Borsodi László: „Nem a kényszer hajt bennünket, hanem a kihívás”

Szerző: Koloszár Tamás // 2012.01.20. 11:53
0 hozzászólás
1993 óta Opel-beszállító a győri székhelyű Borsodi Műhely Kft, amely Kisújszállás mellett szombathelyi telephellyel is rendelkezik. Vajon hogyan sikerült tartósan egy multinacionális cég beszállítójának maradni egy magyar tulajdonú vállalkozásnak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Borsodi László tulajdonos ügyvezetővel, aki elmondta azt is, tavaly nem csak, hogy a válság előtti szintre jutottak vissza, de jelentősen meg is haladták az „utolsó békeév” eredményeit.

- Milyen évet zárt 2011-ben a Borsodi Műhely Kft?
- A tervezett bevételt 15 százalékkal teljesítettük túl. Az volt a tervünk, hogy a 2008-as bevételi szintet érjük el, ez nemcsak sikerült, hanem meg is haladtuk.

- Ez azt jelenti, hogy visszaálltak a válság előtti szintre?
- Két év alatt sikerült a válság hatásait kezelni, ez azonban rengeteg munkával járt. A válságot mint tulajdonos és ügyvezető borzalmasan éltem meg, végül azonban sikerült pozitívan kijönni belőle. A kényszer rávitt bennünket arra, hogy komoly elemzéseket végezzünk. Szervezetileg is átalakítottuk a céget, s olyan pontra érkeztünk, amiről ismét a dinamikus fejlődés útjára léphetünk. Az infrastruktúra fejlesztésére 2008-ban egymilliárd forintot fordítottunk, kisújszállási üzemünket 2011-ben teljesen felújítottuk, s újabb termelőhelyet és szakmunkástanuló-képző helyeket is kialakítottunk. Az idén pedig elindítottunk egy vállalatirányítási rendszert, ami a termeléstervezéstől a könyvelésen át a pénzügyig mindenre kiterjed. A válság nagy tanulsága volt, hogy előtte elhanyagoltuk a képzést, az oktatást. A válság alatt rengeteg kollégánk vett részt oktatásban, képzésben, s rádöbbentünk arra, hogy e nélkül nem megy. A jövőben saját oktatóanyagokat is készítünk, mert folyamatos képzés nélkül nem lehet komoly jövőt építeni.

- Ez a siker titka, hogy nem csak elérték, meg is haladták a válság előtti utolsó „békeév” eredményeit?
- Tanulni, tanulni, tanulni. Ezt nagyon komolyan gondolom a 64. évemben járva is, hogy vannak hiányosságaim, s ezeket pótolni kell.

Borsodi László
Borsodi László


- Mit gondol, a tavalyi jó évet az idén is folytatni tudják?
- A Borsodi Műhely nagy lehetőségek előtt áll. A programjaink alapján mondhatom, átléptük azt a bizonyos küszöböt, ami a fejlődést megalapozza. Fejlett infrastruktúra, korszerű szervezet, átalakított gondolkodás. Minden adott ahhoz, hogy erős felső-közép céggé váljunk, s ez újabb piacokat nyit meg. Nem a kis megrendelőket célozzuk meg, hanem a legnagyobbakat. A légi ipart például, ahol kitartó munkával már ott vagyunk. Vannak ötleteink, hogyan bővítsük a céget. Nem a kényszer hajt bennünket, hanem a kihívás. Mert fantasztikus dolog, ha az embernek vannak céljai, van miért hajtani. 


- Milyennek látja a magyar gazdasági környezetet 2012-ben?
- Egy vállalkozónak minden körülmények között sikeresnek kell lennie. Amit nem tudok befolyásolni, azzal nem foglalkozom. Lehet, hogy ez önvédelem, hogy a cégről ne vonja el más a figyelmemet. Én optimista ember vagyok, s nem hiszem el, hogy ha megbotlik az ország, azt ne tegyük nagyon gyorsan rendbe. Benne van a lehetőség az országban és az emberekben is, hogy újra és újra talpra tudjunk állni. Egy vállalkozónak persze a kiszámítható környezet lenne a jó, még abba is beleegyeznék, hogy kevesebb profittal dolgozom, csak kiszámítható legyen minden.

- Sok magyar vállalkozás hajlamos szidni a multikat, hogy oda lehetetlenség bekerülni beszállítónak. A Borsodi Műhely régóta dolgozik az Opelnek. Hogyan sikerült bekerülni, ott maradni, van erre recept?
- Ha az életben adódik egy lehetőség, annak meg kell felelni, s ha nem vagyunk kishitűek, akkor minden lehetséges. 1993-ban a Rába szerszámüzemétől kaptunk egy kis opelos munkát. A Rába örült neki, hogy azért a kiló vasért nem kellett fuvart szervezni. Megcsináltam, levittem és ajánlottam magam. Kaptam is egy kisebb munkát. Majd még egyet, és egy újabbat. Így alakult ki lassan, s 1999 május elsejétől ötéves kizárólagos beszállítói munkával bíztak meg bennünket. Erre öt céget hívtak meg, közöttük német és osztrák vállalkozásokat. Kilenc hónapos procedúra volt. Utólag megtudtam, a beszerzési igazgató még Ménfőcsanakra is eljött érdeklődni utánunk. Alapos munkát végzett az Opel, s szerintem jól választottak, hogy meglátták bennünk a lehetőséget. Akkor húsz fővel dolgoztunk, s bátor lépés volt az Opeltől, hogy egy húszfős cégre rá merte bízni a szentgotthárdi gyár több ezer improduktív alkatrészének elkészítését. Az az alapállásom, ha fejben rendbe tesszük magunkat, hogy mi a feladata egy vállalkozónak, akkor baj nem lehet. A feladat az, hogy aki fizet, azt ki kell szolgálni és az elvárásoknak meg kell felelni. Az Opel elvárása 1999-ben az volt, hogy hozzunk létre még egy termelő területet, a kizárólagos beszállító ugyanis azt jelenti,  hogy szállítani kell, minden körülmények között, akkor is, ha leég a műhely. Ekkor vettünk Kisújszálláson egy 24 fős céget.

- A Borsodi Műhely tevékenységének hány százaléka kötődik a járműiparhoz?
- Próbáltunk nyitni többfelé, de bármerre indultunk, mindig az autógyártásnál kötöttünk ki. A termelésünk  95-98 százaléka autóipar. Nem bánom, de nem adtuk fel a több lábon állást, azért is nyitottunk a légi ipar felé, ami még magasabb kihívás. Három éve tervező részleget hoztunk létre, hogy a megrendelőinknek még komplettebb szolgáltatást tudjunk nyújtani.

- Az idén folytatódó nagy cégberuházások, mint az Audi, Mercedes, Opel, kihatással lesznek a Borsodi Műhely fejlődésére?
- Mindenképp, leginkább az Opel beruházás. Egy újabb szerződéskötés előtt állunk, ami három évre szólna, az új és régi gyár improduktív alkatrészellátáshoz kapcsolódna. Az Audinál, mivel járműgyártást fejlesztenek, kevésbé kapcsolódunk, a mi tevékenységünk a motor- és sebességváltó-gyártáshoz kapcsolódik, de ha az Audi megkeres bennünket valamivel, igyekszünk maximálisan megfelelni. Ugyanez a helyzet a Mercedesnél, ott is járműgyártás kezdődik, s ebben nem vagyunk érintettek. Vannak persze az országban szűz területek, ezért Kelet-Magyarországon rövidesen egy régióvezetőt állítunk munkába, akinek az lesz a feladata, hogy a kisújszállási üzemünket ne feltétlenül Győrből kelljen ellátni munkával. A cél az, hogy ott vállaljunk munkát és ott is gyártsuk le. Mindez a logisztika miatt fontos, mert a szállítás egyre drágább.

- Mindent összevetve akkor nem csak az alaptermészete miatt tekint optimistán a jövőbe?
- Maximálisan bízom a magyar emberekben, a megbotlás átmeneti. A másik pedig, hogy a multik jelenléte nagyon pozitív hatással van a munkakultúrára. A letelepedésükkor is azt mondtam, ha csak annyi hasznunk lesz belőlük, hogy az új generáció egy új munkakultúrát fog megszokni, amelynek része a tisztaság, a rend és a fegyelem, akkor már megérte, mert ezek a fiatalok, ha magyar vállalathoz kerülnek, ki fogják követelni ezeket a körülményeket.

Értékelem a cikket!


 
Hozzászólok a cikkhez felhasználói szabályzat
Nevem:

Beléphet Facebook e-mail/jelszó párosával is,
ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Facebook profilommal szólok hozzá

Bejelentkezve Facebookon:
név

Kilépek a Facebookból
Hozzászólásom:

Ön a(z) 38.107.179.241 IP címről szól hozzá.