Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Az idén sem fizet osztalékot a Rába
2024.04.19 10:16
A vártnál többszörösére nőtt az érdeklődés a Xiaomi e-autója iránt
2024.04.19 09:22
Benzines változat is készül a Jeep elektromos SUV-jaihoz
2024.04.19 08:20
Csak tisztán elektromos autókkal nem fogunk célt érni
2024.04.19 07:23Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Képes-e izzadni a műszerfal?
Kánikula idején bizony előfordulhat, hogy olajat izzad a műszerfal. Kivéve, ha megfelelő alapanyagból készül a borítás. Hajsz Tibor vegyészmérnök, az Atestor Anyagvizsgálat-Méréstechnika Kft. szaktanácsadója ismertetéséből kiderül, miként mérhető a megfelelő minőség.
A polisztirol-származékokat színezhetőségük, ütésállóságuk és esztétikai tulajdonságai miatt sűrűn használják autóbelsők, műszerfalborítások kialakítására. Vannak azonban olyan receptúrák, amelyek esetében a napsugárzás hatására olajat izzad magából a műanyag munkadarab. Természetesen ez egy autóbelső használhatóságát jelentősen rontja.
 |
| 225-szörös nagyításban látható a jelenség. Balról jobbra haladva az UV-expozíciós idő 6 óra, 1 nap, 3 nap. |
A következő diagramon a kivált olaj felületre vetített fajlagos mennyisége látható az UV-expozíciós idő függvényében.
 |
Megfigyelhető, hogy egy idő után a folyamat megáll, és visszafordul – a műanyag visszaissza az olajat. Ipari szinten eddig nem vizsgálták, milyen keverékek nem mutatják ezt a jelenséget.
A Kraton műanyagipari vállalat ennek okán felkérte az Atlas MTS anyagvizsgáló céget a vonatkozó napfényállósági tesztek elvégzésére. A Kratonnal számtalan keveréket állítottak elő: többről tudható, hogy képes az „izzadásra”, másoknál a jelenség mértéke elfogadható. Az volt a tesztelés célja, hogy rutinszerűen alkalmazható vizsgálati eljárást dolgozzanak ki a két szemmel látható szélsőérték közötti UV-val szembeni viselkedésre.
 |
| Atlas Ci5000 tesztkamra |
A tesztkamra egy Atlas Ci5000 Weather-Ometer volt, a vizsgálatokat az egyik legelterjedtebb autóipari napfényállósági szabvány – a SAE J 1885 /J 2412 – szerint végezték, ablaküveg szűrővel, hiszen a cél az autóablak mögötti körülmények modellezése volt. A tesztciklusokban a besugárzás idejét és energiáját folyamatosan növelték, utóbbit 1241 kJ/m2-ig (340 m2-en).
A besugárzás után a ragacsosságot, a fényesség megváltozását, a hólyagosodást és az olaj kiválását (oil bleed out = OBO) vizsgálták. Azoknál a mintáknál, ahol az OBO jelenséget várták, már 150 kJ/m2-nél tapasztalták az izzadást, amiket pedig elfogadhatónak tartottak, ott 1241 kJ/m2-nél sem vált ki olaj a felületen.
A felületi érdesség hatásának vizsgálatához a GM által használt szerszámokkal fröccsöntöttek mintadarabokat egy rossz és két jó alapanyagból. Az OBO kezdete az érdesebb minták esetén a hosszabb besugárzási idők felé tolódott el, láthatóan 600 kJ/m2-nél növekedett. A megfelelő alapanyag esetében ezúttal sem jelent meg olaj vagy ragacsos anyag a felületen.
A vizsgálatok tovább folytatódnak a Kraton és az ATLAS-MTS együttműködésében, amelyekhez mind érdes, mind fényes mintalemezeket használnak majd.
A fenti eljárás sikeresen alkalmazható az OBO jelenség vizsgálatára különböző receptúrák esetén – rövid időn belül számos receptúra reakciója kipróbálható. Ennek köszönhetően bármely alapanyaggyártó saját méréssel tudja bizonylatolni, hogy az általa gyártott termék extrém besugárzások esetén sem fog jelentős minőségromlást elszenvedni.
