VW-botrány: bal horog után jön a gyomros

Ha valamely olvasónk lemaradt volna a Volkswagen konszernt övező botrányos események követésében, az heti összefoglaló cikkünk segítségével könnyedén felzárkózhat. Már ott is megírtuk, hogy az újabb hét újabb fordulatokat, hullámveréseket hozhat. A vihar tényleg nem ült el, egyből az Európai Központi Bank sajtóértesülések szerinti lépése nyitotta a sort. A The Sunday Times egy bennfentes EKB-forrást idézve azt írta, hogy az eurójegybank egyelőre letiltotta a VW finanszírozási részlege által kibocsátott, eszközzel - vagyis követeléssel - fedezett értékpapírok (ABS) befogadását, havi 60 milliárd eurós mennyiségi enyhítési programja keretében. Piaci források szerint a Volkswagen ABS-konstrukcióinak más befektetői is követhetik a példát, ami értelemszerűen emelné az egyébként is milliárdos bírságokkal és kártérítési perekkel fenyegetett német autóipari csoport hitelpiaci költségeit. A Volkswagen finanszírozási szolgáltató részlegének a júniusi állapot alapján 164 milliárd eurós követelésállománya volt 13,5 millió ügyféllel szemben.

Piaci elemzők szerint a kialakult negatív vállalati imázs hosszú ideig fennmaradhat, ez nyilvánvalóan gyengítheti a Volkswagen piaci pozícióit, márkaértékét és fogyasztói ár/érték-megítélését. Ez végső soron hatást gyakorolhat a Volkswagen jövőbeni jövedelmezőségére is. A Moody's ennek mentén stabilról negatívra rontotta a Volkswagen Financial Services AG - vagyis a pénzügyi szolgáltatási részleg - osztályzati kilátását is, a Volkswagen Bank besorolásának kilátását pedig pozitívról alakulóra módosította.

Matthias Müller lett a konszern új vezérigazgatója - nyilván van, aki irigyli, de hogy könnyű dolga lenne, az kétséges

Eközben Svájcban sem szemlélik tétlenül az eseményeket: felfüggesztették a német autógyár azon márkáinak árusítását, amelyek a feltehetően csalásra lehetőséget teremtő szoftverrel üzemelő dízelmotorral rendelkeznek. A tilalom nem vonatkozik a már üzembe helyezett járművekre, csak a még vevőre váró új, illetve üzembe nem helyezett autókra.

Svájc az első ország, amely ilyen drasztikus lépésre szánta el magát a károsanyag-kibocsátási botrány múlt heti kirobbanása óta. A svájci Szövetségi Útügyi Hatóság (OFROU/ASTRA) pénteken közölte, hogy 180 ezer olyan autóról van tudomása, amelyek dízelmotorjainak emissziós értékei meghamisíthatóak. A hatóság a 2009 és 2014 között gyártott Audi-, Seat-, Skoda- és Volkswagen-márkák 1,2-es, 1,6-os és 2 literes turbófeltöltős dízelmotoros változatait sorolta ebbe a kategóriába.

Hazai pályán sem kap túl sok levegőt a konszern menedzsmentje: lapértesülés szerint a berlini szövetségi kormány azt követeli a Volkswagentől, hogy még október 7. előtt vázolja fel, miként szándékozik megfelelni a nemzeti környezetvédelmi előírásoknak a károsanyag-kibocsátási botrányban érintett dízelmotorja esetében. A Szövetségi Közúti Közlekedési Hatóság (KBA) arra is felszólította a wolfsburgi székhelyű vállalatot, hogy állítsák fel az intézkedések végrehajtásának ütemtervét.

Ha a 12 márkát összefogó autógyártó vállalat nem tesz eleget a kérésnek a határidőig, a KBA bevonhatja a csalásban érintett valamennyi autótípus engedélyét, azaz megtilthatja a német utakon való közlekedést az említett járműveknek.

A Volkswagen egyik szóvivője szerint a vállalat hamarosan nyilvánosságra hozza németországi akciótervét, és bejelenti, hogy mikor kezdik el az érintett járművek visszahívását javítás céljából.