K+f: sorsdöntő évek jönnek

– Habár az állam erősítheti támogatási eszközökkel a közösen megvalósított k+f projekteket, a cégek háromnegyede inkább maga végzi a kutatás-fejlesztési tevékenységet, azaz nem kíván a k+f projektjei megvalósításához külső partnert bevonni – állapítja meg a Deloitte negyedik alkalommal elkészített regionális vállalati k+f felmérése.

Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója a dokumentum kapcsán elmondta: az EU tagállamai között Magyarország jelenleg a „mérsékelt innovátorok” kate­góriába tartozik Horvátországgal, Csehországgal, Litvániával, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt, ezen országok innovációs teljesítménye tehát még elmarad az uniós átlagtól. A Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos k+f ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra tervezi növelni, ennek érdekében pedig jelentős ráfordítás-növekedést kell elérni már az elkövetkezendő évek folyamán is. A Deloitte felmérésében résztvevő cégek visszajelzései alapján úgy látszik, a trendszerű növekedés eléréséhez sok még a tennivaló.

A megkérdezett vállalatok többsége sem rövidtávon (1-2 év), sem hosszútávon (3-5 év) nem vár szignifikáns változást k+f ráfordításai tekintetében. Míg 2013-ban 45,8 százalék, idén 48,9 százalékuk, vagyis még mindig csak a válaszadók kevesebb mint fele számít a k+f ráfordításaik növekedésére az elkövetkezendő 3-5 évben. Ezért különösen fontos, hogy a 2014-2020-as uniós időszakban a kutatás-fejlesztések átfogó ösztönzése érdekében – mind uniós és hazai pályázati lehetőségek, illetve adókedvezményes ösztönzők tekintetében – hogyan alakulnak a vállalati k+f tevékenységet ösztönző szabályok, és e szabályrendszer képes lesz-e az elkövetkező 2-3 évben érdemi lökést adni a vállalati k+f ráfordítások növelésének. Ennek hiányában a 2020-ra kitűzött GDP-arányos k+f ráfordítási cél elérése kétséges.

Az előbbiekből következik, hogy amennyiben az állam túlságosan ösztönözné a közös megvalósítású ilyen projekteket, és nem venné figyelembe, hogy a cégek döntő többsége egyedül valósítja meg a kutatás-fejlesztést, ez a vállalati k+f tevékenység aránytalan befolyásolásához, végső soron a vállalati k+f ráfordítások csökkenéséhez is vezethet.

Azok a vállalkozások, amelyek konzorciális együttműködést terveznek k+f projektjeik kapcsán, a legnagyobb arányban az egyetemeket, tudományos akadémiákat jelölik meg együttműködő partnerként. Ennek ellenére az egyetemekkel és kutatóintézetekkel való együttműködés a tavalyi és az idei eredményeket tekintve is egyre kevésbé határozza meg a cégek k+f kiadásainak alakulását – derül ki a jelentésből.

A k+f pályázati támogatásokat tekintve a felmérés alapján megállapítható, hogy egyre több cég követi nyomon a támogatással kapcsolatos lehetőségeket, illetve csökken azoknak a vállalatoknak a száma, amelyeknek erre nincs megfelelő kapacitása.

A közép-európai régióban a vállalatok 37 százaléka ismeri a k+f pályázati lehetőségeket (2013: 31%). Ez az arányszám különösen magas a Cseh Köztársaságban (közel 60%), míg mélyen az átlag alatt mutatkozik a balti államokban (16%).

A válaszadók 19,4 százaléka jelezte, hogy nem áll rendelkezésre elegendő forrás, hogy a lehetséges pályázati lehetőségeket figyeljék, így sikeresen pályázzanak (2013: 25%). A bürokrácia visszatartó hatásairól szóló válaszok és a források rendelkezésre állására vonatkozó aggodalmak különösen riasztóak, hiszen a vállalatok szerint k+f költéseiket nagymértékben meghatározza a külső támogatási források elérhetősége – mutat rá a Deloitte jelentése.