Savkeverés: újdonság a gépkocsi-akkumulátorok világában

Miközben az utóbbi évtizedekben az autó egy kerekeken guruló számítógépközponttá alakult, addig az elektronikus rendszerek számára életfontosságú energiát tároló akkumulátor alig fejlődött. Ez meg is látszik a segélyszolgálatok statisztikáin, immár az akkumulátorok hibája messze a leggyakoribb oka az üzemképtelenségnek, lerobbanásnak.

A szakemberek is megerősítik az autósok tapasztalatait. Ezer dologtól függ, meddig bírja az akku: rázkódás, hőmérsékletingadozás, motorbeindítások száma, lemerülések száma és mértéke…
Az autós így kénytelen a márkanév (el)ismertsége és a vételár alapján választani, ami sokszor félrevezető. Egy adott üzemben gyakran különböző márkanévvel feliratozva is gyártják ugyanazt az akkut, és fordítva, ránézésre azonos termék akár különböző kontinenseken lévő gyárakból is származhat.
Egy azonban biztos, az autónkban dolgozó akkumulátor származzon bárhonnan, kerüljön bármennyibe, mindenképpen öregszik, azaz egyre kevesebb áramot képes tárolni, és egyre gyengébben tudja azt rendelkezésre bocsátani.

Innovációs nagydíjjal jutalmazott megoldás

A német mérnökök által kifejlesztett „iQ Power” elektrolit keveréses megoldása nagymértékben képes ezt az öregedési folyamatot lelassítani. Az elv rendkívül egyszerű. Mint közismert, az akkumulátorban lemezek állnak az elektrolitban. Ennek a folyadéknak a savsűrűsége az akku alsó és felső részében különböző, ez a jelenség a fő oka a lemezek, és ezzel az akkumulátor tönkremenetelének. Az új akkuban viszont az oldalfalakban kialakított csatornák segítségével minden fékezésnél és gyorsításnál felkeveredik az elektrolit. Ez az egyszerű eljárás drámai mértékben megnöveli az akkumulátor élettartamát és az idővel folyamatosan gyengülő hagyományos akkukkal szemben mindvégig nagymértékben meg is tartja eredeti jellemzőit.

A megoldás jelentőségét bizonyítja, hogy a szabadalom elnyerte a 2010-es frankfurti Autómechanika Szakkiállítás innovációs nagydíját.
Az új fejlesztésű akkuval a biztosabb működés mellett az autós kétszeresen is takarékoskodhat és kímélheti a környezetet. Elegendő „egy számmal kisebbet” venni, ami könnyebb is, így használata hosszú távon kifejezhető üzemanyag-megtakarítást eredményez, és ezzel a károsanyag kibocsátás is csökken. A hosszabb élettartamnak köszönhetően pedig csak később kell ismét akkumulátorra pénzt kiadni, és a környezetet terhelni, ráadásul az új típusú akkumulátor gyártásához eleve kevesebb ólmot kell felhasználni.

Milyen elven működik az elektrolit-keveréses akkumulátor?

Az utóbbi évtizedekben számos fejlesztés történt a gépjármű akkuk élettartamának növelése érdekében. Ezek a fejlesztések főleg a gyártástechnológiára, a rácsok kialakítására (expandált, öntött, lyukasztott stb.) valamint az aktív hatóanyag összetételének módosítására irányultak.

Egy dologgal nem tudtak a mérnökök ez idáig mit kezdeni, mégpedig azzal a jelenséggel, hogy a kénsavból és desztillált vízből álló elegy az idők folyamán igyekszik szétválni, így az akku felső részén hígabb, alsó részén sűrűbb az elektrolit. Az eltérő savsűrűség miatt töltéskor és lemerüléskor a kémiai reakciók sem egyformán zajlanak le. A lemezek alsó részén a sűrűbb elektrolit miatt gyorsul a korrózió. Innen indul ki a lemezek szétesése, amely az akku kapacitásának csökkenését eredményezi. A felső részen a hígabb elektrolit miatt megindul a szulfátosodás. A sok száz Ah-s ipari akkutelepeknél a problémát úgy küszöbölik ki, hogy levegőbefúvással vagy szivattyúval keverik az elektrolitot az egyenletes savsűrűség érdekében. Egy gépjármű akkumulátoránál ez a módszer természetesen nem alkalmazható.

A savkeveréses akkumulátor 1100 ciklus után.

Hagyományos akkumulátor 250 ciklus után.

A megoldást egy német gyártó mérnökei dolgozták ki oly módon, hogy az akkuk átellenes oldalain speciális csatornákat alakítottak ki, amelyeken keresztül az elektrolit fékezés és gyorsítás közben az alsó részből feljut a felső részen elhelyezett elosztó tálcákba, onnét pedig visszafolyik az elektrolit felszínére. Így állandó keveredés valósul meg, csupán a folyadék mozgási energiájának segítségével.Az akkumulátorokon feltüntetett számok mindig az új állapotú akku képességeit jelölik. Azonban az indítóáram erőssége és az áramtároló kapacitás már hónapok múltán is jelentősen csökkenhet, az új akkumulátortípus viszont hosszú ideig megőrzi fizikai tulajdonságait.

Ennek köszönhetően egy 100Ah-s hagyományos akkut kiválthatunk egy 73Ah kapacitásúval, mivel ez az érték kevésbé csökken az akku élettartama folyamán.A gyorsított, mélykisütéses élettartam összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy a hagyományos akkuk már 10 lemerülés-feltöltés ciklus után elveszíthetik a kapacitásuk 40%-át, míg a keveréses technológiájú akkuknál ez a veszteség csupán 18%. Így a 10 ciklus után mindkét akkumulátorban kb. 60Ah kapacitás áll rendelkezésre, azzal az óriási különbséggel, hogy a 100Ah-s hagyományos akku a maga 60Ah kapacitásával élete végéhez, működőképességének határához érkezett, míg az új akku ebben az állapotában egészséges, működőképes áramforrás maradt.