Amerika várja a magyar mérnökhallgatókat

– Milyen céllal tájékozódott Győrben két napon keresztül a felsőoktatás és ipar együttműködéséről?
– Egyetemünk már több németországi felsőoktatási intézménnyel alakított ki együttműködést, amelynek lényege, hogy jobban megismerjük egymást, elsősorban a gyakorlati képzést illetően szerezzünk kölcsönös tapasztalatokat. Úgy látjuk, Magyarország már csak a földrajzi adottságai miatt is alkalmas arra, hogy errefelé bővítsük a partneri körünket. Azt láttam jelenlegi utam során, hogy itt, Győrben jelentős lépéseket tett a helyi egyetem az iparral való aktív párbeszéd előmozdítása terén, komoly infrastruktúra épült ki, az Audi Hungaria is nyitott a felsőoktatásban való részvételre. Annak a lehetőségét igyekszünk kölcsönösen feltérképezni, hogy adottak-e a feltételek egy csereprogram beindítására. Itt nem csupán hallgatókra gondolunk, hanem akár oktatókra is.

Basem Alzahabi

– Mit tanulhatnak egymástól az amerikai és magyar mérnökhallgatók, oktatók?
– Amerikai oldalról egy hosszabb magyarországi tartózkodás egyrészt magában foglalja az adott kultúra megismerésének lehetőségét, új nézőpontokkal való gazdagodást. Ráadásul Európa szívében található Magyarország, így ha egy amerikai hallgató vagy oktató ekkora utat megtesz, nyilván körülnéz majd a környező országokban is. Ez külön értéket képvisel a szemünkben, ezért is vonzó számunkra ez a leendő kooperáció. A magyarok pedig Amerikában számukra új világba pillanthatnak be, hiszen a Kettering University sokkal több nagyvállalattal épített ki partnerséget, a győri egyetemhez képest színesebb gyakorlati lehetőségeket kínálunk. Új gondolatok születhetnek, a távolságból fakadó esetleges téves információk helyett az érintettek megismerkedhetnek a realitással – sok előnyét látom egy ilyen csereprogramnak. Az amerikaiak és a magyarok egyaránt új világlátást visznek majd magukkal a másik országba, így mi, amerikaiak nyilván a nagy cégekre jellemző perspektívát hozhatjuk Győrbe, míg a magyarok a saját kultúrájuk értékeit adhatják át nekünk. Meggyőződésem, hogy a világ jobb, élhetőbb hely lesz már pusztán attól, hogy jobban megismerjük egymást.

– Miként néz ki majd ez a csereprogram, mikor indulhat a kezdeményezés?
– Nem kizárt, hogy akár már 2015 szeptemberében útra kelhessenek az első diákok. Ehhez azonban fel kell mérnünk az itteni kurzusok angol nyelven történő tanításának potencialitását, szükséges lehet a magyar hallgatók képességeinek fejlesztése is, valamint egyeztetnünk kell az időbeosztást is a két intézmény között. Ez némi kihívást jelent, hiszen Amerikában quarter-rendszerben zajlik a felsőoktatást, A és B negyedévekre oszlik a képzés. 12 hét gyakorlatot 12 hét elmélet követ, majd így tovább, míg a magyarországi felsőoktatás szemeszterekben gondolkodik.

– Kizárólag járműipari képzéseket érint majd a formálódó együttműködés?
– Kétségkívül ez a szakterület áll a leendő csereprogram fókuszában, de azon belül igen széles területet ölelhetnek fel a konkrét képzések. Említhetném logisztikai oldalról a FedEX vagy UPS multikat, amelyekkel együtt dolgozunk. Ám például egészségügyi téren – orvosi műszerek, szolgáltatások – is számos partnercéggel kapcsolatban állunk, ilyen képzéseink is nyitottak az együttműködést illetően. A mérnök ma már nem feltétlenül olyan személyt jelent, aki a diploma megszerzését követően egy iparvállalatnál helyezkedik el; erre a nyitott szemléletre buzdítjuk a magyarokat is.

– Nem vérzik a szíve amerikai polgárként és professzorként az Egyesült Államok járműiparban betöltött vezető szerepének elvesztése miatt?
– Azt gondolom, az amerikai járműipari cégeknek nincs okuk a szégyenkezésre a jelenlegi teljesítményüket illetően. Ennél fontosabbnak tartom viszont felhívni a figyelmet arra – ezt egyébként elmondtam már sokfelé –, hogy fontos lenne a vállalatok tevékenységét nem pusztán pénzben, adatszerű kimutatásokban mérni. Vegyük észre az emberi értéket, a társadalmi, szociális hatásokat is! Ezekről valamiért kevésbé szoktunk beszélni, pedig a járműiparnak ilyen, igen jelentős hatásai is vannak. Az is elgondolkodtató, hogy gyakran csak az OEM vállalatokról esik szó, amikor különböző országok eredményeit hasonlítjuk össze, pedig mindannyian tudjuk, hogy kiterjedt beszállítói lánc áll ezen nagy márkák mögött. Az amerikai járműipar sokkal nagyobb, szerteágazóbb, a járműipar jövőt illető kihívásai is sokkal komplexebbek annál, hogy egyszerű választ tudjunk adni az ilyen kérdésekre.

– Van-e valamilyen üzenete a magyar mérnökhallgatók számára?
– Nagy örömmel várjuk őket Amerikában. Ahhoz azonban, hogy sikeresen, eredményesen vegyenek részt egy ilyen csereprogramban, felkészültnek kell lenniük, s még a kiutazás előtt olyan magabiztos nyelvtudásra kell szert tenniük, amely révén gondtalanul részt tudnak venni egyetemünk elméleti és gyakorlati képzésein. Ha ennek az elvárásnak eleget tesznek, sokat gazdagodhatnak majd nálunk.