110 éves a Magyar Autóklub

Az első hazai automobil-tulajdonos Hatsek Béla optikusmester volt, aki 1895-ben vásárolta Benz gyártmányú kocsiját, az autóklub létrehozásakor mindössze ötven személygépkocsi koptatta a magyar utakat, meglehetősen zajosan és legfeljebb 20 kilométeres óránkénti sebességgel. Az autóklub első elnöke Szapáry Pál gróf, társelnöke Károlyi Mihály gróf lett.

Egy klubtag a hőskorból

Célul tűzték ki az összes hazai automobil-barát egyesítését, s felvették a kapcsolatot a külföldi társszervezetekkel is. 1901 tavaszán jóváhagyták az alapszabályt, kezdeményezték az állami sofőriskola létrehozását és egy forgalmi szabályrendelet megalkotását. Szintén 1901-ben rendezték meg az első hazai automobil kiállítást és az első hazai automobil versenyt.

A Magyar Automobil Club 1907-ben tagja lett az Elismert Automobil Clubok Szövetségének (AIACR), a mai világszervezet (FIA) elődjének, s megjelent az első automobilizmussal foglalkozó hazai szaklap, amely a klub hivatalos lapja lett. 1911-ben a klub felvehette a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) nevet, ezt 1945-ben a Köztársasági Magyar Automobil Club (KMAC) névre változtatták.

Közben azonban történt egy s más. 1935-ben, az F1 elnevezésű bajnokság kezdete előtt 15 évvel hazánk ugyan büszkélkedhetett már magyar nemzetiségű autóversenyzővel, ám saját versennyel még nem. Ám megtörtént a csoda: az Automobil Clubok Nemzetközi Szövetségének (AIACR) párizsi ülésének jóvoltából megkapta a rendezés jogát a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC).

A versenynaptárban május elejét jelölték ki, ám végül a KMAC kérésére a versenyt júniusban tartották meg. A verseny előtt a célegyenest még jobb minőségű burkolattal látták el, hogy a rajtnál az autók ne tegyenek kárt az útban.

A hivatalosan I. Magyar Nagydíj elnevezésű versenyt a Népligetben tartották meg, 1936. június 21-én. 16 versenyző indulását engedélyezték, bár eredetileg 15 nevezőt terveztek. A versenypálya 5 kilométer hosszúra sikeredett, összesen 22 kanyarral díszítve, szélessége néhol elérte a 14,5 métert is. A közönség tribünökön, illetve állóhelyeken izgulhatta végig a háromnapos versenyhétvégét. A Magyar Nagydíjon több mint 100 ezer ember tette tiszteletét, köztük a kormányzó, Horthy Miklós is. Az 50 körös futam győztese az olasz Tazio Nuvolari lett. Ezt követően még egészen 1972-ig rendeztek autóversenyeket a parkban.


Számítások szerint a versenyen 2500 ember dolgozott. A honvédségnek is nagy szerepe volt a rendezésben, ugyanis 6000 homokzsákot, 20 kilométeres telefonhálózatot, 5 hidat, 15 kilométer kerítést, és 33 állomást biztosítottak. A célvonalnál fotocellás időmérőtornyot helyeztek el, ami a kor technikájához képest századmásodpercnyi pontossággal mérte a versenyzők idejét. Itt helyezték el a boxokat, vagy más néven depókat, a postát, és a sajtópáholyt.

A népligeti verseny, 1936-ból

Visszatérve az autóklub hétköznapjaira, a szervezet különböző szolgáltatásokkal sietett az autósok segítségére, így többek között rendszeresen kiadták az ország útjainak állapotát szemléltető térképet. A klub fennállásának 30. évfordulóján maga Horthy Miklós kormányzó vállalta a KMAC fővédnökségét.
A II. világháború után a klub szakmai segítséget nyújtott a gépkocsi-tulajdonosoknak autójuk helyreállításához. Az 1947-es közgyűlésen Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudóst választották elnöknek. 1948-ban bevezették a gépjárművek kötelező műszaki szemléjét, amihez a klub tagjainak előzetes vizsgálattal nyújtott segítséget.

Az 1947-es közgyűlésen Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudóst (jobbról) választották elnöknek

1960-ban a szervezet a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára felvette a Magyar Autóklub (MAK) nevet, a következő évben Tihanyban megrendezte az első országos autóstalálkozót. A MAK kezdeményezésére kezdődött meg 1958-ban az országúti segélyszolgálat felállítása (először a balatoni úton működtek segélyautók hétvégeken), 1963-tól az osztrák klubtól kapott sárga Steyr autók álltak szolgálatba, ezek lettek az első „sárga angyalok” a tagoknak a segítségnyújtás ingyenes volt. 1969-ben Győrben adták át a klub első műszaki állomását, 1970-ben megjelent a MAK havi lapja, az Autósélet.

Steyr autók voltak az első sárga angyalok

1975-ben több mint százezer főre nőtt a tagság, minden harmadik autós tagja volt a szervezetnek. 1983 elején megalakult a klub önálló utazási irodája, az Auto-Tours. 1985-től a budapesti városi indítószolgálat az év minden napján éjjel-nappal hívható. A klub 1999-ben létrehozta Újpesten közlekedésbiztonsági és oktatási parkját. Az AIT 1998-ban 102 autóklub közül a MAK-nak ítélte az Év Legjobb Autóklubja címet.

A múlt század elején még kiváltság volt, napjainkra mindennapos használati eszköz az autó. A fejlődés új kihívások elé állította a MAK-ot, és az érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenység kiegészült a tagság részére biztosított szolgáltatások széles körével.

Mára az életünk része...