AutóPRO - profi és prominens

A gyakorlat erősíti a hatékony elméleti képzést

– Milyen lépéseket tett a mérnökhiány kezelésére a Széchenyi-egyetem? – kérdeztük Dr. Szekeres Tamástól.

Dr. Szekeres Tamás

– Egyértelmű és vitathatatlan probléma a mérnökhiány Magyarországon, amely különösen a járműiparban napjainkra akut kérdéssé, és egyre inkább a további fejlődés legfontosabb korlátjává válik. Az iparág jelentősége saját magán is messze túlmutat, hiszen a szegmens olyan korszerű termékeket állít elő és olyan magas szintű gyártástechnológiát képvisel, amely révén az itt szerzett tapasztalatok a szakembereket más területek számára is alkalmassá tehetik. A kormány azon döntése, amellyel megemelte a mérnökképzés kapacitását, arra utal, hogy az ország vezetői fontosnak tartják ezt az iparágat, amely a GDP egyre növekvő részarányát adja Magyarországon. Győr egyedülálló műszaki életpálya-modellt kínál a fiatalok számára. Már az általános iskolásokat megszólítja Győr városa, a hamarosan a Széchenyi-egyetemmel együttműködésében megnyíló MOBILIS Interaktív Kiállítási Központtal, mely a járműipar, a közlekedés és a mozgás fizikai összefüggéseire fókuszál tudományos, mégis játékos eszközeivel és bemutatóival. A középfokon tanulni vágyók számára ösztöndíj lehetőségeket biztosít az önkormányzat ezen a területen, a SZE-Győr pedig a vállalati partnereivel szorosan együttműködve olyan gyakorlatorientált műszaki képzéseket nyújt, melyek végeztével szinte biztosra vehető az elhelyezkedés.

– Mennyiben változott az egyetemre jelentkezők száma, szakmai életcélja az utóbbi években?

– Néhány éve azt mondtam, hogy évente kétszáz gépészmérnöki diplomát adunk ki, és még így is hiányzik kétszáz gépészmérnök minden évben. Sajnos, a helyzet azóta változott, sokkal több mérnökre volna szükség. Szerencsére évről évre nő a műszaki területre jelentkezők száma, aminek az lehet az oka, hogy mára a szülők, és kis késéssel talán a fiatalok is felismerték, hogy biztos egzisztenciát, jövőképet adhat számukra egy műszaki diploma.

2011: A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Belsőégésű Motorok Tanszékének új épületében a legújabb technológiát képviselő fékpad kapott helyet.

– Ez Győrött hangsúlyos kérdés az Audi jelenléte miatt, de valószínűleg más okokból is.

– Az Audi valóban fontos tényező, de nagyobb léptékben gondolkodva, ha Magyarországon az ipar jelentős fejlődését akarjuk megalapozni, ahhoz először szellemi kapacitásra, vagyis nagy számban kibocsátott, jól képzett mérnökökre van szükség. Sokszor beszélünk a duális képzésről, a gyakorlatorientáltságról, és valóban, mindenképpen szükséges, hogy végzett hallgatóink jobban és gyorsabban be tudjanak illeszkedni az ipari környezetbe. Mindezt a képzés átalakításával érhetjük el, ami egyben motiváltabb környezetet tesz lehetővé számunkra és a hallgatóknak is. Az új módszerek azt eredményezik, hogy a jövő mérnökei már tanulmányaik közben kiválaszthatják a rájuk váró feladatokhoz szükséges elméleti ismereteket, és megerősíthetik kompetenciáikat az adott területeken.

– Milyen lehetőségeket kapott a Széchenyi-egyetem az új felsőoktatási rendszerben a mérnökképzés továbbfejlesztéséhez?

– Kiemelt lehetőségeket kaptunk, és élünk is ezekkel a lehetőségekkel. Az idei évben ezer mérnök hallgató számára biztosíthatunk teljes állami ösztöndíjas, míg nyolcszáz hallgatónak rész-ösztöndíjas helyet a műszaki karon. Ezen túlmenően az informatikai képzésben is hasonlóan kedvező lehetőséget biztosítunk a jelentkezőknek.

Céltudatos karrierépítés, európai háttérrel

– Hogyan készült fel a Pannon Egyetem az ipari mérnökigény felfutására? – érdeklődtünk Dr. Friedler Ferenctől.

Dr. Friedler Ferenc

– A Pannon Egyetemen hagyományosan a minőségi mérnökképzés a fő profil, melynek fenntartása alapvető feladatunk és érdekünk. Ennek megfelelően egyetemen belül és kívül aktív tehetséggondozási tevékenységet folytatunk. Jó példa erre a több mint tíz éve megalapított országos hatáskörű Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola, melyet saját keretünkből működtetünk, hogy a középiskolások körében a matematikaoktatást erősítsük. Kétszáz középiskolás diák vesz részt a hétvégi foglalkozásokon, és a többségük különböző intézmények mérnöki képzéseire jelentkezik. Mi ezzel is a magyarországi mérnökképzés fejlesztését szolgáljuk.


– Tehát nem elég, amit a diákok a középiskolában elsajátítanak?

– Igazából a középiskolában kell megalapozni az érdeklődést a mérnöki pályák iránt. Ha a diákok nem kapnak megfelelő szintű matematikai-természettudományi képzést és hátteret, akkor fel sem merül bennük, hogy műszaki pályán építsenek sikeres szakmai karriert.

2011: Szakmai nap a Pannon Egyetem járműinformatikai és mechatronikai kutatásairól a Continental Teves és a National Instruments szakembereivel.

– A kimeneti oldalon így az átlagnál képzettebb érettségizők jelennek meg. Hogyan tovább?

– Ha a motivált és jó képességű diák bekerül az egyetemre fontos, hogy ne csak diplomát kapjon, hanem sikeres szakmai karrierjét alapozzuk meg. Ehhez projekttapasztalat is szükséges, amellyel igazolja, hogy alkalmas önálló fejlesztési feladatok megoldására. A legjobb munkahelyeken elsősorban nem a diploma minősítését nézik, hanem hogy a jelentkezőnek van-e szakmai célja és referenciája, valamint csapatmunka tapasztalata. Ezen kívül európai műveltség is kell ahhoz, hogy ne csak egy szűklátókörű szakember legyen, aki viszonylag alacsony szinten éri el karrierje csúcsát.

– A járműipar felfutásával kapcsolatban indítottak új képzési formákat?

– Az érdekelt vállalatokkal együttműködést alakítunk ki azért, hogy a cégek tevékenységét jól ismerő, céltudatos embereket képezzünk. A diploma előtt két évvel a diákok már részt vehetnek ipari projektekben, és olyan emberekké válhatnak, akik a helyszínen megszerzett tapasztalataikkal erősíthetik munkahelyüket.