Mészáros Csaba: nem lesz magyar buszgyártás, ha nem hiszünk benne

– Egyre gyakrabban szerepel a hírekben az evopro név, ami szorosan összekapcsolódik a Modulo néven futó buszcsaláddal. A történetet az Ikarus név és a MABI buszgyártó vállalat is színesíti. Kérem, segítsen kibogozni a szálakat: hogyan kötődnek egymáshoz az említett nevek, cégek?
– Az evopro csoport mérnöki fejlesztő vállalkozás, ami alapvetően szellemi munkát végez. A önhordó kompozit kocsitestű Modulo buszcsalád koncepciója is ebben a műhelyben készült, ezért kaptunk rangos innovációs díjakat a közelmúltban Párizsban és Tallinban is, illetve Magyar Termék Nagydíjat nyert a jármű tavaly. Ennek a mérnöki vállalkozásnak a folyamatos fejlődés következtében immár buszgyártó érdekeltsége is van. A MABI-BUS Kft. a NABI (North American Bus Industries) felvásárlását követően jött létre, az új név a magyar, busz és innováció kifejezésekre utal. Ebben az új cégben az evopro is tulajdonrésszel rendelkezik.

– Az Ikarus név megint szép lesz?
– A magyar buszgyártás jelene kapcsán elmondható, hogy igen szétaprózott az összkép. Sorozatgyártás nélkül nehéz versenyképesen termelni, jelenleg viszont 5-6 cég néhány példánnyal kísérletezik. Az elmúlt években csak a Kravtex-Kühne csoport volt képes sorozatgyártásra. Erre mi is készen állunk, hamarosan közel 100 járművünk futhat Budapest útjain, a 20 elektromos buszról szóló megállapodást már megismerhette a nyilvánosság. Az Ikarus név és a hozzá kapcsolódó elvárások, remények kapcsán azt gondolom helyes hozzáállásnak, hogy tiszteljük a múltat, eközben pedig építsük a jövőt. Az, ami valaha volt, nem fog ugyanúgy visszajönni. A tapasztalatokat felhasználva teljesen új, innovatív megoldásokra van szükség, a hazai vállalatoknak ráadásul erős nemzetközi mezőnyben kell versenyezniük. Szeretném kiemelni a BKV érdemeit, akik részéről a magyar buszgyártás jövőjét illetően konstruktív hozzáállást, értelmes együttműködést tapasztaltunk. Rendre kapunk hasznos visszacsatolásokat tőlük, ez jelentősen segíti a munkánkat.

– Ezzel együtt is sokakban felmerülhet a kérdés: hogyan sikerült magyar cégként elektromos busztendert nyerni a fővárosban?
– Régóta szeretett volna már Budapest elektromos buszokat beszerezni. Olyan megoldást tudtunk kínálni, ami a pótalkatrészek biztosításával, a hosszú távú garanciavállalással együtt 39 százalékkal kedvezőbb ajánlat volt a Rampini buszainál. Ezekkel a buszokkal hamarosan találkozhat az utazóközönség, hiszen május folyamán utcai forgalomban is megjelennek az érintett járművek.

– Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy egyre több Önökhöz kapcsolódó hír lát napvilágot. A prototípus elguruló kereke mennyire árnyékolta be a cég, a márka jó hírnevét, különösen annak ismeretében, hogy az adott járművön ismereteink szerint potenciális üzleti partnerek utaztak a baleset idején?
– Valóban egy érdeklődő, vásárlói szándékú csoport utazott akkor a tesztbuszon. Nagyon sajnáljuk az esetet, a személyi sérülést különösen. Ezzel együtt fontos tény, hogy a fejlesztésünket, az evopro hozzáadott értékét egyáltalán nem érinti a probléma, véletlenek együttállása vagy egy beszállítói alkatrész okozhatta a gondot. Nem ez az első kerék, ami valaha elgurult tesztút során, az üzleti érdeklődők pedig inkább pozitívan, szinte hitetlenkedve fogadták, hogy az eset kapcsán nem történt károsodás a buszon. Azonnal összehívtunk egy szakértőkből álló csoportot, hogy megvizsgáljuk, mi történt. Nagyon komolyan vesszük a dolgot, igyekszünk tanulni belőle. Azóta szigorúbb ellenőrzési folyamatokat vezettünk be, és a megelőzésre koncentrálunk.

Háttérben a Modulo elektromos midibusz zöld rendszámmal, előtérben Mészáros Csaba mellett Varga Antal, a jármű alapkoncepciójának megálmodója

– A pozitív hírek sorát közben az említett párizsi díjátadó sokasította, ahová a saját kerekein jutott el az Önök által fejlesztett busz.
– Így van. Ez pedig nem csupán azért nagy szó, mert ekkora távot soha nem tett meg elektromos busz korábban, hanem azért is, mert közben tesztelni tudtuk a jármű képességeit, minden fontos paraméter online követhető volt, ráadásul nagyon kedvező fogyasztási adatok mellett (1570 kilométeren 0,487 kWh/km volt az átlagfogyasztás). Most már biztosan állíthatjuk, hogy különösen a súlycsökkentést illető fejlesztéseink révén felére redukáltuk az energiafelhasználást. Ami a díjat illeti, rég kapott ekkora figyelmet, elismerést a magyar buszos szakma. Hihetetlen érdeklődés kísérte a párizsi jelenlétünket, nem véletlenül, hiszen olyan szintre jutottunk, ahol mellettünk állt a Lamborghini, az Audi képviselője.

– Ennek alapján milyen jövőt jósol a Modulo buszoknak és egyáltalán a magyar buszgyártásnak?
– Optimista vagyok. Kétségkívül bizonyítanunk kell, fejlődnünk kell, ám nagy lehetőségeket látok. Ez egy folyamatos építkezés, a malmok pedig lassan őrölnek. Fel kell építeni a humán tőkét, kiszámíthatóan, stabilan működő gyártókra van szükség. Ide tartozik, hogy a Rába buszos története szerintem zavaróan hat. Többévnyi lehetőségük volt rá, hogy belefogjanak a buszgyártásba. Úgy tűnik, nem akarnak ebbe az irányba mozdulni. Vélhetően az alkatrész beszállítói pozícióik erősítése inkább a fókuszban van. Annak, aki korszerű terméket akar gyártani, annak invesztálnia, fejlesztenie kell. Meggyőződésem, hogy fel tudunk nőni a külföldi gyártókhoz, évente százas nagyságrendben képes lehet minőségi buszokat gyártani a magyar járműipar. Ehhez persze az infrastruktúrát is fejleszteni kell, elektromos buszok esetén például a töltőállomások számának gyarapítása is jelentős feladat. Ám eközben hinnünk kell magunkban – hinnünk kell abban, hogy elő tudunk állítani piacképes új magyar autóbuszokat.