Esélye sincs a kkv szektornak a kutatás-fejlesztésre?

A KKVHÁZ szervezet KKV K+F Csúcstalálkozót tart június 10-én Veszprémben, ennek apropóján szólaltatták meg a térség szakembereit. Az alábbiakban részleteket közlünk a válaszokból.

Markovszky György

– Az egyik problémája a kkv szektor definiálásának és a közvéleményben megjelenő képének, hogy más a hivatalos definíció szerinti besorolás, és más a közvélemény erről alkotott képe. A mikrovállalkozások körében legfeljebb a start up vállalkozások esetében lehet szó K+F tevékenységről. A kisvállalkozásoknál már vannak jelentősebb kutatás-fejlesztési tevékenységet is kifejtő cégek, Veszprém megyében is ismerünk ilyeneket, ráadásul ezeket, mint gazella vállalkozásokat próbáljuk összegyűjteni, róluk a közvéleményt tájékoztatni, és őket EU-s, valamint kormányzati forrásokhoz juttatni. A középvállalkozások körében, melyek a közvélemény szemében néha már nagyvállalatnak számítanak, kifejezetten nagy az arányuk a tényleges K+F tevékenységet felmutató vállalkozásoknak. Úgy gondolom, semmiképpen nem idegen fogalmak a KKV és a K+F, csak értelmezésük differenciált kell, hogy legyen, valamint fontos, hogy a közvélemény az eddigieknél mélyebben tájékozódjon erről a körről – így látja az összképet Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Gazsi Attila a VOSZ Veszprém Megyei Szervezetének egyik rendezvényén

– A kkv szektor jelentős részében a K+F nem jelenik meg olyan markánsan, mint a nagyvállalati közegben. Egy kkv méretéből adódóan a kutatás-fejlesztés és az innováció általában kényszerű, kevéssé tudatos, inkább valamely probléma elhárítására, gazdaságosságra adott reakció. Az innováció igénye soha nem volt ennyire aktuális, mint most, hiszen az információ-technológiai változások által újra kell értelmezni szinte minden folyamatot, legyen az technológiai, vagy szolgáltatási jellegű. Ezzel meg kell barátkoznia a kkv szektor legelmaradottabb vállalkozásainak is, különben eltűnnek. Azok a vállalkozások lesznek sikeresek a következő időszakban, amelyek képesek lesznek technológiáik és eljárásaik fejlesztésére, sőt a legjobb, ha folyamatos innovációra igényes szervezeti-vezetési formát alakítanak ki – ez Gazsi Attilának, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Veszprém megyei Szervezete elnökének véleménye.

Vágó Péter

– Jó ötlete az egyéni vállalkozónak is lehet – kezdte reakcióját Vágó Péter, a Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviselete elnöke. – K+F tevékenység a kiskereskedelemben és a vendéglátásban? Nem vitás: nem rokon fogalmak. Nem vitás: a nagyvállalatok és elsősorban a külföldi tulajdonúak többet költenek innovációra és kutatási, valamint fejlesztési célokra. A statisztikában mégis találtam az összes K+F tevékenységet végzők között 4 százalék kereskedelmi profilú céget, ahol önálló részleg foglalkozik e tevékenységgel. Akkor mégis csak van! Nagyon sok tennivalónk van: a K+F fogalmakat meg kell ismertetni a mikro és kisvállalkozókkal. Képezni kell őket, mert nem is tudják, hogy mit hagynak ki.

Barták Péter

– Ha a K+F tevékenység hagyományos megítéléséből indulunk ki, akkor senki nem gondol elsőként a kis- és középvállalkozásokra. A több évtizede beidegződött szóhasználat és értelmezés elsősorban a nagyvállalatok, azon belül is az exportra termelő, tőkeerős, egyetemekkel, kutatóintézetekkel szoros kapcsolatban álló és együttműködő cégekhez köti a kifejezést. Az utóbbi idők pénzügyi és gazdasági válsággal terhelt évei azonban, véleményem szerint, ezt a beszűkült gondolkodásmódot átalakításra kényszerítik. Különösen azért, mert tudjuk, hogy a kkv szektor ma a munkahelyek több mint 70 százalékát adja, és a nemzetgazdaságban előállított hozzáadott érték több mint fele, az export mintegy 30 százaléka szintén innen származik. Ha még hozzátesszük a K+F-hez harmadik tényezőként az innovációt, a kreativitást, mint a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, megújulás képességét, akkor még inkább előtérbe kerül a kis- és középvállalkozók szerepe. Ha ez így van a kkv szektor és a K+F viszonyát tekintve, akkor a kisvállalatok innovációja hogyan történhet meg – tehetjük fel a kérdést. Azt gondolom, hogy éppen a méretüket, önállóságukat és szabadságukat okosan kihasználva kell élniük a mégoly egyszerűnek tűnő ötletek megvalósításával is kutatási-fejlesztési tevékenységük során. Nem kell rögtön hatalmas fejlesztésekben, beruházásokban gondolkodni, néha a legkisebb újítás is jelentős hasznot hozhat. Aki ügyesen él saját és a vállalkozása profiljába vágó pályázati lehetőségeivel, lépésről lépésre növeli tevékenységi körét, kapcsolatrendszerét, az egyszer csak eljut a nagy lépés megalapozott megtételéhez is – fogalmazta meg véleményét Barták Péter, a Pannon Lapok Társasága központi lapigazgatója.

Happ Olivér

– Véleményem szerint a kkv-k számára a K+F ugyanolyan mértékben elengedhetetlen, mint a nagyvállalatok számára. Legyen szó termelésről vagy szolgáltatásról, a folyamatos innováció nélkülözhetetlen összetevője a hosszú távú szakmai sikerességnek. Természetesen a vállalati méretnagysággal egyenesen arányosan csökken a K+F-re fordítható forrás nagysága is, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik kkv ezt teljesen nélkülözhetné, hiszen ezzel a vállalkozás hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti a cégvezető. Amelyik vállalkozás nem fejlődik, az éppen visszafejlődik – ezt pedig Happ Olivér, a HAPP Fuvarozó és Szállítmányozó Kft. operatív vezető reagálta a feltett kérdésre.

A teljes cikk itt olvasható.