Nem kényszeríti térdre a magyar gazdaságot a VW-botrány

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a felzárkózó térség kilátásairól összeállított, pénteken ismertetett átfogó előrejelzésükben kiemelték, hogy az autóipar adja a magyar ipari termelés 20-22 százalékát, az export 10 százalékát, és a magyar hazai össztermék (GDP) 4 százalékát. Ennek alapján, ha Európában jelentősen visszaesnének az autóeladások, az visszafogná a magyar gazdaság növekedési ütemét. A JP Morgan elemzői úgy vélekednek azonban, hogy a botrány elsődleges hatása nem az új autók eladásának általános visszaesése lesz, hanem inkább az, hogy a kereslet átirányul más márkákra, vagy a dízelmotoros járművekről a benzinmotoros autókra.

Miniszterek a válságról

- Magyarország megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Volkswagen-csoport nemrég kirobbant botrányát, mert ha a külső autópiaci kereslet csökken, az kedvezőtlenül befolyásolhatja az ország ipari kibocsátását és exportját is - jelentette ki Varga Mihály a befektetési társaságokat tömörítő European Institute fogadásán a Parlamentben.

Varga Mihály elmondta: a VW-botrány mellett a kínai gazdaság lassulása is aggodalomra adhat okot, ennek ellenére optimista a magyar gazdaság jövőjét illetően. A miniszter leszögezte: a kormány olyan költségvetést készít, és olyan szabályozórendszert működtet, amely biztonságot és előreláthatóságot teremt a gazdaság szereplői számára. A lehetőségekhez képest megkönnyíti a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférést és gondoskodik arról, hogy az emberek piacképes tudást és így biztos megélhetést szerezhessenek - sorolta a tárcavezető.

Elkerülhetetlennek nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány intézkedési tervet készítsen a gazdasági növekedés erősítése érdekében a Volkswagen-botrány miatt. Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján együttműködést szorgalmazott a győri Audi gyárral és jelezte: nem számol elbocsátásokkal, de a forgalom visszaesése miatt a cégcsoport várhatóan kisebb részt tud vállalni a gazdasági növekedésből. A tárcavezető szerint foglalkozni kell azzal, hogyan teljesíthetők a 2016-os költségvetésben rögzített számok a VW-botrány mellett.

Közép-Európa veszélyben

A Morgan Stanley szerint a botrány potenciális piaci következményei lefelé ható kockázatokkal terhelik a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásait, és szélsőséges esetben akár a magyar monetáris politikát is befolyásolhatják. Modellszámításokra alapuló tanulmányukbanazt írták: a VW-botrány lehetséges hatásaira a térségben a cseh gazdaság a legérzékenyebb, utána Szlovákia, Magyarország és Lengyelország következik. Románia ugyanakkor viszonylag védett e hatásoktól. Az öt vizsgált gazdaság együtt - Németország után - a második legnagyobb autógyártó térség Európában, évente 3,7 millió járművel. Ez a Németországban egy év alatt gyártott 5,9 millió autó 62 százaléka, viszont ez az öt gazdaság a német hazai össztermék (GDP) 30 százalékát állítja elő, vagyis az autóiparnak arányosan jóval nagyobb a súlya e csoportban - áll az elemzésben.

Hatás a monetáris politikára

Más nagy londoni házak szerint a VW-botrány hatásai akár a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára is hatással lehetnek. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlege (BofA Merrill Lynch Global Research) is azt állapította meg a VW-ügy közép- és kelet-európai potenciális hatásairól szóló értékelésében, hogy a botrány piaci következményeire a cseh és a magyar gazdaság a legérzékenyebb. A cég által kidolgozott lehetséges legrosszabb forgatókönyv azt modellezi, hogy az európai felzárkózó EU-térség autóiparát a 2009-es pénzügyi válsághoz és az azt követő recesszióhoz mérhető sokk éri. Ez a szektor által megtermelt bruttó hozzáadottérték-tartalom mintegy 20 százalékos csökkenését jelentené éves összevetésben Csehországban és Magyarországon, ami 1-1,5 százalékpontot is lefaraghatna a cseh és a magyar gazdaság éves növekedési üteméből.

Túléli a VW?

Súlyos elemzéssel jött ki a Credit Suisse a Volkswagen-bortrányról; azt írja a svájci befektetési bank, hogy a német autógyárnak a legrosszabb esetben akár 78 milliárd euróba is kerülhet a dízeles emissziós problémahalmaz, de még a legjobb esetben is 23 milliárdba. Ez a vállalat négy évnyi profitját vinné el (a botrány előtti nyereséggel számolva), a 78 milliárdos költséget viszont szinte lehetetlen, hogy túlélje a vállalat.

Francia vádak

Közben súlyos csalás gyanúja miatt vizsgálatot indított a párizsi ügyészség a Volkswagen emissziós botránya miatt - közölte pénteken a vádhatóság. A német autógyárat azzal gyanúsítják, hogy csalásra lehetőséget adó szoftverrel üzemelő dízelmotorral látta el világszerte a járműveit. A párizsi ügyészség a Franciaországban eladott gépkocsik ügyében indított eljárást. A francia vizsgálatot egy párizsi önkormányzati képviselő feljelentése nyomán indították el.

A legnagyobb európai autógyártó korábban elismerte, hogy mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autóba telepítettek olyan szoftvert, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem. Ebből közel egymilliót Franciaországban adtak el. A francia nyomozás az egészségre vélhetően veszélyes termékkel elkövetett súlyos csalás ügyében indult, miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dízelmotorok kipufogógázait 2012-ben rákkeltőnek nyilvánította.