Mégis, mit akar a kormány a Rábától?

4 milliárd forintos nagyságrendben két projekt lezárását ünnepelte a Rába Futómű Kft. és a Rába Járműgyártó Kft. november végén a holding központi telephelyén. A rendezvény vendége és fő szónoka Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára volt, aki az állami résztulajdonos képviseletében számos nem túl burkolt üzenettel érkezett. – A kormány célja a nemzeti ipar fejlődésének támogatása, a kkv szektor mellett a nagyobb hazai vállalatok helyzetbe hozása. Versenyben vagyunk, a legjobbak szeretnénk lenni, telibe akarunk találni. A lendületben lévő magyar gazdaság készen áll rá, hogy mintegy bebikázza az EU lefulladó gazdaságát. Készek vagyunk világmárkákat gyártani, ebben a nemzeti ipar zászlóshajójának számító Rábának is fontos szerep juthat – egymást érték a politikus önbizalomtól duzzadó kijelentései.

Nem is tűnik alaptalannak ez a kincstári optimizmus, hiszen a Rába sorra nyeri el a komoly nagyságrendű megrendeléseket világszerte, amint ezekről rendszeresen be is számol szakportálunk. A fő dilemma, amely valószínűleg olvasóink jelentős részét is foglalkoztatja, hogy az alkatrészgyártásban, leginkább futóműgyártásban már ma is világszintű beszállítónak számító magyar vállalatcsoport szeretne-e, avagy képes-e versenyképes buszgyártóvá válni? A néhány évvel ezelőtt még erre vonatkozó nyilvánvaló tervek ellenére nem látszik a célok elérhetősége.

Most, hogy a két projekt keretében rendelkezésre állnak korszerű gépek és informatikai eszközök, megújultak a gyártóterületek, elvileg semmi sem állhatna annak útjába, hogy a győri telephely százával ontsa magából a "nemzeti buszokat". Igény volna is bőven új tömegközlekedési járművekre, az elöregedő géppark mellett a fővárosi 3-as metróvonal 2016-ban kezdődő, várhatóan jelentős időtávot igénylő felújítása miatt is százával lesz szükség buszok beszerzésére. Mégis, mintha a BKK, a Volán társaságok és az önkormányzatok szívesebben választanának külföldi márkákat – új buszok közül a Daimler és az MAN gyártók tűnnek preferáltnak, de használt járművek is kerültek az elmúlt években a magyar szolgáltatókhoz szép számmal.

Pintér István, a Rába vezérigazgatójának egyik korábbi megszólalása szerint a hazai buszpiac felét vinné a Rába, míg iparági források szerint az utóbbi időszak beszerzései közül a Rába-Volvo program termékeinek aránya alig éri el a 10 százalékot. Mindeközben Mexikó és Egyiptom buszpiaca felé egyaránt sikeresen terjeszkedik a magyar vállalat – beszállítóként. Ugyancsak fontos szerződést szignáltak nemrég a győriek a Claas gyártóval – beszállítóként. S bár török felségjelzés alatt érkeznek az új buszok a Budai Várnegyedbe, ezekhez a járművekhez is a Rába gyárt fontos alkatrészeket. Igen, beszállítóként.

A kormány szóbeli és évekkel ezelőtt tettekben is megnyilvánuló buszgyártói lelkesedése ellenére úgy tűnik, a kisalföldi vállalatnak továbbra is érdemes elsősorban arra fókuszálnia, amiben tényleg képesek nagyot alkotni. A külföldi buszgyártókkal azért nehéz versenyre kelni, mert nem a termékkel van a fő gond, hanem a finanszírozással. Amíg a hazai szolgáltatók rendre hosszú lejáratú hitelek mentén vásárolnak új buszokat, addig megfelelő banki háttér nélkül nem lesz könnyű "telibe találni".

Szinte minden buszos témában járatos szakértő egyértelműen 2016 tavaszát jelöli meg, mint az újabb, dömpingszerűnek ható buszbeszerzési kiírások megjelenésének időpontját. A tenderek nyomán alighanem kiderül, hogy a kormány mennyire támogatja, a hazai, többnyire környezetbarát, innovatív buszok megalkotását.