Így született az új Mustang: a rajzasztaltól a gyártósorig

2009 közepére, amikor a Ford Mustang ötödik generációjának erősen felfrissített változata futott a gyártósoron, a Ford formatervezői, mérnökei és marketingesei már arra a kérdésre koncentráltak, hogy miként kellene továbblépni arra az arculatra, amivel megkoronáznák a több mint öt évtizednyi folyamatos fejlesztőmunkát és gyártást.

– A Ford dolgozói számára a Mustang testesíti meg a vállalat szívét és lelkét - véli Moray Callum, a Ford formatervezésért felelős globális alelnöke. - Sok időt töltünk el a csapattal és a vásárlókkal a Mustang történetéről beszélgetve, és azon elmélkedve, mit jelentett az emberek számára ez az autó – fogalmazott Moray Callum.

Galéria a jubileumi Mustang megalkotásának fázisairól

A Ford legnagyobb teljesítményű modelljeként a Mustang alapvető paraméterei elég nyilvánvalóak voltak: hátsókerékhajtás egy V8-as motor hangjával és teljesítményével párosítva, amivel létrehozható a Mustang-vásárlók által elvárt élmény. Az évek hosszú során át a Mustang jellegzetes megjelenését mindig a stílus, a teljesítmény és a mindennapi használhatóság ideális kombinációja határozta meg; jó példa erre a négyszemélyes utastér és a tágas csomagtér.

Ezek az elemek az új dizájnban is megjelentek. Formatervezési szempontból az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy miként lehet egy modern megjelenésű autót létrehozni, ami ugyanakkor összetéveszthetetlenül Mustang is. Az volt a cél, hogy agresszív, merész vonalvezetésű, aprólékosan kidolgozott karosszériájú, a korábbihoz képest atlétikusabb kiállású Mustangot alkossanak.

Az új modellprogramok általában olyan formatervezési brieffel indulnak, ami felvázolja az új járművel kapcsolatos igényeket és elvárásokat. Most azonban az 50 évnyi folyamatos gyártás és fejlesztés után már minden formatervező tudta, mit kell papírra vetni, s hogy egy Mustangnak miként kell kinéznie. 2010 elején már több száz skicc készült el, melyekben változó mértékben ugyan, de megjelentek a Mustang alapvető jellemzői. A hosszú motorháztető, rövid csomagtérajtó, a merész hűtőrács, a cápaharapásra emlékeztető orr, a csapott far, a hokiütőt idéző oldalnézet és három oszlopból álló hátsó lámpák formája tucatnyi megközelítésben jelent meg a vázlatokon. Ugyanígy a belső térről készített skicceken is feltűnt a jellegzetes, szimmetrikus műszerfal a maga ‘dupla szemöldökös’ dizájnjával és nagyméretű analóg kijelzőivel.

Már rajzként is érezhető volt a modell lendületessége

– Van néhány fontos elem, amitől egy Mustang igazán Mustang lesz. Dizájnerként ezeket megfelelően kell formálnunk és adagolnunk, eldöntve, hogy melyiket tartsuk meg, hogyan értelmezzük korszerűen, és hogyan ötvözzük ezeket egy olyan autó formájában, amin azonnal látszik, hogy az bizony egy Mustang – részletezte Callum. – Ha megnézzük az utóbbi öt évtized összes Mustangját, akkor azt látjuk, hogy az egyes vonások bizonyos években megjelentek, máskor pedig eltűnnek, de a végeredmény mégis mindig egy Mustang volt – mutatott rá az alelnök.

Azon vonások közül, amelyek végül most nem jelentek meg a Mustangon, talán a legdominánsabb az autó szélein látható ‘merőkanál’ vagy ‘hokiütő’ profil volt. A korai tervek közül sok tartalmazta ezt a vizuális elemet valamilyen formában, ám a gyártásra kész modell tervében végül mégsem jelent meg. 2011 során tehát több száz kezdeti skiccből választották ki azt a néhányat, amelyekből agyagmodell készült, hogy a tervezők három dimenzióban is kiértékelhessék a formákat. A további finomítást követően három koncepció jutott el a végső kiválasztás szakaszáig, amire 2012 elején került sor.

2012 nyarára az összes korábbi generációhoz hasonlóan a michigani Dearbornban működő központi stúdió vette át a kezdeményezést a Mustang sorozatgyártásra történő felkészítésében. Formatervezők, agyagszobrászok és digitális modellezők töltöttek el számtalan munkaórát a háromdimenziós modell oldalát és markáns domborulatait alkotó vonalak és felületek, illetve az előre dőlő orr-rész és a hosszúkás motorháztető finomításával, amelyek meghatározzák a 2015-ös Mustang megjelenését és egyéniségét.

Lassan végső formát öltöttek az olyan részletek, mint a hűtőrács vagy a fényszórók formája és mérete, s a hátsó nyomtáv is 70 milliméterrel szélesebb lett, még agresszívabb kiállást kölcsönözve ezzel az autónak. A belső térben a csapat nagy figyelmet fordított a különböző dizájnelemek összhatására. A műszerfal alapkoncepcióját egy repülőgépszárny ihlette, ahol a "dupla szemöldököt" magából a szárnyból formálták ki. Az összes műszer, kilométerszámláló, billenőkapcsoló és egyéb dizájnelem ebben a szárnyban kapott helyet. Minden ott van, ahol praktikusan lennie kell – pontosan úgy, ahogyan egy repülőgép pilótafülkéjében. A modern központi kapcsolópanel megjelenését a billenőkapcsolók látványa határozza meg. A formatervezők az autó mindkét végén kihasználták a modern világítástechnika kínálta lehetőségeket: a háromrészes hátsó lámpákban LED-ek világítanak egyenletes fénnyel, akárcsak az erős fényszórókba szerelt három külön fényforrásban, melyek az eredeti, 1965-ös Mustang helyzetjelző fényeire emlékeztetnek. Az új Mustang formája kétszer annyi szélcsatornateszten esett át, mint bármelyik korábbi Mustang-generáció.

Jellegzetes, mégis modern

A kabrió egyértelműen ugyanahhoz a termékcsaládhoz tartozik, mint a kupé, a nyitott tetős autó karosszériája mégis sok tekintetben egyedi. A karosszéria hátsó részének kialakításában finom, de lényeges különbségeket vehetünk észre, melyek saját karaktert adnak a kabriónak. A hátsó domborulatok megemelt és kiegyenesített karaktervonalától egészen az átformált csomagtartófedélig az új Mustang-kabrió egész megjelenése valamivel lágyabb lett – függetlenül attól, hogy a tető fent van-e vagy sem –, jellegzetes megjelenést kölcsönözve ezzel az autónak.

A vadonatúj, hatodik generációs Mustang sorozatgyártásra kész változata 2013. december 5-én lépett először a nagyközönség elé, s az autó idén ősztől lesz megvásárolható az amerikai márkakereskedésekben.