Új beruházások érkeznek, változhat az ekáer - válaszolt a kormány

- Miként teljesülnek az autóipari nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodások? Hány munkahelyet teremtettek ezek révén, mennyi beruházás valósult meg?
- A járműipar jelenleg a magyar ipar elsőszámú ágazatának tekintendő. Az elmúlt négy évben a magyar járműgyártás során mért 14,4 százalékos növekedési dinamikánk az EU átlagos 6,7 százalékos növekedéséhez mérten átlag felettinek számított, igazán a 2013-as év hozta meg a kiemelkedő növekedési fordulatot a magyar járműipar életében: 2013 folyamán 19 százalékkal növekedett az ágazat. A bővülés üteme 2014-ben tovább gyorsult, az ipari termelés 27,4 százalékát kitevő járműgyártás több mint a negyedével bővült 2014 első félévében. Az előzetes termelési adatok arra utalnak, hogy a kecskeméti Mercedes-beruházásnak köszönhetően a szektornak a GDP bővülésében betöltött szerepe 2013-2014-ben tovább erősödött, így 2014-ben 1 százalékponttal is húzta a GDP növekedését. Az autóipar beszállítói háttériparán keresztül számos iparág számára (fém, műanyag, gumi, üveg, textil, stb.) biztosítja a fejlődést Magyarországon.

A kormány stratégiai partnerei között számos autóipari céget találunk. 2015. február 5-éig aláírt 55 stratégiai partnerségi megállapodásból 18 járműipari cégekkel jött létre, ezek a vállalatok csaknem 60 ezer embernek biztosítanak munkát hazánkban. A stratégiai együttműködési megállapodások azért is fontosak, mert a cégekkel folytatott együttműködések a magyar kkv-k beszállítási arányának növekedéséhez is hozzájárulnak, a fémfeldolgozó ipar, a textilipar, elektronika és még sok más szakma területén dolgozó kkv-k mind nagyobb számban válnak alkalmassá a beszállítói tevékenység ellátására az autóiparon belül is.

A járműipar területén a nagy összeszerelő vállalatokon kívül a kiemelt beszállító partnerek is nagy beruházásokat hajtottak végre (Bosch, Knorr-Bremse, Denso, Continental, Hankook stb.) Az iparágban megvalósított új munkahelyek száma több tízezerre tehető. A járműipar területén a közeljövőben újabb beruházásokra számítunk. A legnagyobb autóipari cégek új beruházásai egyrészt példaként szolgálnak további beruházók magyarországi letelepedéséhez, másrészt elsőkörös nemzetközi beszállítóik egy része hazánkba helyezi át termelő tevékenységét, ezáltal csökkentve az importot és javítva külkereskedelmi mérlegünket.

- Sajtóhírek szerint Angela Merkel és Orbán Viktor találkozóján gazdasági kérdésekről is volt szó. Várható a Mercedes-gyár bővítése, illetve valóban tervezi a BMW, hogy gyártóbázist telepít hazánkba?
- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter decemberben Münchenben tárgyalt a BMW vezetőivel, akik világossá tették, hogy nem kívánnak új gyártóüzemet nyitni Európában. Magyarország viszont a BMW láthatatlan gyára, hiszen rendkívül sok magyar beszállító dolgozik az BMW-nek. A német-magyar gazdasági kapcsolatok kiválóak, hatezer német vállalat van jelen Magyarországon, ők háromszázezer magyar embernek adnak munkát. A külföldi befektetések egynegyede Németországból érkezett hazánkba, és a külkereskedelmi forgalmunk 25 százalékát is Németországgal bonyolítjuk. 2010 óta hatmilliárd eurónyi német befektetés érkezett Magyarországra.

- Az autóiparban érintett cégek vezetői bírálták a kormányt az ekáer bevezetése miatt. Tervezik, hogy módosítják a rendszert azzal, hogy kiveszik a hatálya alól a járműipari cégeket?
- Január elsején elindult az online árukövetési rendszer, az ekáer, melynek célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása és nem utolsó sorban az adóelkerülők kiszűrése. A kormány a piaci szereplők javaslataira figyelemmel 2015. március 1-jéig meghosszabbította az online árukövető rendszer próbaüzemét. A piaci szereplőktől beérkező észrevételek és javaslatok, valamint a próbaüzem első két hónapjának tapasztalatai alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálja a jogszabály módosításának lehetőségét és szükségességét. Azoknál a kérdéseknél, panaszoknál, amelyek orvoslása csak jogszabály-módosítással lehetséges, a gazdasági tárca javasolni fogja az országgyűlésnek a törvény módosítását. Amint a javaslatot a gazdasági tárca benyújtja az országgyűlésnek, tájékoztatjuk az érintetteket.

- Hogyan értékeli a minisztérium vezetése az elmúlt évet a gazdaságélénkítés szempontjából? Mi várható idén és az elkövetkező három évben?
- A 2013 óta bekövetkezett növekedési fordulat egyértelműen visszaigazolja a kormány gazdaságélénkítési erőfeszítéseinek sikerét. A számok önmagukért beszélnek: tavaly az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt a magyar, a beruházások két számjegyű ütemben bővülnek, a foglalkoztatottak száma csak az elmúlt évben 200 ezer fővel nőtt. Mindeközben a pénzügyi egyensúly is kedvezően alakul: az államháztartás hiánya alacsony, az államadósság csökken és a folyó fizetési mérleg folyamatos többletet mutat. A kedvező gazdasági folyamatokban döntő szerepet játszanak a 2010 óta végrehajtott strukturális reformok, mint például a jövedelemadók csökkentése, a szociális ellátások rendszerének átalakítása, a munkaerő-piaci szabályok rugalmasabbá tétele vagy éppen az államigazgatás modernizálása. Emellett szintén elősegíti a növekedési fordulatot az európai uniós fejlesztési források gyorsított, célzottabb felhasználása. A tavalyi közel kétezer milliárd forint EU-s támogatás kifizetése után idén újabb kétezer milliárd forint jut el a kedvezményezettekhez, ráadásul ezzel párhuzamosan megkezdődik a 2014-2020 közötti programok végrehajtása is. Utóbbi keretében soha nem látott mennyiségű forrást, összesen 2020-ig mintegy 2700 milliárd forintot fordítunk közvetlenül gazdaságfejlesztésre. A gazdaságfejlesztés kiemelt célterülete lesz a munkahelyteremtés, a versenyképes feldolgozóipari termelőkapacitások bővítése és a vállalati kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatása is, hiszen a tartós gazdasági felzárkózás egyik kulcsa, hogy a hazai ipar munkahelyeket teremtve és magasabb hozzáadott érteket előállítva legyen képes bekapcsolódni a nemzetközi értékláncokba. Ebben a Magyarországon működő multinacionális járműipari nagyvállalatok éppúgy fontos szerepet játszanak, mint a nekik beszállító hazai kis- és középvállalkozások.

- Milyen hatása lesz az elhúzódó ukrán-orosz konfliktusnak a magyar gazdaságra? Felkészült a kormány a negatív hatások elhárítására? Hogyan?
- A magyar export megtartásának biztosítása kiemelt jelentőséggel bír, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztérium a kiemelt, támogatott nemzetközi kiállítások közé sorolta a moszkvai Arany Ősz nemzetközi szakkiállítást, amelyen 2014-ben is nagyszámú magyar kiállítói delegáció vett részt. A kiállítás keretében a cégeknek lehetőségük nyílt gazdasági kapcsolataik elmélyítésére, valamint újak létesítésére. Az újabb piacok nyitása érdekében Budai Gyula folyamatos tárgyalásokat folytat Németország, Szerbia, Belarusz, Georgia, Azerbajdzsán, Moldávia, Románia vezető tisztségviselőivel. A felsorolt országokban termékbemutatókkal, szakkiállításokon való részvétel megszervezésével és támogatásával biztosítja a Külgazdasági és Külügyminisztérium a gazdasági kapcsolatok megteremtését, elmélyítését.