Nyolcezer lóerős a tűzoltók gázturbinás ZIL-je

Elméleti alapvetés, tartja Dudás László százados.

Mi jut eszébe az embernek ha meglát egy ZIL-re applikált MIG sugárhajtóművet? Talán egy elvtárs gyorsulási futamra igyekszik, vagy a dizájncenter gépjárművekkel foglalkozó adásának forgatására csöppent? Nos, egyik sem. Ilyenkor a közelben valami nagyon nagy tűz van, amit ezzel a poszt-szovjet kentaurral fognak eloltani.

Szerencsére ritkán van ebben a látványban részünk, nekünk is Szegedre kellett menni, hogy közelebbről is megvizsgálhassuk ezeket a ma is üzemelő ipartörténeti ritkaságokat. Dudás László, a szegedi tűzoltóság századosa, a két oltójármű „üzemeltetője” mesél a gépek történetéről.

A Szovjetunióban a nagy szénhidrogén telepek feltárásakor merült fel az igény az elszaporodó gázkitörések, olajkút-tüzek oltásához egy nagy teljesítményű oltóberendezés alkalmazására. A sérült kútfejekből nagy sebességgel feltörő lángoló kőolaj, vagy földgáz oltásához a szimpla sugárcső annyi, mint prosztatabetegnek a kora hajnali erőlködés. Az akkoriban meglehetősen egyszerű eszközökkel operáló szovjet inzsenyérek gondoltak hát egy merészet, és már készült is a jelentés: repülőgép sugárhajtóművet a ZIL platóra, beindítani és ha felpörgött a gép, arra kell locsolni a vizet.

A ZIL benzines, csak a felépítmény lökhajtásos képgaléria

Az elgondolás bevált, hiszen az így generált fúvó hatás legalább akkora, mint a feltörő olaj-, vagy gázsugár sebessége, így egyszerűen arrébb tolja az olaj, illetve gáz lángoszlopot. Másrészt a sugárhajtóműből kiáramló gáz oxigénben szegény, tehát az égés intenzitását csökkenti, mintegy megfojtja tüzet. Miközben a nagy sebességű forró gázsugárba 3 csőből nagy mennyiségű vizet juttatnak, a gázsugár a nagy sebesség miatt a vizet elporlasztja. A magas hőmérsékletű porlasztott víz egy része gőzzé alakul, azaz hőt von el, ezzel csökkenti a fáklya újra gyulladásának lehetőségét.

Az erő vele van, avagy a világ leghatékonyabb mobil hajszárítója.

A gáz-, vagy olajkút átizzott fémalkatrészei az ismételt lángra gyulladást idéznék elő, ha a sugáráramban porlasztott víz ezek hűtéséről nem „gondoskodna”. A gőzzé váló víz terjeszkedik, a légneművé váló víz térfogata 1654 szeresre nő. Ez a folyamat a tűz táplálásához szükséges oxigén (levegő) áramlását akadályozza. Így működnek a sugárhajtóművel szerelt szegedi oltójárművek is – foglalja össze a technika működését a százados.

Érdemes pár szót szólni magukról a gázturbinás sugárhajtóművekről is. A szegediek Klimov VK-1 típusúak, ez az első nagy sorozatban gyártott szovjet sugárhajtómű. És miből lesz a cserebogár? Az angolok, pontosabban a háború utáni munkáspárti kormányzat a kezdődő hidegháború ellenére 40 db Rolls-Royce NENE I és II típusú sugárhajtóművet ad el a szovjeteknek, akik ezt továbbfejlesztik (másolják), aztán tényleg továbbfejlesztik és ebből lesz a VK-1, amit 1949-től 1958-ig gyártanak a Szovjetunió mellett Csehszlovákiában, Kínában és Lengyelországban is – összesen mintegy 20 ezer (!) db-ot. Ezeket építik be aztán a MiG-15-ös és MiG-17-es vadászgépekbe, valamint az IL-28-as bombázókba.

Higgyék el, minden alkatrész fontos.

Szegedre úgy kerül a technika, hogy 1968-ban a hírhedt 168-as kút kitörésekor Algyőn, az akkori Szovjetunióból két jóval egyszerűbb felépítésű turbóreaktív oltójármű érkezett Magyarországra a kút eloltására. A sikeres bevetésnek köszönhetően a következő években felépítették a Szegeden található, mai napig is jó eredménnyel működő két oltójárművet. A technika az elmúlt évek során többször bizonyította, hogy az akkori mérnökök jó munkát végeztek – folytatja Dudás százados. Közben mutatja a berendezések dokumentációit, hiszen a sugárhajtóműveket úgy kezelik, tartják karban, mint azokat, amelyikkel repülnek. A szegedi tűzoltók is a kecskeméti repülősökkel együtt szerelik, szükség esetén újítják fel azokat.

A turbina kezelőpultja, magyar menüvel.

A bevetések közül a legismertebb az 1979-es Zsana Észak 2. gázkút, ahol az oltás több mint 20 napig tartott. Az 1998-as nagylengyeli CO2 kút, ahol nem oltani, hanem melegíteni kellett a kút fémrészeit – és az 1999-es Pusztaszőlősi gázkút, ahová csak kivonultak. Régebben 3 évente gyakorlatoztak az Üllési gyakorló kútnál, de arra is volt példa, hogy a Bánk Bán forgatásán ők csinálták a vihart, ami olyan jól sikerült, hogy a szél majdnem elfújta a lovakat is. Ma már csak a telephelyen mozognak a „rendelkezési állományba” helyezett gépek.

A százados érzékelhető elfogultsággal beszél az oltójárművekről és valljuk be, valami megmagyarázhatatlan okból valóban szeretetreméltóak. Ez akkor derül ki, amikor Dudás László életet lehel a jó öreg ZIL anyácskába és egyikkel kiáll a tűzoltóság udvarára. Lekerül a ponyva a sugárhajtóműről, amit sokkal nagyobbnak képzeltem, mint amekkora a valóságban. Közben tűzoltó újoncok gyűlnek a gép köré, ők is érdeklődve vizsgálják a fura, messziről álruhás betonkeverőnek látszó szerzetet. Dudás százados magyarázza a sugárhajtómű részeit, közben nekem olyan érzésem van, mint a paraszt bácsinak mikor meglátta a zsiráfot: hogy ilyen állat nincs is. Pedig van, és ha kellene, ma is vonulna, még ha nem is saját lábán, hanem tréleren. (Megy maga is, de a hosszabb távot élesben nem kockáztatnák.)

Légzsák és bőrkormány nem volt rendelhető.

A százados részletesen megmutatja a kezelést is, miközben arra gondolok, hogy valamelyik játék-konzol gyártó csinálhatna egy jó kis szimulációs programot a ZIL-re szerelt, karokkal működtethető sugárhajtó irányító egységről. A műszerezettség kis eufémizmussal minimalista, funkcionális. A szovjet konstruktőr csapatnak nem volt túl erős a dizájn részlege, vagy ezt a tevékenységet is kiszervezték Szibériába. Maga az indítás, az üzemeltetés nem tűnik így túl bonyolultnak, a százados szerint is inkább érezni kell, hogy mi történik; érezni, figyelni és nagyon észnél lenni.

Ajtó, faberakással.

A szegedi nem egyszerű, fapados, turbóreaktív oltó, a sugárhajtóművet fordítható, oldalirányba mozgatható, emelhető, süllyeszthető extrával rendelték. Dudás százados szerint valóban lelkük van hajtóműveknek, egészen máshogyan reagálnak, másként kell velük bánni. Neve egyiknek sincs, de hát ahonnan ők jönnek, ott nem ismeretlen az ismeretlen katona fogalma.

Jómagam , átlagemberként sokkal ritkábban rohangálok lángoló olaj-, és gázmezőkön, mint mondjuk Steven Seagal vagy Bruce Willis, mégis egyfajta biztonságérzetet ad, hogy vannak ilyen eszközök és elhivatott emberek, akik ezeket szükség esetén kezelik.

A mellékelt videón a szegedi gépek nagyobb testvére a „Big Wind” látható. A MOL tulajdonában lévő berendezés valóban részt vett az irakiak által felgyújtott kuvaiti olajmezők oltásában, a felvétel is innen való, és jól illusztrálja a turbóreaktív oltójármű működését.

Részletek a hajtóműről

Típus: centrifugális kompresszorral ellátott Klimov VK1A sugárhajtómű
Tolóerő: próbapadon: 2700 kg, repülésnél 2300 kg (8500 LE)
Súly: 884,5 kg
Átmérő: 1280 mm
Hossz: 2540 mm
Gázhőmérséklet égőtérben: 2000 C
Gázhőmérséklet fúvőcsőben: 540-720 C
Üzemanyag: kerozin
Üzemanyagtartály: 2000 liter
Fogyasztás: alapgázon: 500 liter/óra, közepes fordulaton: 1000 liter/óra, maximális fordulaton: 4000 liter/óra
Fordulatszám tartomány: 2500-11560 fordulat/perc
Hajtóműmozgatás: hidraulikus rendszerrel

A V8-as benzines, és ami fölötte van.