VW: megjött a költséggyilkos, kezdődhet a nagytakarítás

A BMW korábbi pénzügyi vezérét igazolta le a Volkswagen, akivel valójában senki nem szívesen dolgozik együtt. Diess nagy érdeme ugyanis, hogy szinte szívtelenül képes kirakni a kellő mennyiségű, általa feleslegesnek tartott alkalmazotti kört, keze nyomán olajozottan záródnak a gyárak kapui, ennek megfelelően a számadatok is szépen muzsikálnak. Machete, lángszóró, vagy golyószóró, ha meg akarná bárki filmesítené a karrierjét, bármelyik eszköz – kizárólag szimbólumként – jól állna a kezében.

A VW nem véletlenül tette meg a nem éppen kockázatmentes lépést. Az új vezér házi feladatainak sorában ugyanis előkelő helyet foglal el a költségek visszametszése és a profit felturbózása, a piaci pozíció erősítése Amerikában, amihez ilyesféle specialistára van szüksége egy akkora márkának, mint a Volkswagen.

Herbert Diess kihívások tengerébe érkezik, ám aligha bánja

Bevezetésként nem kisebb megpróbáltatás vár Herbert Diessre, mint a Martin Winterkorn által megkezdett, 2017-ig tartó hatékonysági program keretében kitűzött 5 milliárd eurós nyereségnövekedés elérése. Ez elengedhetetlennek tűnik ahhoz, hogy a VW üzemi eredménye 2018-ra átlépje a 6 százalékos növekedési szintet, ami tavaly csupán 2,5 százalékosra sikeredett. Az az igazi kihívás e téren, hogy a megtakarítás részterületeinek a felét még nem is definiálták, nemhogy elkezdték volna végrehajtani.

– Ha valaki képes a cél elérésére, az Diess. Már a BMW-nél is fantasztikus munkát végzett – fogalmazott vele kapcsolatban Jose Asumendi, a JP Morgan járműipari elemzője. Hogy mi számít fantasztikusnak, természetesen igencsak relatív. Mindenesetre sikeresen vezette át a bajor gyártót a globális gazdasági válság által okozott viharos tengereken, szakértők szerint akkor és ott ő volt a megfelelő ember a megfelelő pozícióban.

Amikor CEO-ként átveszi a kormányrudat az újabb OEM-nél, a VW-csoport értékesítésének 60 százalékát kitevő márka eladásai épp lejtmenetet produkálnak. Globálisan 5,9 százalékkal esett vissza a márka piaca májusban, így nyolc hónapon belül hétszer csökkent az értékesítési mutató.

Kérdés, milyen eszközök állnak ezúttal rendelkezésére, ugyanis a történelmi példák szerint ennél a gyártónál mindenképp szelídebb fegyverzettel illik csatába indulni. Az elemzők más, hasonlóan vehemens rendrakók példáját idézve arra utalnak, hogy nem lenne a legjobb ötlet nekirontani a szakszervezeteknek, jelentősen visszavágva a személyi állománnyal kapcsolatos költségeket. A Volkswagennél hagyományosan erős ugyanis az érdekvédelmi kontroll, amely tényhez adalékként járulhat a fontos adat: legutóbb 1988-ban volt jelentősebb gyárbezárás a VW üzemeinek körében, az is a tengerentúlon, Pennsylvania államban. Erre vonatkozóan mindenképp a bizalomépítés jelentheti a hosszabb távú eredményes módosítások kulcsát.

Ha azonban házon belül nem lehet erősen megnyomni a radírt, maradnak a beszállítók. Több elemző egybehangzó véleménye szerint főként erre indulhat el a siker útján Diess. További lehetőségként kínálkozik a járművek és a gyártási paletta komplexitásának csökkentése, amely egyszerűbb autókban és a modellek számának faragásában nyilvánulhat meg.

Ha pedig elindulnak pozitív irányba a mutatók, és középtávon sikerül stabilizálni, sőt, fejlődési pályára állítani a márkát, jöhet a nagyobb falat, a stratégiai jövőtervezés, amely akár az egész konszern vezetőjévé is teheti Herbert Diesst, egy újabb széket megörökölve Martin Winterkorntól.

A költséggyilkosként elhíresült menedzser nem titkolja, hogy szereti a kihívásokat. Nem panaszkodhat, új munkahelyén akad belőlük bőséggel.