A hazai bioetanol gyártás létkérdés a mezőgazdaságnak

Az eseményen felszólaló vezetők – például Jakab István, MAGOSZ elnök, Dr. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke - egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaságban újra munkahelyeket teremtő bioetanol gyártás társtermékei valódi megoldást jelenthetnek a takarmányimport csökkentésében. Az iparág vezető képviselői emellett a bioetanol adókedvezményének fenntartására és növelésére ösztönzik a mindenkori magyar kormányt, annak érdekében, hogy a hazai gyártású zöld üzemanyagra támaszkodva csökkenthető legyen hazánk kőolajimport függősége.

Minőségi magyar takarmány közvetlenül a bioetanol üzemből

A Magyar Bioetanol Szövetség legfrissebb információi alapján a magyarországi bioetanol gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45%-a állati takarmányként kerülhet forgalomba. Ez a takarmány a kukorica teljes fehérje és tápanyagtartalmát tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy a teljes mértékben fenntartható forrásokból gyártott magyar kukoricatörköly igazoltan GMO-mentes, szemben a hazai állattenyésztésben gyakran alkalmazott import szójával, amelynek eredetét nehéz igazolni, azonban még olyan években is felhasználnak a gazdák, amikor a magas terméshozamok miatt tonnaszámra a raktárakban áll a magyar kukorica. „Közös platformon állunk az állattenyésztőkkel, hiszen az etanolgyártás társtermékei jól felhasználhatóak az állattenyésztésben” - mondja Héjj Demeter, az MBSZ elnöke. – „Sajnálatosnak tartjuk, hogy a hazai sertés és a szarvasmarha-tenyésztés nehéz helyzetbe került az elmúlt két évtizedben, hiszen ugyanaz a célja, mint az etanol-gyártásnak, hogy nyersanyag helyett nagyobb hozzáadott értékű, feldolgozott terméket állítson elő. A kukoricatermesztés önmagában nem munkaerő-igényes, de az állattenyésztés és az etanol-ipar hozzáadott értéket jelent, és kölcsönös előnyök alapján szimbiózisban működhetne a kettő.” – fűzi hozzá. Az etanol-gyártás során még olyan hulladék hő és elektromos áram is keletkezik, amelyet a takarmány mellett ugyancsak hasznosíthatna a mezőgazdaság az üvegházi kertészetekben és az állattenyésztésben, ezzel is javítva a versenyképességét. Az állattenyésztés érdeke, hogy kapcsolatot építsen az iparral, mert a bioetanol gyártás során keletkező állati táp keresett exportcikk, azonban a jelenlegi helyzet jól világít rá, hogy mind a termelő, mind a magyar gazdák jobban járnának, ha ezt a kiváló minőségű, és magas tápértékű magyar takarmányt a magyar sertések fogyasztanák el.

Kulcsfontosságú iparág a mezőgazdaság számára

Az elmúlt néhány év során a hazai mezőgazdaság számára kiemelten fontos tényezővé vált az etanolipar, hiszen a hazánkban működő két etanol üzem biztos felvevőpiacot kínál a mezőgazdasági termelőknek. A Bioetanol Szövetség szerint nemzetgazdasági érdek a jól működő hazai bioetanol ipar kialakítása és további fejlesztése, hiszen a bioetanol gyártás akár 30 000 munkahelyet is fenntarthatna, amelyek java részét kis- és középvállalkozások biztosítanák. A hazai kukoricatermelés potenciálját tekintve pedig a bioetanol előállítás kapcsán foglalkoztatottak száma a szám akár a százezres nagyságrendet is elérheti. „A bioetanol alapanyagául szolgáló kukorica termesztése húzóágazat – és egyben kitörési pont – lehet a válságban lévő magyar mezőgazdaság számára, ugyanis a környezetkímélő üzemanyag alapanyagául szolgáló kukoricafajták iránt világszerte egyre nagyobb az igény”- hangsúlyozza Héjj Demeter.

Szükséges az arányos adóztatás

Az Európai Unió elkötelezte magát a bioetanol mint zöld üzemanyag mellett, szerte az Unióban találhatunk példát a bioetanol alapú közlekedés támogatására. Hazánk minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy a bioetanol üzemanyag segítségével jelentősen csökkentse súlyos kőolajimport függőségét. Ez azonban a zöld üzemanyag arányos adóztatásának múlt év végi megszűntetésével ellehetetlenült, mivel energiaegységre vetítve az E85 üzemanyag túladóztatott lett. A 10%-os megújuló üzemanyag részarány elérése minden uniós tagállam számára kötelező érvényű. Az E85 üzemanyag terjedésével hazánk ezt a célt könnyedén teljesítené, azonban ehhez érdekeltté kell tenni a felhasználókat abban, hogy a megújuló üzemanyagot használják.

Háttér információ

Az Unió kiáll a bioetanol mellett

A három éve elfogadott 2009/28/EK irányelv megfelelő szakmai körültekintéssel jött létre. Az Európai Parlament és az Európai Tanács közös döntése világosan fogalmaz, a bioetanollal és a biodízellel egyértelműen, mint környezetbarát termékekkel számol. Az irányelv elfogadása 2009-ben lezárta a vitát a megújuló erőforrások jótékony környezetei hatásairól és azok mértékéről, melyek folyamatos megkérdőjelezése addig az ellenlábas szervezetek kedvelt gyakorlata volt. Úgy tűnik azonban, hogy az anyagilag súlyosan ellenérdekelt felek nem nyugszanak bele dollármilliárdos profitjuk csökkenésébe, és folytatják a bioüzemanyagok lejáratására indított kampányukat. Az utóbbi időszakban az élelmiszerárak világméretű emelkedését igyekeznek összekapcsolni a bioüzemanyagok biztató terjedésével, noha az élelmiszerár-növekedésben más tényezők valójában sokkal súlyosabb szerepet játszanak.

A spekuláció áll az élelmiszerárak emelkedése mögött

Az éghajlatváltozás következtében a Föld búza- és kukoricatermelése összességében csökkent az elmúlt három évtizedben, annak ellenére, hogy a terméshozamok folyamatosan emelkedtek a fajtanemesítésnek, és a technika fejlődésének köszönhetően. Az élelmiszerárak növekedésében jelentős szerepet játszik az üzemanyagok és az energia árának növekedése is, amely a tartósan 400 forint feletti benzinár árnyékában nem igényel különösebb bizonyítást. A műtrágyák ára is emelkedik világszerte: Magyarországon ez az emelkedés mintegy 6-7% az elmúlt év hasonló időszakához képest, de a világ sok szegényebb és elmaradottabb pontján ez még magasabb értéket jelent. Az világ élelmiszer-ellátására sajnos jelentős befolyást gyakorolnak azok a befektetők is, amelyek az elmúlt két évtizedben jelentek meg a határidős termékek piacán, kifejezetten spekulációs céllal, tehát nem felhasználni akarják a búzát vagy kukoricát, hanem profitot kívánnak elérni az árfolyam-különbözetből. A világgazdasági válság hatására sok befektető próbálkozott meg az árupiacokon, ahol 2005 és 2008 között a beáramló tőke mintegy 80%-os áremelkedést generált.

Hazánkban és Európa-szerte is jellemző a 4-5 évente ciklikusan bekövetkező aszály, ilyenkor felerősödnek a bioüzemanyagokat támadó hangok. Ezek a bírálatok azért adnak fals képet, mert az intervenció megszűnésével éppen a bioetanol ipar, mint egy folyamatosan jelen levő felvevőpiac adja a hiányzó stabilitást a termelők számára.

Iparági háttér információ

Élelmiszer iparági információk alapján a boltban kapható késztermékek árában a gabona nyersanyagok ára a 10%-ot sem éri el, a fennmaradó 90%-on a kereskedelmi, spekulációs, marketing, csomagolási, szállítási és raktározási költségek és nyereségek osztoznak.

Magyarországon tág határok között, 4,5-9 millió tonna között ingadozik szezononként az országos kukoricatermés. A csaknem 60 százalékos ingadozás mutatja az ágazat nehézségeit is. Ezért lenne jó, ha az agrárstratégia alapján a gazdák is látnák, van értelme beruházni az öntözés fejlesztésébe, és legalább 7,5 millió tonnában stabilizálódna a termelés. Akkor is marad 4-4,5 millió tonna feldolgozható kukoricamennyiség, ha 3,5 millió tonna kukoricát használna fel az etanol-ipar, amelyből a hazai szükséglet kétseresére elegendő DDGS-t állít elő. De a természeti adottságok alapján 10 millió tonnás kukorica össztermés is reális, ezt már a nyolcvanas években is megközelítettek a gazdák. A bioetanol-gyártással ráadásul többlet műtrágya felhasználása nélkül érhetik el a nagyobb hozamot, hiszen a bio-minősítés feltétele az igazolt széndioxid megtakarítás. A műtrágya-gyártás pedig a folyamatban nagy széndioxid-termelő, így minél kevesebb műtrágyát használnak fel a kukorica termesztéséhez, a folyamat végén a bioetanol annál inkább klímabarát lesz.

A Magyar Bioetanol Szövetségről

A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) hazánk bioetanol iparágának szereplőit és érintettjeit összefogó szervezet. A szövetséget 2007-ben vezető ipari és mezőgazdasági szereplők hozták létre azzal a céllal, hogy közös célok mentén egyesült erővel elérjék a magyarországi bioetanol-gyártás és felhasználás nemzetgazdasági szinten történő kezelését. Az MBSZ napjainkban több mint 50 hazai és külföldi nagyvállalatot, intézményt, termelő, és szolgáltató szervezetet tömörít, akik közösen lépnek fel a zöld üzemanyag elterjedésének érdekében. A Magyar Bioetanol Szövetség tagja a világ legnagyobb etanol ipari szövetségének, az ePURE-nak.