Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A gyerekeknek biztonságosabb biciklizni, mint autózni
2024.04.20 04:20
Végrehajtja első légi hidrogénkísérletét az EasyJet
2024.04.19 17:17
A kecskeméti csapat újabb lépést tett az önvezető rendszerek felé
2024.04.19 16:23
Több ezer Cybertruckot hív vissza a Tesla
2024.04.19 15:22Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Kutatás-fejlesztés: érdemes véleményeztetni a projekteket
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a már megkezdett kutatás-fejlesztési programokat is véleményezi, így csökken a bírság kockázata az adóvizsgálat alá vont vállalkozásoknál a Deloitte szakértői szerint.
A vállalkozások 2012. február 1-jétől kérhetik jövőbeli projektjük vagy projektrészük előzetes K+F minősítését az SZTNH-tól, a rendszer tapasztalatait a Deloitte Zrt. értékelte az SZTNH és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából.
A Deloitte közleményében ismerteti: a minősítés előnye, hogy az SZTNH határozata jogilag kötelezi a hatóságokat a projekt után igénybe vett kutatás-fejlesztési támogatások, illetve adókedvezmények jogosultságának ellenőrzése során.
A minősítési határozat birtokában nem kell attól tartania a cégnek, hogy az adóhatóság megállapíthatja, hogy az adott projekt nem minősül kutatás-fejlesztésnek. Ennek veszélyét jól mutatja, hogy az adóhatóság kezdeményezésére indult utólagos vizsgálatok során az SZTNH az esetek 63 százalékában értékelte úgy, hogy az adott projekt nem felel meg a K+F projekt kritériumainak.
Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója szerint az előzetes K+F minősítés ösztönzőleg hathat a hazai K+F tevékenységre, főként a kkv-k körében. A feldolgozható minősítési kérelmek 70 százalékát ugyanis kkv-k adták be. Magas arányukat egyebek között az is magyarázza, hogy - a nagyobb vállalatokkal szemben - náluk általában hiányzik a házon belüli szakértői apparátus.
A Deloitte jelentése szerint az első húsz hónap során csaknem kétszáz esetben nyújtottak be előzetes K+F minősítés iránti kérelmet a cégek. A viszonylag alacsony számot az magyarázza, hogy a minősítés kevéssé ismert a vállalkozások körében, és korlátozottan tudják hasznosítani az egyes szereplők. A Deloitte ezért számos javaslatot is megfogalmazott.
Márkus Csaba a javaslatok közül kiemelte a már megkezdett projektek utólagos, önkéntes, a vállalkozások által kezdeményezett minősítésének "intézményesítését", amire a hatályos jogszabályok elvi lehetőséget is nyújtanak. Ezzel csökkenhetne a NAV által kezdeményezett évi 800-900 vizsgálat száma és mérséklődhetne a bírság kockázata a vizsgálat alá vont vállalkozásoknál. Ezzel a lehetőséggel ugyanis a vállalkozások még az adóhatóság vizsgálata előtt kérhetnék a projektek utólagos K+F minősítését.
Az SZTNH a Deloitte értékelési jelentésének közzétételét követően tájékoztatót jelentetett meg a honlapján arról, hogy az utólagos minősítés "intézményesítése" érdekében a már megkezdett projekteket – díj ellenében – szakértői tevékenység keretében véleményezi. A szakértői vélemény, szemben az előzetes minősítés keretében kiadott határozattal, jogilag nem kötelező más hatóságokra.
A Deloitte szerint a minősítés szélesebb körű igénybevételét a pályázati-támogatási rendszerben az is segítené, ha a minősítési eljárást támogató módszertani útmutató - megfelelően kiegészített formában - a pályázati intézményrendszer számára is kötelező lenne a K+F pályázati projektek értékelése során - ismerteti közleményében a tanácsadó cég.
