Érdemes felkészülni a további forintgyengülésre

– Van-e hatása a rubel zuhanásának a magyar gazdaságra?
– Nem kifejezetten erős a makrokapcsolat a két ország között, a közvetlen exportkitettségünk pusztán két százalékát teszi ki a GDP-nek. Az orosz deviza gyengülésének hangulati és bizalmi hatása ugyanakkor jelentős. A forintot a feltörekvő piacokhoz sorolják, így amikor a feltörekvő piacokon nyugtalanság alakul ki, ez a forint mozgására is hatással van. Ha megnézzük a forintkurzus hosszú idősorát az euróval, vagy az amerikai dollárral szemben, nagyon erős együttmozgást látnánk még a török líra, vagy a dél-afrikai randhoz képest is. Elmondható, hogy a régióban a magyar fizetőeszköz jóval nagyobb kilengéseket mutatott az elmúlt időszakban, mint a cseh korona, vagy a lengyel złoty, sokkal jobban gyengültünk az év eleje óta az euróval, a dollárral szemben.

András Bence, a Porfolio makrogazdasági elemzője

– Honnan indult a forint 2014 kezdetén az euróval szemben?
– Az év elején 297 forintba került egy euró, ehhez képest 317,3 volt eddig az idei csúcs. De az euróval szembeni gyengülés nem annyira súlyos, az elmúlt két hónapban ráadásul kisebb erősödés zajlott le, ami a dollárral szemben már nem mondható el – ott ugyanis továbbra is 10 százalék fölötti éves gyengülés látható. Ez ma az egyik meghatározó tényező, driver a piacon: dollárerő van, vagyis a dollár erősödik szinte minden valutával szemben. Az euró-dollár egyébként messze a legnagyobb forgalmú és egyben legfontosabb devizakereszt az egész forex piacon. A dollár erősödése révén az összes amerikai bázisú befektető veszteséget kénytelen elkönyvelni a nem fedezett kitettségein, vagyis ha például magyar részvényt, vagy mondjuk forintalapú magyar állampapírt vesz, az számára dollárban kifejezve leértékelődik. Ez a jelenség egyértelműen csökkenti a hozzánk hasonló feltörekvő piacok vonzerejét, a carry trade stratégiáknak keresztbe tesz, és végső soron a velünk szembeni pozíciójuk akár jelentős mérséklését is eredményezheti. A dollár erősödése 2014 májusa óta tart az euróval szemben, amióta Mario Draghi EKB-elnök egyik beszéde után egyértelművé vált a piac számára, hogy a gyengélkedő eurózóna további durva monetáris lazítás elé néz, miközben az USA gazdasága folyamatosan felülmúlja a várakozásokat.

Így mozgott idén a forint árfolyama az euróhoz képest (Forrás: portfolio.hu)

– Értelemszerűen a dollár erősödése is hatással van a forintra.
– Így van, és az elemzői várakozások szerint a dollár erősödése még egy ideig folytatódni fog, hiszen jövőre jön még csak a Fed kamatemelési ciklusa. Amint említettem, a dollárral szemben határozottan gyengülünk, egyelőre nem tűnik úgy, hogy ez a trend megfordulna. Akárhányszor feszültség keletkezett arra vonatkozóan, hogy esetleg további dollárerő várható, mindig nyomás alá kerültek a feltörekvő piacok, és így a forint is – annak ellenére, hogy a magyar gazdaság fundamentumai sokkal jobbak, mint mondjuk Törökországé. Folyó fizetési mérlegtöbbletünk van, a növekedési és költségvetési számaink jelenleg egészen rendben vannak, az állampapírpiacunk is nyújt kellő prémiumot az eurózóna többi tagjához képest, sőt régiós összevetésben is. Ennek ellenére mégis a feltörekvő piacok közé sorolják Magyarországot, illetve a forintot, ezért amikor azokon a piacokon feszültség van, az a forintot is érinti. 2014 elején például ilyen nemzetközi hatás miatt gyengült hirtelen nagyot a forint. Ez pedig a jövő év második felétől lehet igazán érdekes, akkor kezdhet ugyanis kamatot emelni az amerikai jegybank. Emiatt pedig szűkülhet a különbség a biztonságos Amerikai Egyesült Államok és a kockázatos Magyarország által nyújtott hozamlehetőségek között, így pedig kevésbé lesz vonzó hazánk, ami erősítheti a tőkekivonást és gyengítheti a forintot.

Beszédes grafikon az EUR/USD árfolyam elmúlt 6 hónapos mozgásáról (Forrás: portfolio.hu)

– Ha már szóba került 2015 közepe: miként minősítsük a nemzetgazdasági miniszter célzását, miszerint fél év múlva szerinte gyengébb lesz a forint, mint most, 2014 végén? Elszólás, avagy stratégiai információközlés?
– Nem látok bele Varga Mihály fejébe, az viszont nyilvánvaló, hogy most már szinte kötelező jelleggel 309-es értéken forintosítottuk az euró alapú devizahiteleket, ezért politikailag kínos lenne, ha 2015-ben ennél erősebb lenne a forint. Azzal ugyanis veszteséget okozna a kormány a lakosság túlnyomó részének. Szerintem a miniszter erre akart utalni, ha úgy tetszik rendhagyóan jelezve, hogy ők további forintgyengülést várnak.

– Itt vannak ugyanakkor a vállalkozások, akik adott esetben profitálhatnak a forint gyengüléséből, viszont nem mindenki jár jól a cégek közül. Milyen üzenetet lehetne megfogalmazni a magyar vállalkozások számára, mi lehet sikeres növekedési stratégia a jövőt illetően?
– Erre vállalatonként más-más válasz lehet adekvát, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy kinek exportálunk és a termékeinknek mekkora az importhányada. Természetesen számos banki megoldás létezik, amelyek segítségével az adott vállalat kezelni tudja a jövőbeni bizonytalanságokat. Főként attól függ a válasz, hogy milyen devizával szemben van a cégnek kitettsége. Ha egy konkrét példát nézünk, a Richter 2012 óta nem alkalmaz fedezeti ügyleteket és eddig profitált a forint gyengüléséből, hiszen főleg exportbevételei vannak. Most azonban a rubel drámai esése miatt nem várt veszteségekkel találta szembe magát a pénzügyi eredménysoron. Mindenféleképpen hasznos mérlegelnünk az árfolyamkitettségünket, megvizsgálni, hogy esetleg természetes fedezést be tudunk-e építeni az üzleti modellünkbe, vagy pedig banki megoldásra van szükségünk a kockázatok csökkentésében. Azért sem könnyű általános választ adni a feltett kérdésre, mert számos exportorientált cég importálja az alapanyagait, és ez különösen igaz hazánk esetében. Tehát amit az egyik oldalon megnyer egy ilyen vállalkozás, a másik oldalon elveszítheti, de az árfolyamkitettsége nem mindig van arányban. Összességében arra érdemes felkészülni, hogy a forint az említett okok miatt várhatóan gyengülni fog a vezető devizákkal szemben.

– Ezek szerint továbbra is a saját hozzáadott érték arányának növelése lehet a legjobb befektetés.
– Az alacsony belföldi hozzáadott érték egyértelműen visszafogja az árfolyamgyengülésből nyerhető – átmeneti – versenyelőnyünket, így ez határozottan jó útnak tűnik a várható környezetben. De meg kell azért jegyezni, hogy az exportáló vállalatoknál továbbra is a külpiaci kereslet alakulása lesz a döntő a profitabilitásukban. Sajnos ezen a téren most nem sok jóval kecsegtet Európa.