Gyártók Miért számítanak tabunak Magyarországon az autóipari bérek?

Miért számítanak tabunak Magyarországon az autóipari bérek?

Pardavi Mariann | 2015.06.04 06:14

Miért számítanak tabunak Magyarországon az autóipari bérek?

Megkérdeztük a hazai OEM-eket, beszállítókat és pár kis- és középvállalkozást arról, mekkora összeg érkezik a munkavállalóik számlájára havonta.

Hirdetés

Egy korábbi cikkünkben Pethő Anikó, az Aarenson Consulting személyügyi tanácsadó cég társalapítója konkrét számadatokkal jelölte ki az egyes foglalkoztatási szintek bérsávjait. Elmondta, hogy a járműiparban mérnökként elhelyezkedő pályakezdők 220-250 ezer forintos havi bruttó fizetésre számíthatnak, a mezőnyből azonban kiemelkednek az informatikusok, ők bruttó 320-350 ezres induló bérrel kalkulálhatnak. 4-5 évnyi szakmai tapasztalattal egy gépészmérnök már bruttó 400-450 ezres fizetésre számíthat elhelyezkedéskor, az informatikusok 450-500 ezres havi bruttó bért várhatnak el reálisan. Az expert szinten – személyügyi osztályvezetői, gépgyártás-technológusi pozíciókban – 700-800 ezres havi bruttó bért fizetnek a cégek, míg a menedzserek körében bruttó 900 ezres – 1,1 milliós sávban mozognak a fizetések.

Ebben a cikkünkben azt szerettük volna kideríteni, hogy ezek a számok a gyakorlatban mit is jelentenek ha nem is konkrétan, de legalább hozzávetőlegesen. A rendszerváltást megelőzően nem volt titok a havi bér, mindenki tisztában volt, mire számíthat egy adott területen. Manapság azonban magánbeszélgetések során sem esik szó arról, hogy az adott vállalatnak mennyire éri meg a munkatársat foglalkoztatni. Aki kevésnek érzi, azért nem mondja, aki pedig soknak tartja a havi keretet, azért. Ugyanúgy tabu ez vállalati szinten is: ha úgy tetszik, ezzel a kezdeményezéssel az autopro.hu egy régóta meglévő gátat akart lerombolni. Ahogy az sejthető a felvezetésből, nem sikerült egyről a kettőre jutni.

Megkerestük a hazai autógyártók mellett a nagy első körös beszállítókat és a kis- és középvállalatokat is. A cégek vezetőinek vagy HR-es szakembereinek pár egyszerű kérdést tettünk fel a témában. Azt akartuk megtudni, milyen összeg érkezik átlagosan egy szakmunkás dolgozó számlájára havonta, mennyi a fizetése egy betanított munkásnak hozzávetőlegesen, milyen havi fizetéssel szerződtetnek körülbelül egy pályakezdő mérnököt, milyen összeggel gazdálkodhat egy tapasztalt mérnök havonta nagyságrendileg. Feltettük továbbá azokat a kérdéseket is, hogy mekkora összeget költött a vállalat bérekre 2013-ban és 2014-ben, valamint hányan dolgoztak a kérdéses időszakban a vállalatnál. Mentőkérdésként pedig rákérdeztünk arra, milyen anyagi jellegű erőfeszítéseket tesz a vállalat azért, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon megfelelő létszámban munkaerő.

A magyarok azonban szemérmesek, megkeresésünkre csak páran reagáltak. Az Audi Hungaria annyit közölt csupán: „versenyképes béreket kínál munkatársainak, amelyet a tizenharmadik havi bér, a prémium, a cafetéria rendszerük, az ingyenes nyelvtanulási lehetőség, a külföldi munkavégzés lehetősége és számos más jellegű juttatás tesz teljessé”. Hasonlóképpen fogalmazott a kecskeméti Mercedes is: a konkrét béreket nem állt módjukban közölni, ám azt kiemelték, hogy a többféle cafetéria juttatáson kívül kedvezményes étkezési lehetőséget biztosítanak munkavállalóik részére, biztosítást kötnek minden alkalmazott számára, valamint különféle sportolási lehetőség is adott. A felsoroláshoz hozzátették a folyamatos képzési lehetőséget, illetve a gyár területén működő óvodát, bölcsödét is. A dolgozói bérekről szintén hallgatott a Bosch, ám azt közölte, hogy a tízezer munkatársuk számára támogatják a lakhatást, az utazást, fordítanak energiát belső képzésekre és kompetenciafejlesztésre. A többi megkérdezett vállalat vagy nem reagált megkeresésünkre, vagy annyit közölt: nem kívánja számszerűsíteni az adatait.

Míg hazánkban tabu, addig más országokban egyenesen nyitott könyv, hogy egy-egy gyártó mennyivel honorálja a havi munkát: nemrég írtunk arról, hogy az orosz AvtoVAZ minden dolgozójának hat százalékkal emeli a bérét június elsejétől. A fizetésemelés révén a jelenlegi 27 ezer 500 rubeles (144 ezer 760 forintos) átlagbér 29 ezer rubelre nő (152 ezer 680 forint). Hasonlóképpen emelt a béreken a Škoda Csehországban: ott a munkavállalók győzelmével ért véget a sztrájkfenyegetés, a gyártó minden munkavállalójának 3,5 százalékkal emelte a fizetését, egyszeri juttatásként 145 eurót (43 750 forint) és szintén egy összegben akár 900 eurós (271 500 forint) jutalmat kaptak. Megírtuk nemrég azt is, milyen bőkezűen honorálja a Mercedes az amerikai munkatársainak erőfeszítéseit: átlagosan 18 ezer forintos órabérrel számolnak. Egy másik cikkünkben pedig azt jártuk körbe, hogy szlovákiai autógyárakban hozzávetőlegesen mennyi jut havonta egy munkatársra számolva. Nagyságrendileg 300-400 ezer forintnyi összegről beszélhetnek.

Az Elektronikus Beszámolói Adatbázisból letöltött OEM-ek 2014. évi adataiból az látható, hogy az egy főre jutó, tizenkét hónapra leosztott bérköltségek (bruttó bérek) 260-380 ezer forint körül alakultak átlagosan a a fizikai állományban dolgozók között. A sáv alsó részén a Mercedes és a Suzuki, a felső részen pedig az Audi és az Opel áll. Amennyiben a bérjellegű kifizetéseket is hozzáadjuk – amelyek a cafeteria mellett utazási költségtérítést és egyéb reprezentációs költségeket is tartalmaznak – az előbbi intervallum 8-10 százalékkal tolódik feljebb az említett vállalatoknál.

Kiemelt Partnereink