Nemak: a hallgatóknak minőségi gyakorlati tudás kell!

Az osztály vezetője, Szilasi Péter Tamás és Rendesi János vállalati tanácsadó számolt be az eddig elért eredményekről, nehézségekről. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógusoknak naprakésznek kell lenniük a régió iparával, a munkaerőigényével. Csak ezeknek a biztos ismeretében tudnak a diákoknak és szüleiknek érdemi segítséget nyújtani a pályaválasztáshoz, a továbbtanulási döntéshez.

– Az elmúlt időszakban nagy port kavart egy szlovák munkaerőkölcsönző Győrben feladott hirdetése, amelyben járműipari munkásokat kerestek. Győrhöz közel a határ – mit érez ebből a Nemak?
Rendesi János: Érezhetően nagyobb a fluktuáció, mint korábban volt. Folyamatos nyomás van a vállalaton, hogy kielégítse egy bővülő vállalat szakképzett munkaerő igényét.
Szilasi Péter Tamás: Ez a munkaerőingadozás véleményem szerint nemcsak a költségversenyből adódik, hanem abból is, hogy kevesebb az elérhető szakképzett munkaerő. Ezért is nagyon fontos, hogy minél fiatalabb korban elkötelezzük a vállalat számára kulcsfontosságú pályák felé a fiatalokat.

David Toth, a Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. ügyvezető igazgatója magyaráz az érdeklődő diákoknak a Techtogether Junior Győr rendezvényen

A Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. főtámogatója a Techtogether Junior rendezvényeknek, ahol személyesen találkozhatnak egymással az előrelátó, munkaerőre vágyó cégek a jelenleg még diákkorú fiatalokkal, a jövő dolgozóival. Milyen benyomásokat szereztek a márciusban megtartott zalaegerszegi rendezvényről?
Rendesi János: Öt évvel ezelőtt a vállalat kezdeményezésére indult el az a szakmai egyeztetéssorozat, melynek az eredménye az lett, hogy a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium járműipari fémalkatrész-gyártó szakot indított. Ez azt jelenti, hogy öt éve érkeznek a vállalathoz duális képzés során diákok megtanulni a szakma gyakorlati oldalát. Nem újkeletű tehát a vállalatunktól, hogy nyit a tanulók felé, hogy elébe megy a folyamatoknak.
Szilasi Péter Tamás: Ez a rendezvény azért egyedülálló, mert lehetőség van arra, hogy a pedagógusokkal is találkozzunk, azokkal akik a szülők mellett a legnagyobb hatással bírnak a diákok pályaválasztására. A tanároknak tisztában kell lenniük a régió iparával, a munkaerő igényével. Csak ezeknek a biztos ismeretében tudnak a diákok képességeinek megfelelő továbbtanulási lehetőségeket kínálni, a nekik megfelelő szakmai útra terelni őket. Minél jobban ismerik a vállalati környezetet, annál testezállóbb irányba tudják terelni a diákokat.

Rendesi János, a 2015-ös verseny egyik zsűritagjaként

Győrben április 15-én lesz a zalaegerszegihez hasonló pályaorientációs rendezvény, melyben szintén kiemelt szerepet vállalt a Nemak főtámogatóként. Mit gondolnak, mikor érik be ennek a sok erőfeszítésnek a gyümölcse?
Szilasi Péter Tamás: Úgy vélem, a Techtogether rendezvényekben vállalt szerepünknek akár egy-két éven belül kézzelfogható eredményei lesznek. Ha egy most nyolcadikos diák olyan középiskola mellett dönt, ahol a műszaki tudományok állnak előtérben, már eredménynek gondolom. Ők akár már egy év után megjelenhetnek nálunk duális képzési formában tanuló szakközépiskolai diákként. A közvetlen eredmények mellett természetesen áttételes hatásai is lehetnek a megjelenéseinknek. Ha egyre többen döntenek műszaki, mérnöki pályák mellett, akkor abból nagyobb eséllyel választják majd a Nemak számára fontos szakmákat is – több szakmunkástanuló, több járműipari fémalkatrész- gyártó vagy szerszámkészítő, több mérnök, több öntőmérnök.

Szilasi Péter Tamás versenyző diákok között

2015 szeptemberében indult el az öntőmérnök-képzés a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán. Milyenek az eddigi tapasztalatok a felsőfokú duális képzés terén?
Rendesi János: A közeljövőben akár harminc öntőmérnök-hallgatóval számolhatunk évente: hogy mennyit igényelnek a magyar öntészeti cégek, mennyi frissdiplomás marad itt, vagy választ minket, az más kérdés. A duális képzés mindhárom oldalról áldozatokkal, komoly erőfeszítésekkel jár. A hallgatónak több a kötelezettsége, mint azoknak a társaiknak, akik nem ilyen rendszer szerint tanulnak. Az egyetemnek sem egyszerű összefésülni a sok adminisztrációval járó képzési struktúrát. Vállalati oldalról pedig biztosítani kell a gyakorlati képzési helyet, olyan mentorokat, akik jártasak a szakmájukban, és képesek is átadni a tudásukat. Ilyenkor persze kiesnek a napi munkából, de a hosszútávó célok teljesüléséért bizonyos áldozatokat kell hozni.
Szilasi Péter Tamás: A duális képzés során a hallgatók kiismerik a cég működését, a vállalat pedig a fiatalok képességeivel lesz tisztában. Így abban az esetben, ha minket választanak végzés után, úgy kezdik a munkába állást, mintha már hároméves munkaviszony lenne a hátuk a mögött. Az sem utolsó szempont, hogy rengeteg plusz ismeretet, soft skillt szereznek, ami ismételten hasznos a jövőre nézve. Úgy vélem, mindegy, hogy minek nevezzük ezt a rendszert, egy a lényeg: hogy a hallgatók minőségi gyakorlati tudást szerezzenek az egyetemi, főiskolai évek alatt!