Sorozatgyártású villany Suzuki Splash Magyarországon

Szerző: Égő Ákos // 2011.03.21. 00:01
7 hozzászólás
Pár éve a tisztán villanyüzemű jármű legnagyobb hibájának a rövid hatótávolságot és a lassú haladást tartották. Ma már az egyedileg átalakított járművek is a 100 kilométeres hatótáv körül járnak és a végsebesség is jóval 100 km/óra fölötti. Egy átlagos napi járműhasználat esetén nem kell ennél több, sőt a város közeli településekről történő bejárást is kielégíti úgy, hogy a munkavégzés alatt nincs szükség a töltésre.
Töltés a Váci úton

A most kipróbált elektromos autó hatótávolsága is körülbelül 100 km, a végsebessége 130 km/óra. Az avatatlan szemlélő észre sem veszi a különbséget, csupán a furcsa felirat és a logó árulkodik arról, hogy ez bizony nem közönséges Suzuki Splash.
A jármű a German E-Cars GmbH sorozatban gyártott járművének kettesszámú prototípusa, menetlevele szerint túl van a 11000. kilométerén.

Akkumulátor a pótherék helyén

A gyári Suzuki belsőégésű motorját elektromosra cserélik, az üzemanyag-ellátásról lítium vasfoszfát akkumulátor gondoskodik. Az általam kipróbált jármű sebességváltója az eredeti maradt, csupán elektromotort illesztettek a mechanikus váltóhoz. Az autót hajtó motor üzemi feszültsége 320 Volt, a 56 kW-os permanens mágneses motorhoz a motortérben található vezérlőrendszer tartozik, illetve a töltőt is beépítették a járműbe. Három akkumulátorcsomagot rejtettek el benne, a csomagtér alját felemelve látható a saválló biztonsági borítás, ez alatt találhatóak a telepek. Csupán a pótkerék látja kárát az átalakításnak, a csomagtér az eredeti méretű maradt.

A lemerült autót háromfázisú gyorstöltővel két és fél óra alatt, hagyományos konnektorról öt és fél óra alatt lehet teljesen feltölteni. A műszerfal középső információs kijelzőjén a töltési fázisokat kijelzi, töltőre kapcsolva az autót véletlenül sem lehet elindítani.

Középen a vezérlő

A Splash elektromos átalakítására szolgáló technológiát a német Frager cég szolgáltatja. A magántulajdonban lévő, 440 alkalmazottat foglalkoztató német középvállalat 30 éve foglalkozik járműipari technológiákkal a fémmegmunkálástól a teljes részegység kivitelezésig. Bár a kipróbált járműben még megtalálható a gyári váltószerkezet, a sorozatban gyártott változatnál már ez a részegység is elmarad, és csupán a Fragen teljesen automata, kompakt meghajtási rendszere dolgozik.

A középkonzol kijelzőjén a hatótávot is láthatjuk

A tesztautóba ülve a kulcs elforgatására üzemkész az autó, még az indítózási fázist is meghagyták, erre éled fel a rendszer. Menet közben minden információ a középső LCD kijelzőről leolvasható, a megtehető távot kilométerben írja ki. A lábnál hagyományos pedálsor található, bár a kuplungozásra és a váltásra jelen esetben nincs szükség, kettesbe rakva indul, és a továbbiakban úgy kell használni, mint egy automatát. Kipróbáltam egyesből rajtolva is, ilyenkor a gyorsulás megdöbbentő. Takarékos gázkezeléssel 100 kilométert tudunk megtenni, de a 130 km/órás végsebesség közeli tempóval a táv akár feleződhet is.

A Stromos fejlesztése két éve kezdődött, azóta körülbelül 150 darab jármű fut elsősorban Németország útjain. Idén elkezdik az Opel Corsa, majd a Mercedes Sprinter elektromos változatának fejlesztését is. A Stromosnak is létezik haszongépjármű változata City Carrier néven, amely a hátsó ülések és a raktér helyére beépített rakodópolcokkal, munkapaddal és kihúzható fiókokkal rendelkezik.

Ne is próbálkozzunk folyékony üzemanyaggal

Ha nem is direkt módon, de a Sromoson most is dolgoztak magyar kezek, ugyanis az alapjármű Esztergomból kerül ki. Az igazi áttörés a hazai összeszerelés lenne, dr. Bednár András, a TZ-ELMA Zrt. tanácsadó szóvivője - akinek jóvoltából a rövid tesztet elvégeztük - nagy lehetőséget lát a kisautóban. Első körben a hazai piac megteremtésén munkálkodnak, majd tőkebevonással az itthoni összeszerelés szorgalmazzák. Magyarország több szempontból óriási lehetőségeket tartogat, a több ágon futó villanyjármű-fejlesztés kiemelkedő hazánkban, sok egyedi, kísérleti átépítés is született, nem beszélve a kapcsolódó üzemanyagcellás fejlesztésekről. Bednár András több mint nyolc éve foglalkozik elektromos járművek fejlesztésével, eddig 40 000 kilométert közlekedett kizárólag elektromos hajtással. A TZ-ELMA Zrt. is kifejlesztett egy saját, a régi Swiftre épülő, tisztán elektromos járművet, telepíthető töltőállomást, napelemes töltőt és egyéb kapcsolódó termékeket.

Suzuki logót nem találunk

Az elektromos járművek hatótávolságával kapcsolatban már nincs kérdés, a távolságnövekedés az egyre jobb telepeknek köszönhető. Ennek sajnos anyagi vonzata van, a járművek elektromossá alakításának nagy részét a korszerű telepek ára teszi ki. A telepek töltése olcsó, a hardver viszont drága az autó vásárlásával gyakorlatilag a további években elfogyasztott üzemanyag egy részét is megvásároljuk. Valahogy úgy, mintha egy benzines autóval együtt több száz liter üzemanyagot is vásárolnánk. Ezért nem biztos, hogy azonnal meg kell riadni az elektromos járművek magas vételárán: az alapfelszereltségű Stromos is 38 ezer euró, azaz több mint 10 millió forint.

Én azért megijedtem, és megpróbáltam egy kicsit számolni.

Nézzünk egy mezei SPLASH 1.0-t GC felszereltséggel, amelynek ára jelenleg 2 348 000 Ft. Ennek fogyasztása vegyes használatban 5 liter/100 km a gyári adatok szerint. 390 Ft-os benzinárral számolva 19,5 Ft/km.
A Stromos ára durván 10 000 000 Ft. A fogyasztása finomabb gázkezeléssel 8-10 kWh 100 kilométerenként, de átlagos használat mellett 12-14 kWh/100 km. A könnyebbség kedvéért számoljunk 10 kWh/100 km-rel. A saját lakossági számlámat megvizsgálva az elektromos áram normál díjszabása 22,37 Ft+ÁFA/kWh, ehhez jön még hozzá a  15,02 Ft+ ÁFA energia alapú rendszerhasználati díj, ami bruttó 46,73 Ft/kWh-ra jön ki, vagyis a Stromos így körülbelül 4,7 Ft-ért tesz meg egy kilométert. A benzinhez viszonyított különbözet 14,8 Ft  kilométerenként. A két autó árkülönbsége 8 millió forint,  vagyis körülbelül 540 500  kilométer megtétele után kezd gazdaságossá válni az elektromos választás. Ez a kép sokkal árnyaltabb is lehet, ha figyelembe vesszük az emelkedő benzinárakat, a villanyjármű alacsonyabb szervizigényét, az éjszakai áramot, illetve azt a lehetőséget, ami az alternatív elektromos töltési módokból adódik. Az elektromos autó meghajtása szinte gondozásmentes, nincs szükség motorolajra, szűrőkre, szíjakra, a teljesítményadó 0 Ft.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nagyvárosok egyik legnagyobb problémája a szálló por, illetve a levegőbe kerülő a belsőégésű motorok által kibocsátott mérgező gázok. Az elektromos jármű helyi károsanyag-kibocsátása nulla, ami tudatos gondolkodással komoly szempont lehet.

Dr. Bednár András komoly lehetőségeket lát a Stromosban

A kérdés csupán az, hogy vajon ki  tudja előre megfinanszírozni a 540 500 kilométernyi üzemanyagköltséget. Ráadásul nekem komoly kétségeim vannak, vajon a jármű milyen műszaki állapotban lesz, mire megtérülne befektetésünk. A belsőégésű motor elhasználódása gyorsabb, mint a villany járműé, melyeknek fődarabjait, mint például a motort és a vezérlőt és egyéb elektromos alkatrészeket át lehet építeni másik autóba, a telepek viszont  tudomásom szerint 100 000 km után elhasználódnak. Dr Bednár András a sok városi kilométert futó, nagy járműflottával, szervizautó hálózattal rendelkező cégekben látja a lehetőséget, amelyeknek jó választás lehet az elsőre nagyobb beruházás.
Tapasztalatai szerint a benzinesekkel és dízelekkel szemben az elektromos autó már 4-5 éven belül, tehát már 150 – 200 ezer kilométer használat után megtérül.  Nekem ezzel kapcsolatban vannak fenntartásaim, de az tény, hogy a piacon kapható hasonló modellekhez képest a Stromos ára versenyképes. Mégis úgy érzem, hiába vannak kiváló műszaki paraméterei, ilyen áron jelenleg még nincs itt az elektromos autók ideje. Az áttörést talán a telepek árának csökkenése hozhatja meg, amire azért van esély. Esetleg állami támogatás? Na, az viszont már utópia.

Értékelem a cikket!


 
Hozzászólok a cikkhez felhasználói szabályzat
Nevem:

Beléphet Facebook e-mail/jelszó párosával is,
ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Facebook profilommal szólok hozzá

Bejelentkezve Facebookon:
név

Kilépek a Facebookból
Hozzászólásom:

Ön a(z) 38.107.179.242 IP címről szól hozzá.

7. apro 2011.04.01. 00:09

Szamosfalvi Zsolt: "Talán majd egyszer a cseppfolyós hidrogénnel működő járművek lehetnek komoly vetélytársai az elektromos járműveknek..."

A cseppfolyós - vagy gáznemű - hidrogénnel működő személygépjárművek soha az életben nem lesznek vetélytársai az elektromosoknak, kivéve ha valakinek sikerül megváltoztatnia a fizikai törvényeket. Ez viszont a világegyetem következő reinkarnációjáig nem várható. Elképesztő, hogy a hosszú évtizedek óta tartó hidrogénnel való hülyítésnek milyen mély myomai maradnak a laikusokban, annak ellenére hogy 40 totális kudarc az egész, de ez mégsem szedi a kedvét a reménykedőknek.

Joe: Az érvelése hibás. A 80%-os fosszilis arányból önmagában nem következik, hogy a CO2 mérleg nem lesz jobb. Nem veszi figyelembe, hogy az elektromos járművek hatásfoka sokkal jobb a belsőégésű motorral hajtottakénál, ezért egységnyi távolság megtételéhez harmad-negyedannyi energiát igényelnek. Emiatt az elektromos járművek nem csak lokálisan, hanem globálisan is nagyon jelentősen csökkentik a kibocsájtást.
Völgyidejű töltés esetén az elektromos áram ára emiatt nem fog növekedni, sőt az egyenletesebb erőművi kihasználás miatt még csökkenhet is. Gondolom azt sem tudja, hogy völgyidejű töltés esetén a jelenlegi gépjárműpark 4/5-e azonnal átállítható lenne elektromosra úgy, hogy ehhez egyetlen új erőművet sem kellene építeni.

6. Joe 2011.03.24. 21:51

Hát igen, az akku költségét elfelejtették beszámítani.
Meg még az is talány ezzel kapcsolatban hogy az 500.000 km-ig hányat fogyaszt majd el az autó.
A cseppfolyós hidrogénről meg annyit, hogy valahogyan azt is elő kell állítani, ami jelenleg hidrolízissel, sok elektromos energia felhasználásával történik.

Ja igen, és az áramot is valamiből elő kell állítani. Ma a világ elektromos áramának kb. 80 %-át fosszilis anyagok elégetésével állítják alő, tehát a CO2-mérleg nem lesz ettől jobb, max. nem a városban lesz a szennyeződés, hanem odébb.

A villamos energia ára meg nem valószínű, hogy ezen a szinten marad. Aki tanult közgazdaságtant, az hallott a növekvő kereslet árnövelő hatásáról ill. a helyettesítő termékről is.
Ez azt jelenti, ha egyszer sok elektromos autó lesz, akkor nagyobb lesz az áram iránti igény, ami felnyomja annak árát. Plusz így a benzinhez képest nem marad sokáig ilyen alacsony az ára. Gondoljunk csak arra, hogy pl. a földgáz növekvő ára pl. a tüzelőfa árát is magával viszi. Hiszen egy fatelepes hülye lenne a gáz árához képest bagó pénzért adni a fát. Hja kérem ez a kapitalizmus...

5. pizo 2011.03.22. 18:48

És még a 100000 km-ként cerélendő akkucsomag árát (fel sincs tűntetve) bele sem számoltuk az 500000 km-es megtérülésbe. Ha 100000 km-ként 2,5-3 millióért akkukat kell cserélni, akkor a dolog soha nem lesz még közelítőleg sem rentábilis.

4. szattila 2011.03.22. 09:20

Elképesztő a 10 milliós vételár, maga az elképzelés is. Nem csak itthon, sz.tem nyugaton sem fizetik meg.
Létezik 3 millióért a REVA, az is drága, de én úgy tudom, jobb a hatékonysága, és kevesebb mint a harmada.
AZ 500 EZER KILOMÉTERES MEGTÉRÜLÉS KAPCSÁN: AKIKNEK EZT AZ AUTÓT SZÁNJÁK, ÉVENTE LEGFELJEBB 10 ezret autóznak. Szimplán 50év a megtérülés. Jó üzlet, nem igaz?

3. Derrick 2011.03.22. 00:16

Azért tart itt a világ. Mert muszály mindenkinek azonnal meggazdagodni. Nekünk meg kell előlegezni az üzemanyagköltséget a villanymotor árával. Az igen tisztelt fejlesztők nem tudnak várni, hogy meggazdagodjanak, horror árat kérnek előre. Kik lesznek, akik 10 milláért egy ilyen kis autót megvesznek???
Vajon a nagyobb, márkásabb autók mennyibe fognak kerülni???
Talán hamarabb meggazdagodnának a cégek, ha kisebb haszonnal dobnák piacra. Többen tudnák megvenni, hamarabb dagadna zsebecskéjük.

2. Szamosfalvi Zsolt 2011.03.22. 00:07

Azt hiszem, hogy egyéb alternatívákat nélkülözve mindenképpen számolnunk kell az elektromos hajtású járművek elterjedésével a jövőben.
Talán majd egyszer a cseppfolyós hidrogénnel működő járművek lehetnek komoly vetélytársai az elektromos járműveknek, de egyenlőre az még csak a távolabbi alternatíva.
Addig viszont az lehet a fejlesztő cégek legfőbb célja, hogy az elektromos járművek előállítási költségei mind jobban csökkenjenek.
Véleményem szerint 20 év alatt gyökeresen megváltozik a közlekedési járművek struktúrája, a fejlesztések és a klf. innovációk egyre tökéletesebb és olcsóbb fosszilis energiát nem igénylő járműveket tudnak majd előállítani.

1. kkalman 2011.03.21. 22:34

A hazai jövedelmi viszonyokat tekintve, nem lesz széles körben elterjedt jármű a lakosság körében. Az olajlobbinak nem kell félnie, hogy vesztességes lesz az olajipar, mert nincs rá igény.