OEM-ektől kkv-kig: így oldják meg a szakember-utánpótlást

Az Audi Hungaria a beruházásával az eddigi tanműhelyének területét 450 négyzetméterre duplázta, felszereltségét hét CNC géppel és egy szimulációs teremmel bővítette ki. Ennek köszönhetően olyan szakképzési infrastruktúra várja a szakmunkástanulókat, ahol a forgácsolástechnika legmodernebb technológiájával ismerkedhetnek meg. A fiatalok oktatását az Audi Akademie Hungaria szakképző trénerei biztosítják. A vállalatnál jelenleg tizenegy szakmában tanulhatnak a szakmunkástanulók a duális szakképzés keretében: autóelektronikai műszerész, automatikai technikus, autószerelő, mechatronikai technikus, villanyszerelő, autógyártó, járműfényező, szerszámkészítő, karosszérialakatos, gépi forgácsoló, gépgyártás-technológiai technikus szakmák közül választhatnak. Évente átlagosan 250 diák vesz részt a szakképzésben, a rendszer 2001-es bevezetése óta összesen 1700 tanuló szerezte meg az Audi Hungáriánál a szakmáját. 2014-ben több mint 100 végzett tanuló vált a vállalat munkatársává.

Betanulnak az Audi Hungariánál

Az Opel leendő szentgotthárdi oktatóközpontjában egyszerre közel 100-an tanulhatnak majd, emellett több száz, duális képzésben részt vevő hallgató képzését tudják biztosítani. Egymillió eurót tesz ki az eszközök beszerzése. A tanműhelyeket automatikai technikus, gépi forgácsoló és villanyszerelő szakmák oktatásához alakítják az új oktatóközpontban. Ugyanitt hozzák létre a következő tanévben induló szombathelyi duális gépészmérnök-képzés gyakorlati oktatóbázisát is, ahol a hallgatók elsajátíthatják a mérnöki ismereteket.

A kecskeméti Mercedesnél

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 2009-ben hozta meg stratégiai döntését a duális szakképzés bevezetéséről. A hároméves szakképzés az első tanévben gépjárműmechatronikus, mechatronikai karbantartó és gépjármű-előkészítő felületbevonó szakokon indult el, amely 2012-ben tovább bővült szerszámkészítő szakmával is. A kecskeméti duális főiskolai képzésről szóló megállapodást 2011 májusában írták alá a Kecskeméti Főiskolával. A duális főiskolai képzés 2012-ben gépészmérnök szakon, járműmérnök szakirányon indult el.

– Jelenleg a vállalatnál 126 tanuló van. Az első végzősök 2014 májusában tették le a szakmunkás vizsgájukat 3 szakmában összesen 28-an. Nagy örömünkre szolgál, hogy szinte mindenki elfogadta az MBMH ajánlatát és nálunk dolgozik azóta is. Az első főiskolások 2016 januárjában államvizsgáznak – mondta el Sztipichné Kozári Edina marketing és PR vezető.

Hallgatók a Knorr-Bremsénél

A kecskeméti székhelyű Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. is évek óta sikeresen vesz részt a duális képzésben: mind a közép-, mind pedig a felsőoktatási oktatás gyakorlati részében is szerepet vállal. A Knorr-Bremse a Kecskeméti Főiskolával írt alá megállapodást 2012-ben, a középiskolai duális képzésben vállalt szerepük hosszabb évekre nyúlik vissza. Varga-Papp Szilvia HR-vezető portálunknak úgy fogalmazott: a vállalat számára ez egy hosszútávú befektetés, hiszen a jövő mérnökgenerációjának képzését segítik a ezzel a képzési modellel. Mint mondta, a felsőoktatásban vállalt duális képzés részeként olyan mérnökök hagyják el az oktatási intézményt, akik a munkaszerződés aláírása után teljes értékű munkatársakká válnak. Ezzel szemben azok a mérnökök, akik nem vettek részt ilyen típusú gyakorlati képzésben, rájuk – a munka jellegétől függően – legalább félév betanulási idő vár, ám nem ritka a másfél-kétéves időszak sem. Mint mondta, a duális képzés révén a vállalat 30 hallgatója nemcsak a szakmai, hanem a személyes kompetenciáit is tudja fejleszteni. A vállalatnak jelenleg 24 szakmunkástanulóval van tanulószerződése, akik a Knorr-Bremse saját tanműhelyében sajátítják el a finommechanikai műszerész és a szerszámkészítés gyakorlati ismereteit oktatóval. Az elmúlt tíz évben közel 200 tanuló végzett a vállalat tanműhelyében.

Horváthné Borsodi Mónika, a Borsodi Műhely Fémmegmunkáló Kft. ügyvezetője elmondta, a győri székhelyű cég évek óta fogad duális képzés keretében tanulókat, sőt, egyetemistákkal is él ilyen típusú szerződésük. A Borsodi Műhelyben végzett munka azért speciális, mert egyedi gépalkatrészek gyártására rendezkedtek be, ennek megfelelően minden megbízás különbözik. A közel százhetven munkatársat számláló cégnél 2008 óta ötven tanuló fordult meg, akikből huszonhárman váltak munkatárssá. Gépi forgácsoló, gépgyártástehnológiai technikus szakmákban fogadnak diákokat, korábban szerszámkészítő szakmát is tanulhattak. Mint mondta, szeptember elsejétől lép életbe az az előírás, miszerint kizárólag mesterlevéllel rendelkező oktatók taníthatnak csak a cégek gyakorlati oktatóbázisain. Az ügyvezető szerint ezt több okból sem egyszerű kivitelezni. Egyrészt az idősebb, tapasztaltabb kollégák nehezebben vehetőek rá tanfolyamra, a fiatalabbaknek nincs elég tapaszatalata az oktatáshoz, másrészt pedig a mesterlevél megszerzése miatt kiesik a résztvevő a munkából.

Hasonló nehézségekről számolt be a budapesti székhelyű Vonalkód Rendszerház Kft. ügyvezetője, Lukácsy György. Az azonosítástechnikával foglalkozó vállalkozás annyira speciális, hogy nem tud egy intézmény sem számukra megfelelő tudású hallgatót kitanítani, ezért betanítással oldják meg a kérdést.

– A tudást csak tapasztalt, képzett kolléga tudja átadni, ám ilyenkor ő is kiesik a napi munkából. Jelenleg két szoftverfejlesztő mérnök tanul be nálunk.