagában nem tartható fenn. Az egri főiskola rektora ugyancsak a napokban közölte, hogy szívesen egyetemmé fejlesztenék intézményüket.

Kompetenciatesztet már a most szeptemberben belépő hallgatóknak is írniuk kell, ennek részletei kidoglozás alatt állnak. Megbuklni nem lehet rajta, a méréssel azt szeretnék elősegíteni, hogy a tanulók reális képet kapjanak saját magukról. A tesztet a hallgatók tanulmányaik végén is megírják majd, így egyértelmű lesz mindenki számára, hogy az egyetemi évek alatt mennyire fejlődtek a hallgatók képességei.

Létrejön az úgynevezett konzisztórium is, amely testület lényege, hogy tevékenysége által erősödjenek az intézmények vállalati kapcsolatai.

Palkovics László a jövő évi költségvetésre vonatkozóan elmondta: a felsőoktatás támogatása 3,5 százalékkal növekszik. Megjelenik az alapkutatási finanszírozási elem, és már a struktúraátalakítási alapot sem főként konszolidációra, hanem egy részét kutatási támogatásra tudják majd felhasználni az intézmények. Májusban 27 milliárd forintos plusztámogatást kaptak az egyetemek, főiskolák, amelyet az év végéig különböző fejlesztésekre használhatnak – mondta az államtitkár.

Mindezen változtatások célja, hogy az elkövetkező 15 évben Közép-Kelet-Európa legjobb felsőoktatási rendszere jöjjön létre. A hallgatók és az intézmények mellett alighanem az ipari szereplők is érdeklődéssel várják, vajon valóban termőre fordul-e a rendszerváltással felérő módosításcsomag, hiszen nagy szüksége lenne az országnak egy igazán versenyképes, alkalmazható tudást biztosító felsőoktatási hálózatra.