Nagy lökést adott a gazdaságnak az MNB hitelprogramja

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013. június 1-jén indította el a három pillérből álló növekedési hitelprogramját (nhp), a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás megerősítése, valamint az ország külső sérülékenységének csökkentése céljával. A program I. pillérének keretében a kkv-k hitelezésének élénkítése és a pénzügyi stabilitás megerősítése szándékával a jegybank kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújtott a hitelintézeteknek, amit a bankok meghatározott feltételekkel továbbhiteleztek a kkv-knak. A program II. pillére a kkv-k hitelein belül a deviza alapú hitelek arányának csökkenését kívánja elérni. Az MNB az nhp I. és II. pillérének keretében 0 százalékos kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidejű refinanszírozási hitelt nyújt a programban részt vevő hitelintézetek számára.

Az nhp hitelek regionális eloszlása

Az MNB összegzése alapján 2015. január 30-ig a program második szakaszában részt vevő hitelintézetek 601,2 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást, amelyből idáig 484 milliárd forintot folyósítottak, 20 ezer 750 ügylethez és 14 ezer 271 vállalkozáshoz kapcsolódóan. Így a program két szakaszában együttvéve mintegy 19 ezer 400 vállalkozás jutott finanszírozáshoz több mint 1300 milliárd forint összegben.

Az ágazati eloszlást tekintve kimagasló a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul. A pénzügyi lízing számottevő része haszongépjármű és gép, berendezés vásárlását takarja, aminek futamideje jellemzően 3-5 év körül alakul.

Míg az első szakaszban a vállalkozások csupán negyede volt mikrovállalkozás, addig a második szakaszban már közel minden harmadik vállalkozás az. A mikrovállalkozások részesedésének emelkedése igazán az új beruházási hitelek esetében látványos. Az első szakaszbeli 33 százalékról 43 százalékra emelkedett a részesedésük.

A kockázat és munkaigény miatt ugyanakkor észrevehető, hogy a hitelintézetek először a nagyobb és kevésbé kockázatos ügyfelekre koncentrálnak, és csak kisebb részben, illetve másodlagosan kerül sor a fiatalabb és rövidebb hitelmúlttal rendelkező kisebb ügyfelek hiteligényeinek kielégítésére.

Az MNB kérdőíves felmérést is készített a hitelt felvevő vállalkozások körében. Az eredményekből kiderül, hogy az nhp nélkül a programban folyósított beruházási és forgóeszközhitelek összegének közel 40-40 százalékát, az EU-s forrást előfinanszírozó hitelek nagyjából 20 százalékát egyáltalán nem vették volna fel a vállalkozások, és minden hitelcél esetében további 30-33 százalékát pedig csak kisebb összegben. A válaszadók 58 százaléka állította, hogy a működés során éppen szükségessé váló beruházás finanszírozására használta ki a kedvező hitel lehetőségét, közel negyedük azonban úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten az nhp nyújtotta lehetőség miatt fogalmazódott meg benne valamely beruházás ötlete. A beruházás tárgya a legtöbb esetben gépek, gépjárművek vásárlása volt. Kapacitásbővítési céllal – azaz nem meglévő elavult, vagy elhasznált eszköz cseréjére – az új beruházási hitelt igénybe vevők 53 százaléka vett fel hitelt. A válaszadók 63 százaléka bízik abban, hogy a hitel új növekedési lehetőségeket nyit meg számára, 56 százalékuk szerint az nhp-s hitel felhasználása pozitívan hat a vállalat alkalmazotti létszámára, több mint 80 százalékuk számít árbevételének növekedésére, és 59 százalékuk tervezi további nhp-s hitel felvételét.

Mivel az eddigi információk elsősorban az MNB és a vállalkozások oldaláról foglalták össze az elmúlt másfél év tapasztalatait, megkerestük az egyik hitelintézet képviselőjét, hogy a banki szektor véleményét is megismerjük. – Azok a vállalatok, amelyek megfeleltek az nhp követelményeinek – akár még át és szervezték a szabályok adta lehetőségek mellett úgy, hogy megfeleljenek – egyértelműen ebben a hitelprogramban gondolkodtak, így beszélhetünk kiszorító hatásról is más hitelkonstrukciók rovására. Az első program keretében kiváltották a magasabb kamatozású hiteleiket, míg később sok esetben megfigyelhető volt, hogy elhalasztott beruházásokat valósítottak meg – foglalta össze tapasztalatait a hitelkonstrukciók népszerűségének változása kapcsán Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, visszaigazolva az MNB által tapasztaltakat. – A mi bankunknál még az országos átlaghoz képest is felülreprezentált volt a mezőgazdasági finanszírozás. Nagy mennyiségben fordult elő traktor és más mezőgazdasági gépek finanszírozása a programból. Úgy látjuk, hogy az nhp bizonyos terülteteken segített felpörgetni a hitelezést, azaz több hitel került kihelyezésre, mint a program nélkül. Számunkra különösen kedvezőek az eddigi tapasztalatok, hiszen a piaci részesedésünknél jelentősen nagyobb súllyal – gyakorlatilag minden 5. forintot a K&H bank helyezett ki – vettünk részt a hitelezésben – mutatott rá Németh Dávid.