Suzuki Swift Sport teszt: élményautó

A csomagtartó szűkösségén kívül nem tudunk semmi rosszat felsorolni a Swift legsportosabb változatáról, jót annál inkább: erős, izmos, takarékos, kemény, vadóc, öt ajtóval kis családoknak és cégeknek is ideális lehet.

Kívülről egyedi ködlámpafészke, méhrácsos légbeömlője, a LED-es nappali fény hiánya, xenonlámpák, kötények, hátsó diffúzor, hátsó tetőszárny és méretes kétoldali kipufogók jelzik, hogy nem hétköznapi a kicsike, hossza az optikai tuningnak köszönhetően négy centivel nőtt. 15 hüvelykes téli gumijai acélfelnikre feszültek, alapfelszereltség amúgy a 17 hüvelykes alufelni, peres gumikkal. A beltér komorságát piros cérnával varrott sportkormány, bőr váltószoknya, alumínium pedálok, szűk sportülések és egyedi műszerfali órák dobják fel. A sebességet pontosan nehéz leolvasni, főleg a 90-150 kilométeres tartományban nem látható pontosan hol tart a mutató, de ilyenkor amúgy sem erre figyelünk. Tény, hogy a Suzuki Swift Sport az említett sebességtartományban érzi jól magát, és ha a kocsinak jó ez, a sofőrnek sem lehet rossz.

Ereje nem lökésszerű, hanem szépen fokozatosan felépített: 90 kilométer/órás sebességnél 2400-at, száznál 2500-at, 110-nél 2900-at, 120-nál 3200-at, 130-nál pedig 3500-at, 150-nél 4000-et forog percenként a főtengely. Száz fölött hangos a kocsi, de nem úgy, ahogy a sima, 1,2-es benzines változat. Amaz a kamaszkor bosszantó pattanásaitól viselhető el nehezen, de ez férfiasan hangos. Borostás és szétdohányzott torkú izomtörpe. Jócskán van menetzaj, de nem zavar, mert közben haladunk.

A 136 lóerős (6900 fordulat/percnél), 160 newtonméteres (4400 fordulat/percnél) 1,6 literes, 16 szelepes szívómotor kipörgetve adja meg a vezetés igazi csípős ízét, 4000-es percenkénti fordulat fölött már szépen ordít a motor és a kipufogók is gyönyörűen vokáloznak (a motor 7200-nál szabályoz le). Élveztem minden percet a kocsiban még akkor is, ha ereje néha elvette az eszemet. A 136 lóerő persze elsőre semmiségnek tűnik, de ehhez csupán egytonnás tömeg társul, feszes futómű és egy jól felépített kiosztású váltó, ami összesítve adja meg a kocsi élményautó jellegét. Mondhatjuk azt is, hogy ez a Suzuki pont annyit ad, amennyit ígér és amennyit egy hétköznapi polgár még elviselni, illetve uralni tud.

Gyakorlott tesztelőként is okozott gondot az adrenalin, vagy annak hiánya. Nehéz megállni, hogy lámpánál ne mutassunk be a többi autósnak. Persze nem az ujjunkat emeljük, hanem egy erős gázfröccs nyomán a nyomunkat és a hűlt helyünket, esetleg féklámpáink izzását mutatjuk be a távolban. A kocsi sportos jellege akkor is ilyen helyzetekbe sodor, amikor a párharc győztese, vagyis a mi győzelmünk nem eldöntött. Így jártam egy kétliteres dízel Volkswagennel, aki csak a suzukist látta bennem és szépen megizzasztott. Egészen gyorsan kellett hajtanom, hosszú másodpercek teltek el, míg a fej-fej melletti küzdést felváltotta az eszelős előzés. Miután azt gondoltam, hogy vén ésszel elég lesz az ilyen helyzetekből, másnap este ugyanott, hideg, nyálkás időben, ráadásul egy sokkal erősebb Hyundai kupéval hozott össze a sors. Amíg lebeszélhettem volna magam az üldözésről már megint kilincsnek feszülve vágtattunk, és megint sikerült az utolsó pillanatban bevágnom elé. Szerintem ezúttal nem én voltam az okosabb, de hagyták, hogy győzzek. Mindezt csak azért, hogy képet adjak a Swift Sport dinamizmusáról, arról, hogy aki vagánykodni akar, de nincs pénze BMW-re, jól érzi majd magát egy ilyen Suzukiban. Az utcai versenyzés pedig nem tesz jót magunk és környezetünk egészségének.

Kormányzása precíz, hatfokozató váltója pontos, futóműve kemény, de nem ráz rossz úton sem. A normál változatokhoz képest átdolgozták az elöl MacPherson-, hátul csatolt lengőkaros felfüggesztéseket, keményítettek a rugókon, kissé leültették, és szélesítették a nyomtávját. A kisautó kategória egyik legjobbja ez a kocsi a vezetés élményét tekintve. Ha hozzátesszük, hogy milyen áron, akkor valóban nincs ellenfele. Fogyasztása meglepően alacsony, a több mint 500 kilométeres tesztelés során, a kocsit főleg országúton használva, 6,1 literes átlagot mértünk 100 kilométerenként.

A Swift Sport mindent ad, amit egy csúcs felszereltségű Swift: hét légzsákot, ESP-t, Bluetooth-t, multifunkciós kormányt, tempomatot, ülésfűtést, automatikus klímát. Mindezt öt ajtóval 5,21 millió forintért. Tesztautóm nem volt megkímélt példány, előttem már 24 ezer kilométert tettek bele, ennek ellenére komoly problémával nem találkoztam. A rükvercet nehezen vette be néha, de ez lehetett az én hibám.