Lepsényi István: előnybe kell helyezni a hazai gyártású buszokat

Lepsényi István

- Nemrég adták át teljesen új gyárukat. Sikeresen befejeződött az átköltözés?
- Egy gyár átköltöztetése rendkívül bonyolult technikai feladat. Büszke vagyok arra, hogy ez a művelet rajtunk kívül másnak nem okozott fejfájást. Vevőink meg sem érezték a költözést, kiszállításaink változatlanul nagy pontossággal és nagy hatékonysággal zajlanak. Elmondhatom, hogy megfelelőképpen belaktuk a gyárat. Fő feladatunk immár, hogyan tudjuk még hatékonyabbá tenni a termelést, hogyan tudjuk tökéletesíteni a logisztikánkat, hogyan tudjuk növelni a forgási sebességet és csökkenteni a raktárkészletünket. Az átköltözés javította a minőségünket, a nullkilométeres vevői reklamációk száma 8-10 ppm-es szinten van, ami kiváló. Egyetlen területen nem vagyunk kész, a tesztcenterünkbe még folyamatosan érkeznek a próbapadok, de a mérések már elkezdődtek. A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. a tesztcenterrel együtt számos olyan kompetenciát vett át, amelyek eddig más gyárakban valósultak meg. Olyan termékekkel is foglalkozunk itt, amelyeket nem gyártunk Magyarországon. Ilyen például a kompresszoroknak, lengéscsillapítóknak, vezérlőegységeknek a vizsgálata. Míg korábban a kecskeméti kutatás-fejlesztés kimondottan a kecskeméti gyárban termelt alkatrészekre terjedt ki, addig az új gyárban a Knorr-Bremse termékek sokkal szélesebb körével foglalkozunk. Tesszük ezt azért is, mert a kecskeméti gyárunkban is bővül a termékek sora. Még egy lépést teszünk a közeljövőben az elektronika, a mechatronika irányába.

- Milyen hatással van az elhúzódó ukrán-orosz konfliktus és az ezzel összefüggő európai embargó a Knorr-Bremse teljesítményére?
- A szankciók, amelyeket az Európai Unió kivetett Oroszországra két területre korlátozódnak. Az egyik a pénzügyek, azaz a nagy orosz bankok finanszírozásának az ellehetetlenítése, a másik pedig elsősorban az olajgyártáshoz kapcsolódik. Nekünk korlátozási problémáink nincsenek az oroszországi szállításokkal kapcsolatban. Ugyanakkor jól látjuk, hogy Oroszországon belül a pénzügyi helyzet romlott. Ennek számunkra két hatása van. Egyrészt romlott vevőink fizetési morálja. Másrészt a szankciók általános hatásaként az orosz járműgyártás érezhetően visszaesett. A gazdasági bizalom csökkent, valamint a rubel rendkívül legyengült az euróval szemben. Az orosz járműgyártás rászorult az import alkatrészekre, így a járművek is megdrágultak, ami óhatatlanul a piac zsugorodásához vezetett. Ukrajnáról nem is beszélek, hisz ahol zúgnak a fegyverek, ott megáll a termelés. Vevőink kevesebbet rendelnek, mint amennyit év elején terveztek. A nagyobb baj az, hogy jövőre ez a trend folytatódni fog.

- Mit tudnak ez ellen tenni? Milyen új piacokat nyitnak? Hol erősítik a kereskedelmi jelenlétet?
- Azt gondoljuk, hogy a megoldások között a lokalizáció kaphat szerepet. Ha valamit ott gyártunk - és két gyárunk is van Oroszországban - az lehetővé teszi, hogy az árfolyammozgást ne érezzük meg. Természetesen emellett azon vagyunk, hogy újabb piacokat hódítsunk meg, illetve a már meglévő piacainkon bővítsük az értékesített termékeink körét. Ha megnézzük a számainkat, az idei értékesítésünk elmarad a tavalyitól elsősorban a kelet-európai helyzet miatt.

- Hogyan tervezik ennek fényében a jövő évet?
- A jövő évet illetően van némi bizonytalanság. Pozitívumként tudom megemlíteni, hogy már az idén átvettünk más gyáraktól új termékek gyártását, és ez jövőre folytatódik. Termékpalettánk bővül, ami többletbevételt hoz. Amit nem tudtunk felmérni, hogy a kelet-európai és az orosz piac mennyit fog esni a gazdasági bizonytalanság és a szankciók hatására.

Teljes gőzzel folyik a munka az új gyárban

- Sokat beszél a politika a keleti nyitásról. Hogy látja Ön, segít ez a Knorr-Bremse helyzetén?
- A keleti nyitás bizonyos mértékben még csak a politikai kapcsolatok szintjén működik. Mi az összes szovjet utódállamba szállítunk. Néhány országban egy kis élénkülést látunk, köztük Azerbajdzsánban van okunk bővülést remélni. Kazahsztánban is látunk pozitív fejleményeket, de személy szerint leginkább Üzbegisztánban bízok. Ott ugyanis az állam beindította saját járműgyártását, ami nekünk komoly lehetőségeket jelent. A keleti nyitás azonban összességében nem növeli a piacunkat, hisz eddig is dolgoztunk ebben a térségben, legfeljebb bizonyos szempontokból kényelmesebbé teszi az üzleti kapcsolatokat.

- Stratégiai szövetséget kötöttek az újonnan megalakult régiós Volán-társaságokkal. Jelent ez egyfajta reményt arra, hogy újra megélénkül a magyar buszgyártás?
- A Volánokkal mindig is jó kapcsolatunk volt, ezt most egy stratégiai megállapodással megerősítettük. Nem titkolt tervünk amellett, hogy támogatjuk a Volánt az, hogy bevonjuk őket a kutatás-fejlesztés korai folyamataiba, hogy menet közben legyenek visszajelzéseink. A hazai buszgyártásban erőteljes bizonytalanságot látok. Az állam megvásárolta a Rábát és a Rába-Volvo együttműködés keretén belül mér értékesített Volvo járműveket. Ezen Volvo járművek fékrendszerének egy része a mi termékünk, ami bizakodásra adhat nekünk okot, de itt sokkal több lehetőséget látok. A Rábának, a Volvónak és a kormányzatnak nagyobb figyelmet kellene arra fordítani arra, hogy ezeknek a buszoknak nagyobb hányadban legyenek Magyarországon készült alkatrészei. Elég sok autóbusz-gyártási kezdeményezéssel találkoztunk az elmúlt időben. Ezeket érdemes lenne összefogni. Az elkészült, fejlesztés alatt álló járművek (például az evopro hibrid busza) szinte kivétel nélkül a mi fékrendszereinkkel készültek. Ez jó lehetőségnek látszik mind a mi számunkra, mind a gyártók számára. Átgondoltabb beszerzési politikával a kutatás-fejlesztést gyártás követhetné, azaz ahogy korábban jeleztem, a kormányzatnak át kellene gondolnia beszerzési politikáját. Megjelennek a magyar midibuszok, és mégis külföldről vesszük meg ezeket. Nagyon kemény ellentmondás, amelyet fel kell törni. A megbízható, versenyképes, modern hazai buszokat előnybe kell helyezni a külföldiekkel szemben.