Biogázzal harmadáron tankolják az autókat a Zalavíznél

Magyarországon elsőként a Zalavíz Zrt. hasznosította üzemanyagként a szennyvíziszapból keletkezett biogázt. Korábban a szennyvízből megmaradó anyagokat a szigorú szabályozások miatt tetemes összegekért szállíttatták el. A szennyvíztelep korszerűsítése tavaly augusztusban fejeződött be. A 13 milliárd forint értékű, uniós támogatással megvalósuló beruházás során közel 150 kilométeres szakaszt újítottak fel, a szennyvíztelepet pedig a legmodernebb technológiával látták el.

A felszabaduló biogázból a földgázzal azonos minőségű biometánt nyernek, amely villamos energia termelésére is hasznosítható, nagy nyomáson sűrítve pedig a földgáz üzemű (CNG) gépkocsik üzemanyaga. Az első egyedileg átalakított, CNG-vel hajtott (Compressed Natural Gas, sűrített földgáz) személygépkocsi tesztüzeme tavaly augusztusban kezdődött el. A kedvező tapasztalatok után idén szeptemberben további nyolc CNG-s kishaszongépjárművet helyeznek üzembe. Tervek szerint a flotta évről évre újabb metángázzal hajtott gépkocsikkal bővül majd.

Tőmondatokban így foglalható össze a szennyvíziszap és a biometán története, de a CNG-flotta üzembe helyezését közel egy évtizedes munka előzte meg. Felmerül a kérdés, hogy a viszonylag hosszú tervezési időszak alatt miként lehetett nyomon követni a technológiai újításokat, és kiválasztani a legzöldebb, ugyanakkor a leggazdaságosabb megoldásokat.

– Az előkészítő munkák már 2002-ben elkezdődtek, de a technológia akkoriban még messze nem tartott itt – idézi fel Arnhoffer András műszaki igazgató. – Az akkori ismeretek szerint a szennyvíztelepen keletkező biogázból a legcélszerűbb villamos energiát előállítani, a terveket is ennek alapján állították össze. A szennyvíztelep 2008-ra el is készült, ezzel egy időben elkezdődött a biogáztermelés is. A kedvezőbb közbeszerzési eljárás miatt a projekt költségvetésében maradt némi megtakarítás, így lehetőség nyílt további fejlesztésekre.

– A szennyvíztelep az akkori legmodernebb technológiával működött, a szennyvíziszapból áramot termeltek. Mi volt a következő lépés?
– A biogáz tisztítása! – a rövid válasz után a műszaki igazgató magyarázatot is ad. A biogáz tisztítása után a földgázzal azonos vagy jobb minőségű, tiszta gáz keletkezik, amely kevésbé szennyezi a környezetet. A másik fontos szempont volt, hogy ezzel a technológiával jelentősen növelni lehet a biogázból villamos energiát előállító drága gázmotorok élettartamát. Ha tiszta gázt engednek a motorokba, az üzemeltetési költséget is csökkenteni lehet, így már megtérül a beruházás és segíti a környezetvédelmi törekvéseket is.

– Hogy lett a tiszta gázból CNG üzemanyag?
– Elkészültek a tervek a biogázból kivont szén-dioxid sűrítésére, és konkrét elképzelések voltak az értékesítésére is – folytatja Arnhoffer András. – A műszaki elképzelés ugyan helyes volt, de mire a tervek megvalósulhattak volna, a környékbeli felvevőpiac – élelmiszeripari cégek, hűtőház, baromfifeldolgozó – megszűnt, így a nagy mennyiségű sűrített szén-dioxiddal már nem lehetett mit kezdeni. A technika fejlődése azonban erre is választ adott. A tisztított biogázból kis módosítással a fölgázzal egyenértékű gázt kaphatunk, ami egyebek között a CNG-s autók üzemanyaga is. Egy tankolással 300-350 kilométert lehet megtenni, a CNG- és a benzinüzemű autó vezetése között egyébként nincs különbség…

A gáztisztítót Hollandiából szerezték be. Számítástechnikailag ugyan bonyolult, de gépészetileg egyszerű szerkezetről van szó. Megfelelő karbantartással és a szükséges ciklikus felújítások elvégzése mellett akár 50 évig is használható.

A Zalavíz Zrt. gazdasági számításokkal dönti majd el, hogy a biogázt éppen villamos energia előállításra fordítják, autóba tankolják vagy mennyiségi megosztás szerint mindkét célra használják. Megfontolandó szempont az is, hogy a jelenlegi biogáz-előállítási költségek mellett a benzinhez képest kevesebb mint harmadáron tudják tankolni az autókat.