Eredetiségvizsgálat: a GVH-nak sem tetszik a rendszer

A versenyhatóság közleményében hangsúlyozza: a GVH-t meglepetésként érte, hogy 2009 decemberében lényeges módosítások történtek az eredetiségvizsgálat szabályozásában, pedig a versenytörvény értelmében egyeztetni kellett volna róla a hivatal elnökével.
Hozzáteszik: a GVH kénytelen utólagosan lehetőséget kérni az előterjesztések tanulmányozására, mivel a hatóságnak „erős a gyanúja, hogy az új szabályozás miatt a közfeladat ellátásának hatékonysága nemhogy javult, hanem tovább romlott”.

A versenyhatóság visszásnak nevezi, hogy sem az igazságügyi, sem a közlekedési tárca nem tett eleget egyeztetési kötelezettségének, miközben a végrehajtott jogszabály-változtatások nyilvánvalóan érintették bizonyos piaci tevékenységek gyakorlásának feltételeit.

A közlemény emlékeztet: a GVH már 2008-as országgyűlési beszámolójában kezdeményezte az eredetvizsgálat rendszerének felülvizsgálatát. Ezt megelőzően 2008 novemberében pedig versenypolitikai elemzést tett közzé a kötelező gépjármű eredetiségvizsgálat szabályozásáról.

Az elemzés rámutatott: a gépjármű eredetvizsgálat rendszere a bevezetése óta vitatható körülmények között, a verseny szempontjából és a fogyasztók számára nem kielégítően működik. A területet érintő jogalkotás a magánpiaci szereplők érdekei mentén alakult. Kiemelték: az eredetiségvizsgálat működtetéséhez szükséges ráfordítások jóval meghaladják az elért társadalmi hasznot, ráadásul a rendszer csak korlátozottan alkalmas eredeti célja megvalósítására.

Megjegyzik: az eredetiségvizsgálatot olyan esetekben is kötelező elvégezni – például az állami szervezetek általi gépjármű értékesítéseknél –, amikor nincs állami segítséggel elhárítandó tényleges kockázat, viszont felesleges többletköltségek jelentkeznek a fogyasztónál.

A GVH arra is kitér, hogy a hatóságilag megállapított díjak meghatározása – a korábban a versenyhivatal által is vizsgált kartellben kialakult – mesterségesen magas, extraprofitot is tartalmazó árakat követte. A piaci szereplők pozíciója is jogszabály által védett, köre nem versenyben alakult. Ráadásul az állam az eredetvizsgálattal párhuzamos, közlekedésbiztonsági szempontból fontos műszaki jellegű ellenőrző rendszereket is működtet – mutat rá a GVH.

A hatóság szerint a gépjármű-tulajdonosokat terhelő költségeket az állami közlekedésigazgatási feladatok ellátásának ésszerűsítésével, az eredetvizsgálatot végzők közötti árverseny kikényszerítésével, valamint az átláthatóság javításával lehetne csökkenteni.

A GVH megfontolandónak tartja az eredetiség-ellenőrzési kötelezettség eltörlését, vagy a szolgáltatás piaci alapokra helyezését is, amennyiben az eredetvizsgálatra fordított összköltség szintje bármilyen okból nem lenne csökkenthető.

Nemrégiben a gépjármű eredetiségvizsgálattal foglalkozó szakemberek is az év elején hatályba lépett jogszabály-változtatásainak visszavonását követelték egy a miniszterelnöknek címzett petícióban. A GVH és a tiltakozó eredetiségvizsgálók által kifogásolt kormányrendelet-módosítás szerint 2010 elejétől az eredetiségvizsgálattal foglalkozó vizsgálóállomásoknak egységes feltételeket kell alkalmazniuk a korábbi ötféle vizsgálati technológia helyett.

A közlekedési hatóságok szerint így egyszerűbb és egymásnak megfeleltethető lett a különböző vizsgálóállomásokon végzett eredetiségvizsgálat, míg az ötféle vizsgálati metodikát kidolgozó öt vállalkozás szerint a kormány szerződést szegett, amivel több mint 3 ezer munkahelyet sodort veszélybe.

Balla Béla, az érintett öt cég egyikének, az IHG Zrt.-nek a vezetője szerint elgondolkodtató, hogy a kifogásolt kormányrendelet 2009. december 22-én született, míg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) egy nappal később már ki is írta az új technológiáról szóló pályázatot, amit az ünnepek alatt elbíráltak, majd az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. az év első napján már mintegy 5 milliárd forintért le is szállította az új támogató központi informatikai rendszert.

Az eredetiségvizsgálattal foglalkozó szakemberek többsége így várhatóan kénytelen lesz a pályaelhagyás mellett dönteni, a szakemberek kikerülése pedig – a munkanélküliség növekedése mellett – közvetetten akár az autólopások számának emelkedését is maga után vonhatja – fejtette ki Balla Béla.

Korábban a Magyar Autóklub is tiltakozott a 2010. január elseje óta hatályos új eredetiségvizsgálati szabályozás ellen, és szintén két minisztériumnál kezdeményezte az új rendszer megváltoztatását. A szervezet szerint ugyanis a rendelkezés a vizsgálat mértékéhez képest aránytalanul nagy terhet ró azokra a gépjármű-tulajdonosokra, akik 2006. január 1-jét megelőzően, Magyarországon márkakereskedéstől, újként vásárolták a gépjárművet, és azóta is ők a jármű tulajdonosai. Ezek a gépjárművek rendelkeznek a jogszabályoknak megfelelően kiállított törzskönyvvel, és a tulajdonos tekintetében sem történt változás, így a nyilvántartás hiányosságainak a költsége nem hárítható az autótulajdonosokra – hangsúlyozza a szervezet.

Az előzetes eredetiségvizsgálatot 1998-ban vezették be, elsősorban bűnmegelőzési szempontok miatt. A vizsgálat 2004-től működik hatósági eljárás keretében. A bevezetést követően jelentősen, mintegy évi 5500 darabra csökkent a gépjármű-lopások száma.