Archív Opel-eladás: visszakozott a GM

Opel-eladás: visszakozott a GM

2009.11.13 14:37

Opel-eladás: visszakozott a GM

A GM mégsem adja el az Opelt a kanadai Magnának, inkább a „B” terv mellett tette le a voksát, vagyis hitelfelvétellel vagy állami támogatással szanálják az autógyártót. Angela Merkel német kancellár csalódott, s átfogó megoldást követel.

Hirdetés
Munkahelyüket féltik az Opel dolgozói.
Munkahelyüket féltik az Opel dolgozói.

Komoly meglepetést okozott az amerikai General Motors igazgatótanácsának az a bejelentése, hogy mégsem adja el az Opelt a Magna International kanadai autóalkatrész-gyártó cégnek. A hír ismertetésekor a német kormány szóvivője még sajnálkozásának, később már csalódottságának és megdöbbenésének adott hangot. A német gazdasági miniszter pedig azt mondta, hogy teljesen elfogadhatatlan a döntés. Az orosz kormány csodálkozását fejezte ki, míg az orosz állami duma alelnöke politikai motívumot sejtett a döntés mögött.

Az Opel sorsáról a döntést egész napos detroiti tanácskozása után hozta meg az amerikai autógyártó óriás igazgatótanácsa, véget vetve az egy éve tartó bizonytalanságnak az európai autógyár sorsa körül. Fritz Henderson vezérigazgató közölte, a GM nagyra értékeli a Magna International és orosz partnerei – a Sberbank és az GAZ autógyár – erőfeszítéseit az igazságos megállapodás létrehozása érdekében, de az európai üzleti körülmények és a GM általános állapota javult azóta, hogy a vállalat az Opel eladása mellett tette le a voksát.

A GM igazgatótanácsának döntése 180 fokos fordulatot jelent eddigi elképzeléseihez képest. Több hónapos alkudozás után az amerikai anyavállalat szeptember közepén jelentette be, hogy kész eladni az Opel többségi részesedését a Magna kanadai-osztrák autóipari beszállító vállalatnak, amely az orosz Sberbankkal és az GAZ-zal együtt akarta megvásárolni az Opel 55 százalékos résztulajdonát.

Az Opel bochumi gyára.
Az Opel bochumi gyára.
A GM azonban most a „B” terv mellett tette le a voksát, vagyis az Opelt, saját hitelfelvétellel vagy állami támogatással előteremtett pénzeszközökkel szanálják – több ezres elbocsátásokkal és üzemek bezárásával. Az Opel üzemi tanácsa és a politika is korábban mereven elutasította ezt a megoldást, kételkedve abban, hogy a GM egyáltalán képes lenne elegendő forrást előteremteni. Ulrich Wilhelm német kormányszóvivő közölte, Németország most azt várja a GM-től, hogy megerősítse az Opelt, és visszafizesse az év elején a német állami bankoktól kapott 1,5 milliárd dolláros áthidaló kölcsönt.

Az égiek segítségében nem bízhat az Opel.
Az égiek segítségében nem bízhat az Opel.
Időközben a GM egyik szóvivője azt mondta, hogy az anyavállalat kész visszafizetni azt az összeget. Egyelőre nem tudni, egészen pontosan mi áll a GM döntése mögött a hivatalos verzión túl. Annyi biztos, hogy a GM-nek szüksége lehet az életben maradáshoz az Opelre, és annak rüsselsheimi fejlesztési központjára. Az Opel mérnökei ott fejlesztették ki ugyanis a középkategóriás gépkocsi platformjait, és ott áll rendelkezésre a korszerű hajtásláncokhoz, például az elektromos autókéhoz szükséges szakmai tudás.

Oleg Morozov, az állami duma első alelnöke politikai motívumot sejt a megállapodás felmondása mögött. „Szerintem ez inkább politikai, mint gazdasági döntés, s kizárt, hogy Washington nélkül hozták volna meg„ – mondta Oleg Morozov. Szerinte a döntés mögött az áll, hogy az Opelt megtartsák az amerikai gazdaság és politika befolyása alatt.
Az Interfax egy kormányhoz közelálló forrást idézve arra is felhívta a figyelmet, hogy a megállapodás felmondása esetén a GM európai autópiacra vonatkozó megállapításai túlságosan derűlátónak bizonyulhatnak. Az Opel konjunktúrájának javulásában ugyanis – egyebek mellett – a megállapodásnak is szerepe volt. Különösen vonzó volt a Sberbank részvétele az üzletben, mivel az állami bank megállapodott az orosz kormánnyal az Opel segítéséről az orosz piacon.

Folynak a találgatások azzal kapcsolatban is, hogy mi lesz a németországi, illetve európai üzemek sorsa a GM-döntés fényében. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy néhány európai, illetve németországi üzemet bezárás fenyeget. Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy a Magna is több mint 10 ezer európai munkahely megszüntetését helyezte kilátásba, mindazonáltal általános volt a vélekedés, hogy a Magna ígéretes koncepciót terjesztett elő.

Opel-sorakozó. Német nemzeti ügy lett a márka sorsa.Opel-sorakozó. Német nemzeti ügy lett a márka sorsa.
Átfogó Opel-szanálást követel Merkel
Átfogó szanálási tervet követelt a General Motorstól az Opel számára a német kancellár. Angela Merkel a Bundestagban az Opel helyzetét érintve világossá tette az amerikai anyavállalat számára, hogy a német adózók nem fogják megfizetni az Opel-szanálás fő terheit, az amerikai autógyártónak ezt mindenekelőtt saját eszközeiből kell állnia. Jelezte ugyanakkor, hogy a szövetségi állam és a tartományok alapvetően készek az Opelnek történő segítségnyújtásra.
A kancellár – aki korábban a leghatározottabban az osztrák-kanadai Magna többségi tulajdona mellett kardoskodott – meglehetősen éles szavakkal bírálta az amerikai konszernt. Kijelentette, hogy az Opel-alkalmazottak nagy áldozatokat hoztak, és az anyavállalattól megbízhatóságot vártak. Ezzel szemben súlyosan csalódtak – fogalmazott Merkel. A Magnát stratégiai beruházónak nevezte, és sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem az osztrák-kanadai konszern a fő tulajdonos.

Hirdetés

Kiemelt Partnereink